2012. évi CXXVIII. törvény — mi változott? 2012. december 28.

A 2012. november 28. és 2012. december 28. között hatályba lépett módosítások. 76 sor került be, 49 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. november 28.)Következő módosítás (2013. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- a) ágazat: a tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ágazatok;

- b) kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése;

- c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;

- d) piaci árinformációs rendszer: az egyes ágazati szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött piaci árak nyilvántartási rendszere;

- c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten vagy annak jogelődjén belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;

- d)

- e) reprezentatív szakmaközi szervezet: a zöldség-gyümölcs ágazatban a tanácsi rendelet 125l. cikk (2) bekezdésében meghatározott, más ágazatokban a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területeiből legalább kettőben – amely egyike az alapanyag-előállítás – legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi szervezet;

- f) szakmaközi szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület.

(2) A tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetének vonatkozásában Magyarország egyetlen régiónak minősül.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

3. § A miniszter

- a) a szervezet kérelme alapján – a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével – dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének visszavonásáról;

- a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján – amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

- b) a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, illetve a reprezentativitás és a 4. § (1) bekezdése e) pontjának ec) alpontja szerinti jelentős arány meglétét;

- c) ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat;

- d) gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő közzétételéről;

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- eb) a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek közül – az ii, iv, x, xi. pontok kivételével – legalább egyet folytat,

- ec) a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli.

(1a) Tej és tejtermékágazat esetében a tanácsi rendelet 126b. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.

(3) A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek eredménytelen elteltét követően a miniszter ötvenezertől ötmillió forintig terjedő összegű felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell megállapítani.

⋯ 45 változatlan sor ⋯

(5) A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.

9. § (1) A 8. §-ban foglaltaktól eltérő ágazatban a piacszervezési intézkedések kiterjesztésére a 8. § rendelkezéseit e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

9. § (1) A 8. §-ban foglaltaktól eltérő ágazatban az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések kiterjesztésére a 8. § rendelkezéseit e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

- g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló jelölések és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

- h) közösségi és ágazati promóciós intézkedések.

- i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

- j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

- k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

- l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

- m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

(3) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése abban az esetben kezdeményezhető, ha az intézkedés a szakmaközi szervezetnél már legalább egy éve hatályban van.

(3) Azon piacszervezési intézkedés kiterjesztése kezdeményezhető, amely a kérelem beadásának időpontjában már legalább egy éve hatályban van.

(4) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évre alkalmazható.

⋯ 31 változatlan sor ⋯

(4) A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, a (2) bekezdés szerinti jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben – a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint – eljárhat.

14. § (1) A szakmaközi szervezet – az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében – a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A szakmaközi szervezet tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között.

14. § (1) A szakmaközi szervezet – az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében – a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A szakmaközi szervezet tagja az e célra történt befizetést az adott ágazathoz tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között.

(2) A miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes egyedi döntése alapján adott szakmaközi szervezet vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott befizetés elszámolható mértéke – az (1) bekezdésben szereplő mértéktől eltérően – elérheti az árbevétel 7 százalékát.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

17. § A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint minősíteni kell.

17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést – a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével – a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.

(2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét.

18. § (1) A termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében – így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben – történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai vagy szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezet tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(3) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló közti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.

20. § (1) A miniszter a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt, de különálló piaci árinformációs rendszert működtet.

19/A. § (1) A mezőgazdasági termény betakarítása előtt kötött azon szerződésre, amellyel a termény tulajdonjogát ruházzák át, a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatot egyes ágazatok vonatkozásában az ágazaton belül működő elismert szakmaközi szervezetre a 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átruházhatja. Az átruházásra vonatkozó döntést vissza kell vonni, ha a szakmaközi szervezet a feladat ellátása során ismétlődően vagy tartósan jogsértően jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak meghatározott területen megtermő összes terményre vagy annak valamely hányadára köthető meg.

(3) A piaci árinformációs rendszer működéséről, az adatszolgáltatás tartalmáról, gyakoriságáról, az adatok felhasználásáról, az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, továbbá az adatszolgáltatás módjáról a miniszter külön jogszabályban rendelkezik.

19/B. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.

(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet – agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként – működteti

- a) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist,

- b) a piaci árinformációs rendszert.

(3) A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

- a) sertés, marha, juhhús,

- b) vágóbaromfi és baromfihús, tyúktojás,

- c) földrajzi jelzés nélküli bor,

- d) nyers dohány,

- e) gabonafélék (búza, takarmánybúza, kukorica, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és takarmánytápok), vetőmag, hibrid vetőmag,

- f) napraforgómag, olaj és dara,

- g) sörárpa,

- h) tej és tejtermékek,

- i) zöldség-gyümölcs ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

- a) sertés, szarvasmarha, juh,

- b) baromfi és tojás,

- c) bor,

- d) dohány,

- e) gabona,

- f) olajnövény,

- g) tej,

- h) zöldség és gyümölcs

ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

- a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

- e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

19/C. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.

(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.

20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.

(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9.§ szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével –, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

#### 5. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

21/A. § E törvénynek a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben jelölje ki.

22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

- a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

- b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,

- c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,

- d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.

23. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

- a) a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés visszavonását, tájékoztatási kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését;

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- c) a piacszervezési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját;

- d) a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét;

- e) a vágás utáni minősítési rendjét, és a minősítő hatóság kijelölését;

- f) a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját érintő szabályokat rendeletben állapítsa meg.

- g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat,

- h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,

- i) az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,

- j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

- k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

- l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

- m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját rendeletben állapítsa meg.

24–26. §

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- b) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 261/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

### Melléklet a 2012. évi CXXVIII. törvényhez

A törvény 9. §-a alapján kiterjeszthető piacszervezési intézkedések

a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b) a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c) az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d) forgalmazási szabályok;

e) környezetvédelmi szabályok;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;

h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;

m) közösségi vagy ágazati promóciós intézkedések.