Szabs. tv. — mi változott? 2016. január 1.

(3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna.

(5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

- c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

13. § (1) A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet.

(2)–(3)

17. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

#### 16. A szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság végrehajthatóságának elévülése

(2) Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.

(3) Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

27/A. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni.

(3) A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,

- a) akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,

- b) aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(4) Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.

(5) A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha

- a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

- b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.

(6) A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.

(7) A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni.

(8) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és – ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll – a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.

(9) A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges.

(4) Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját.

(4a) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában.

29. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

- a) a szándékosság és a gondatlanság,

- b) a kísérlet,

- c) a társtettes és a közvetett tettes,

- d) a felbujtó és a bűnsegéd,

- e) a hozzátartozó,

- f) a csoportos elkövetés,

- g) a nagy nyilvánosság fogalmára,

- h) a büntethetőséget kizáró okokra,

- i) a magánindítványra, valamint

- j) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § Lopás, Btk. 371. § Rongálás, Btk. 372. § Sikkasztás, Btk. 373. § Csalás, Btk. 376. § Hűtlen kezelés, Btk. 378. § Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra

a Btk. által – az a)–d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)–g) pont esetén a záró részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.

- e) nyilvános rendezvény a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett látogatható.

35. § (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.

(2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában

- a) a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak,

- b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek

van helye.

(3) Jogorvoslati kérelem benyújtására – ha e törvény kivételt nem tesz – az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.

(4) A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.

(5) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti.

(2) A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve jár el.

- b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,

- a) járási hivatal esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, rendőrkapitányság esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve esetén a Központi Irányítás,

- b) fővárosi és megyei, vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területe esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén az Országos Rendőr-főkapitányság,

(4) Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz.

(2) Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.

(3) Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.

(4) Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat.

(1a) Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.

(3) A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében az utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kérheti. A rendőr jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén.

#### 43/A. Megkeresések

56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó és civil szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető.

(3) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.

58. § (1) A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.

(8) A kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, idézés esetén azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a megjelenéséről gondoskodjék.

(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) A szakértőt a kirendelés alól a szabálysértési hatóság, bíróság fontos okból határozattal felmentheti, a felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A szakértő – gazdasági társaság, szakértői intézmény, illetve szervezet kirendelése esetén annak vezetője útján – a szabálysértési hatóságot, bíróságot értesíti, ha

(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125–126. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen – annak tartalmától függetlenül – nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő, egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható. Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni.

#### 57/B. A felismerésre bemutatás

70/B. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

(6) A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá – amennyiben erre lehetőség van – a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is rögzíthető.

(2) Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A tájékoztatást, a figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.

72. § (1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útba-indítással is foganatosítható.

(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.

(3) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. A nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében esetben a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy az eljárás alá vont személy mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(7) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő hatóság a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

(2) A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi végzésének meghozataláig, de – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző előállítás teljes ideje beleszámít. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le vagy nem szabott ki szabálysértési elzárást.

(7) A katona szabálysértési őrizetbe vételéről az elöljáróját, továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is értesíteni kell.

(11) Az őrizetet elrendelő szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad

74. § (1) A rendőrség, illetve – a hatáskörébe tartozó szabálysértések esetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve átvizsgálhatja annak a személynek a ruházatát, a csomagját, illetve a helyszínen lévő járművét, akiről feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy esetén az előre láthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve szabálysértési költség fedezetére szolgáló összeg lefoglalása érdekében is helye van az átvizsgálásnak.

75. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, valamint – azon szabálysértés vonatkozásában, amely miatt törvény rendelkezése alapján helyszíni bírságot kiszabhat – a helyszíni bírság kiszabására jogosult lefoglalhatja azt a dolgot,

(1a) A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

77. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen

- g) a tanút, a kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy a szakértőt, ha szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és ezt előzetesen, vagy mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül eltávozik,

- h) a kiskorú törvényes képviselőjét, ha a 62. § (8) bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg és törvényes képviselője nem igazolja, hogy a kiskorú távolmaradásában vétlen.

- i) az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, szabálysértési hatóság illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.

- g) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

- h) a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül.

(3) Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig a (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását megállapítja és az eljárás más okból történő felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye, továbbá a közvetítői eljárást kizáró ok nem áll fenn, haladéktalanul, 8 napos határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel az eljárás alá vont személyt és a sértettet, feltéve, hogy a nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre. A felhívásban tájékoztatást ad a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak szabályairól és feltételeiről, a lehetséges költségekről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről.

