2012. évi LXXV. törvény — mi változott? 2012. december 16.
A 2012. június 26. és 2012. december 16. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 3 sor került ki.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- a) a Puskás Ferenc Stadion felújítására, valamint
- b) a Budapest, Ifjúság útja–Stefánia út–Thököly út–Dózsa György út–Kerepesi út által határolt és a Dózsa György út és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől
- ba) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és
- bb) a ba) alpont szerinti metszéspontból a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területével kiegészített, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion és az ahhoz tartozó parkoló építésére
- bb) a ba) alpont szerinti metszéspontból a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területével kiegészített, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion, kiegészítő létesítmények és az ezekhez tartozó parkoló építésére, a Budapesti Olimpiai Központ bővítésére
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
5. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
6. § (1) A beruházás tekintetében az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportközpontok látja el.
6. § (1) A beruházás tekintetében az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportközpontok látja el. Az építtető a Magyar Állam nevében és javára jár el.
(2) A beruházással megújuló, illetve létrejövő állami vagyon vagyonkezelője a Nemzeti Sportközpontok.
(2) Az építtető a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtető ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, továbbá elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését. Az építtető gondoskodik a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződések megkötéséről, az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.
(3) A beruházás megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlant a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény szerinti adásvétel útján vagy más, jogszabályban meghatározott jogcímen kell megszerezni.
(4) Ha az ingatlan a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A beruházás megvalósításához szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. A kisajátítási eljárást az építtető vagy a Magyar Állam nevében szerzésre jogosult személy kérelmére kell lefolytatni.
(5) A beruházás megvalósításához szükséges, (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan az állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog kiterjed az ingatlanon megvalósított beruházással létrejövő eszközökre is. Az állam javára a beruházás megvalósítása céljából a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megszerzett ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(6) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Sportközpontok kötelesek a közöttük fennálló vagyonkezelési szerződést a (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően módosítani.
#### 3. Záró rendelkezések
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2021. december 31-én hatályát veszti.
⋯ 167 változatlan sor ⋯