2012. évi CXXVIII. törvény — mi változott? 2014. március 15.
A 2013. december 31. és 2014. március 15. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. december 31.)Következő módosítás (2014. szeptember 30.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 6 változatlan sor ⋯
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
- a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékre,
- b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre és családi gazdálkodóra,
- b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
- c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből álló és elismert, és szakmaközi elismerés iránt folyamodó szervezetekre,
- d) a tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetekre, termelői csoportokra, és azok társulásaira.
⋯ 133 változatlan sor ⋯
(4) Az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni.
12. § (1) A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
12. § (1) A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
(2) A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
⋯ 55 változatlan sor ⋯
- a) a termék ellenértékére és
- b) a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
19/A. § (1) A mezőgazdasági termény betakarítása előtt kötött azon szerződésre, amellyel a termény tulajdonjogát ruházzák át, a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
19/A. § (1) Mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt csak
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak meghatározott területen megtermő összes terményre vagy annak valamely hányadára köthető meg.
- a) a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:232. §-a szerinti, a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, valamint
- b) a Ptk. 6:233. §-a szerinti, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés köthető.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában eladónak minősül mezőgazdasági termelőként az a személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára termeli meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződések esetében a Ptk. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel együtt kell alkalmazni.
19/B. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.
(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet – agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként – működteti
⋯ 30 változatlan sor ⋯
(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.
19/D. § (1) Mezőgazdasági termelővel mint eladóval saját termelésű mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell
- a) az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli,
- b) egyedi azonosításra alkalmas módon azon mezőgazdasági földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti,
- c) rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó nyilatkozatát a b) pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségről,
- d) a szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit,
- e) a minőség meghatározásának módját, valamint
- f) a teljesítési és a minőségi vita rendezésének rendjét.
(2) A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási kötelezettsége alól ha
- a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen az (1) bekezdés c) pontja szerint rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzésén kívüli ok miatt nem termett meg, amelyről másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, és
- b) a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolta.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a szerződő felek megállapodását arról, hogy a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kieső termény mennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági terménnyel pótolja. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő csak akkor mentesül a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény szolgáltatásának kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon bejelentette és igazolta.
19/E. § (1) A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződés esetében a 19/D. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A vevő az általa mezőgazdasági termelőtől, mint eladótól megvásárolt mezőgazdasági termény harmadik személy javára történő tovább értékesítése esetén a harmadik személlyel szemben csak abban az esetben hivatkozhat a 19/D. § (2) bekezdésen alapuló felelőssége korlátozására, ha a harmadik személlyel kötött szerződés ezt lehetővé teszi.
20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.
(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9.§ szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.
⋯ 54 változatlan sor ⋯