(3) A sértett és az eljárás alá vont személy jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A szabálysértési ügyben adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(2) Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi nyelvét használta.

- k) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,

- l) megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye.

(3) Az (1) bekezdés a)–c), e), f), h) és k) pontja alapján a szabálysértési hatóság által hozott határozat egy példányát egyidejűleg elektronikus úton – amennyiben ennek technikai feltételei nem állnak fenn, a kézbesítés szabályai szerint – az ügyésznek is meg kell küldeni.

86. § (1) Az igazolási kérelemről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a bíróság, szabálysértési hatóság határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

87. § (1) Akit a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy azt idézi, akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező. Az idézés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle eredményességét veszélyeztetné.

(5) Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy részére a határozatot és a bíróság végzését hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.

(6) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

- b) az eljárás alá vont személynek, a sértettnek, továbbá az eljárás alá vont személy, illetve a sértett képviselőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

- c)

(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos.

(3) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.

(4) Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti – ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged –, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.

(6) A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.

98. § (1) A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés elmulasztása miatt az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az intézkedés érint vagy érintett volna.

(2a) Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye.

- a) a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, a 27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a) bekezdésébe, a 27. § (3) bekezdésébe, a 39. § (2) bekezdésébe, a 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)–(9) bekezdésébe ütközik,

104. § (1) Ha nincs helye a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le, valamint szükség esetén felhívja a feljelentőt további adatok közlésére.

(3) A bíróság a tárgyalásra idézi

- a) az eljárás alá vont személyt, ha

- aa) a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy

- ab) a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy

- b) az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab) alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható.

(3a) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt értesíti.

(7a) A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható.

115. § (1) Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először a szabálysértési hatóság jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve az eljárás alá vont személy fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, majd a sértett szólalhat fel.

(8) Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen, lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a bíróság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a körözését rendelheti el. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság nem szabhat ki közérdekű munka és szabálysértési elzárás büntetést.

(2) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.

126/A. § (1) A 39. § (2) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Az előállításnak akkor van helye, ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya. Előállítás esetén a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feljelentést szóban előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés, intézkedés mértékére.

- f)

(1a) A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eset kivételével nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.

- d) az ügyész, a 127. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben.

130. § (1) Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja.

(1a) A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kérheti a tárgyalás tartását.

131. § (1) Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.

132. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.

#### 132/A. §

(1a) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.

(2) A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv, továbbá a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyező bíróság rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.

- c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.

(6a) Elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont fiatalkorú, vagy elzárással is sújtható szabálysértési tényállást megvalósított gyermekkorú esetében a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság a fiatalkorú, illetve gyermekkorú védelembe vételét kezdeményezi az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.

(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(5) Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

140. § (1) A szabálysértési elzárást kiszabó, illetve az átváltoztatásról rendelkező bíróság kérelemre, egészségi, családi vagy más fontos okból a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja. A kérelem előterjesztésének a szabálysértési elzárás megkezdésére előírt időpontig van helye.

141. § (1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

(2) Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság, valamint pénzbírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(2a) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a szabálysértési jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(2b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

- a) az elkövető lakóhelye,

- b) tartózkodási helye,

- c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

- d) a felderítés helye

szerint illetékes.

(3) A bíróság által kiszabott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság befizetésének ellenőrzéséről és végrehajtásáról, a 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(5) A 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó személy a nála keletkezett iratok megküldésével – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – akkor értesíti az elkövető lakóhelye szerinti általános szabálysértési hatóságot, ha a helyszíni bírság a kiszabását követő harmincötödik napon sem folyt be.

(6) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi

(14) Ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak vagy helyszíni bírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti,

(16) Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot, az elővezetési költséget az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.

142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.

(2) A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az eljárás alá vont személy

- a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

- b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.

(3) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)–(11), (14), (16) és (18) bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát – a nyilvántartása alapján – felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.

(4) A meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)–(13) és (15) bekezdése az irányadó.

(5) Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.

(7) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni.

144. § (1) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(2) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munka végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik

- a) az elkövető lakóhelye,

- b) tartózkodási helye,

- c) a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint

- d) a felderítés helye

szerint illetékes.

(5) A közérdekű munka végrehajtásában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv közreműködik.

(6) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül az illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.

(7) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése – az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől – tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv – a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével – foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölésekor figyelembe veszi

- a) hogy a foglalkoztatót a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e, valamint

- b) a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét.

(9) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 284. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a foglalkoztató által igényelt létszám alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem lehet kijelölni közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(10) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt mindaddig, ameddig közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely kijelölésére nem kerül sor.

(11) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.

(12) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(13) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(14) A kijelölt munkahely köteles

- a) az elkövetőt közérdekű munkával foglalkoztatni,

- b) a közérdekű munkavégzésről nyilvántartást vezetni és az elkövetővel kapcsolatban kért felvilágosítást a szabálysértési hatóságnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek megadni. A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.

(15) A kijelölt munkahely – lehetőség szerint az elkövető munkavégzésre vonatkozó igényének figyelembevételével – meghatározza a közérdekű munka megkezdésének időpontját.

(16) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.

(17) Ha az elkövető

- a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,

- b) munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

- c) esetében a 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,

a b) és c) pontok esetében a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot. Az a) és b) pont esetében az értesítést a szabálysértési hatóság – az ügyben keletkezett iratokkal együtt – szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával szabálysértési elzárásra változtatja át.

(18) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.

(19) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb két havi halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat.

(20) A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat.

(2) A foglalkoztatói nyilvántartás a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatók vonatkozásában tartalmazza

- b) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó, foglalkoztatói nyilvántartásban rögzített adatokat a honlapján közzéteszi.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2a) bekezdésben foglalt adatokat és a kijelölt foglalkoztató (2) bekezdés szerinti adatait a határozat, illetve végzés vagy a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli.

(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdésben foglalt adatokat. Az adatszolgáltatást a közérdekű munkalehetőség megteremtésével egyidejűleg kell teljesíteni.

(2) A kérelmet a pénzbírságot kiszabó határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.

(7a) A nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előterjesztett, valamint az elkésett, a nem a jogosult által előterjesztett, vagy az egyazon ügyben ismételten előterjesztett méltányossági kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá a határidőn túl előterjesztett méltányossági kérelem esetében az igazolási kérelemről a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.

- d) a kiszabott büntetés nemét és mértékét, valamint beszámításokkal csökkentett mértékét, illetve a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése tényét

- l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás előjegyzett kezdő és utolsó napját, tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát.

- e) a (2) bekezdés l) pontja esetén – kivéve a (3a) bekezdésben foglaltakat – a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtása esetén az előkészítő eljárást lefolytató szerv,

(3a) A (2) bekezdés l) pontjában az elzárás felfüggesztésének tényére és a próbaidő tartamára vonatkozó adatot a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában – jogszabályban meghatározott módon és formában – a bíróság rögzíti.

- d) a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy, az állami foglalkoztatási szerv, a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a szabálysértési méltányossági eljárás során az e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,

(2b) Az erdészeti hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

- a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

- b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 243. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.

(2c) A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

- a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

- b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 187. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.

(2d) Az állami adóhatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

- a) a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az aa)–ae) és ag)–ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó adatokat,

- b) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2) bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o) pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 177. §-ban meghatározott, a 191. §-ban meghatározott, vagy pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.

(3)

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

#### 132/A. Közérdekű üzem működésének megzavarása

177/A. § (1) Aki közérdekű üzem működését megzavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közérdekű üzem:

- a) a közmű,

- b) a közösségi közlekedési üzem,

- c) az elektronikus hírközlő hálózat,

- d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,

- e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

- a) a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver, a festéklövő fegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

(2a) Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó, gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

(2b) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

(3) Az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.

#### 153/B. Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés

199/B. § (1) Aki csekély mennyiséget meg nem haladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, szabálysértést követ el.

(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

200/A. § (1) Aki közterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve is szabhat ki helyszíni bírságot.

214. § A 209–213. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.

215/A. § Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével összefüggő megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságról, helyszíni bírságról a szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot.

- c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága – kivéve a gyermekvédelmi gyámsága – alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.

253. § (1) E törvény

- a) 67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- b) 71. § (2) bekezdése és 73. § (10)–(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

- c) 53. § (1), (3) és (4) bekezdése, 57. § (3) bekezdése, valamint 73. § (7) bekezdése a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.