2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről

2012. évi CXXVII. törvény

a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában működő szakmai szervezete hatékonyan részt vegyen az állat-egészségügyi feladatok ellátásában, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

(2) A Kamara a feladatait

• a) területi szervezetei és
• b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A Kamara területi szervezetei és országos szervezete jogi személyek.

(4) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult Magyarország címerének használatára.

(5) A „Magyar Állatorvosi Kamara” elnevezés használatára kizárólag az országos szervezet, az „állatorvosi kamara” elnevezés használatára a területi szervezet és az országos szervezet jogosult.

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

• a) állat-egészségügyi szolgáltató intézmény: az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika;
• b) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység: a 33. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek megrendelésre, szolgáltatásként, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján állami feladatkörbe nem vont módon történő ellátása;
• c) állatklinika: olyan állatkórház, amely az állat-egészségügyi szolgáltatói tevékenységén túlmenően közvetlenül részt vesz az állatorvosi felsőfokú alap- és továbbképzésben, valamint a szakirányú kutatásban;
• d) állatkórház: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által irányított olyan állatorvosi szakrendelő, amelyben szervezett és tervszerű formában biztosított az állatok gyógykezelés céljából történő elhelyezése, ápolása, bentlakásos utókezelése és folyamatos állat-egészségügyi felügyelete;
• e) állatorvosi rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségekből álló állat-egészségügyi szolgáltató intézmény, amelyben állatorvosi alapellátás és sürgősségi (baleseti) sebészeti és testfelszíni beavatkozások mellett elkülönített műtőhelyiségben teljeskörűen végezhető testüreget, ízületet érintő steril sebészeti, szülészeti, szemészeti, valamint diagnosztikai célú műtét;
• f) állatorvosi szakrendelő (rendelőintézet): több állatorvost foglalkoztató olyan állatorvosi rendelő, ahol az állatok szakirányú speciális vizsgálata, sürgősségi, szakosított és egyéb speciális szakmai követelményeket igénylő gyógykezelése is folyamatosan – előre meghatározott, tervezett rendelési időben – biztosított;
• g) nagy létszámú állattartó telep: olyan állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó hely, amely jogszabályban meghatározott létszámú állat tartására alkalmas;
• h) szolgáltató állatorvos: állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult állatorvos;
• i) állatorvosi alapellátó rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségből vagy helyiségekből álló állatorvosi alapellátást végző állat-egészségügyi szolgáltató intézmény, amelyben elkülönített műtőhelyiség hiányában – sürgősségi (baleseti) sebészeti és kisebb testfelszíni beavatkozások kivételével – nem végezhető testüreget, ízületet érintő steril sebészeti, szülészeti, szemészeti, valamint diagnosztikai célú műtét.

(2) E törvényben szereplő iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.

II. Fejezet — A MAGYAR ÁLLATORVOSI KAMARA¶

1. A Kamara feladatai¶

3. § (1) A Kamara alapszabály szerint működik.

(2) A Kamara alapszabálya (a továbbiakban: Alapszabály) tartalmazza:

• a) a területi szervezetek és az országos szervezet elnevezését és székhelyét,
• b) a Kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó részletes szabályokat,
• c) a testületi szervek, valamint azok tagjainak feladat- és hatáskörére, megalakításuk, valamint választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó részletes szabályokat,
• d) a Kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat,
• e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket törvény az Alapszabályba való felvételre utal.

4. § (1) A Kamara az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli az állatorvosok általános szakmai érdekeit, valamint elősegíti az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok hivatásukból eredő jogainak érvényesülését, és elősegíti e jogok érvényesülését.

(2) A Kamara véleményezési jogot gyakorol

• a) az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogszabályok – így különösen a 48. § a)–b) pontja szerinti jogszabályok – megalkotása során,
• b) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély kiadása során,
• c) a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatban,
• d) tagjai tekintetében az igazságügyi állatorvos szakértők, valamint a szaktanácsadó, szakértő állatorvosok állatorvosi névjegyzékbe történő felvételével összefüggésben.

(3) A Kamara részt vesz

• a) az állatorvosképző állami fenntartású felsőoktatási intézménnyel együttműködve az állatorvosképzésben, a szakképzésben, véleményezési jogot gyakorol az előbbi képzések és a szakmai továbbképzés követelményeinek meghatározása tekintetében, valamint kialakítja a szakmai továbbképzés követelményszintjét,
• b) az állatorvosi asszisztensek képzésében, továbbképzéseket szervez az állatorvosi asszisztensek számára, amelyről bizonyítványt állít ki,
• c) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó, az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos által nyújtott állat-egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében,
• d) felkérésre, tanácskozási joggal a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek és bizottságok munkájában.

(4) A Kamara ellátja

• a) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos kamarai szervezési feladatokat, ennek keretében megállapodik az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) a közcélra igénybe vett állatorvosokat megillető díjazás és a költségtérítés mértékéről,
• b) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges útlevél kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezését, így különösen a szükséges nyomtatványok biztosítását és országos adatbázisban történő nyilvántartását,
• c) a speciális állatorvosi ismeretek megszerzésével összefüggő, az Alapszabályban meghatározott kamarai képzések szervezését, lebonyolítását és a képzés teljesítéséről bizonyítványt állít ki.

(5) A Kamara meghatározza

• a) a kamarai tagokra vonatkozó állatorvos-etikai szabályokat és ellenőrzi azok betartását,
• b) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos helyettesítésére vonatkozó szakmai irányelveket,
• c) az állatorvosi asszisztensek munkavégzésére vonatkozó szakmai irányelveket,
• d) az állatorvosok kamarai tagságával és állatorvosi tevékenységével összefüggő név- és címhasználatának, továbbá a kamarai bélyegző használatának feltételeit,
• e) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának szakmai feltételeire vonatkozó ajánlásokat (szakmai protokoll) és szakmai irányelveket ad ki, továbbá ellenőrzi azok betartását,
• f) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok kötelező szakmai továbbképzésben való részvételének feltételeit,
• g) az állat-egészségügyi szolgáltató intézmények önkéntes minősítési rendszerének elveit és követelményrendszerét.

(6) A Kamara

• a) vezeti az állatorvosi és az asszisztensi névjegyzéket, a bennük rögzített adatokból hatósági felkérésére adatokat és statisztikai adatokat szolgáltat,
• b) területi szervezetei nyilvántartást vezetnek az illetékességi területükön engedélyezett állat-egészségügyi intézményekről és az engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltatókról,
• c) hatósági eljárást kezdeményez az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet jogosulatlanul folytatók ellen,
• d) egyeztető eljárást folytat le az érintettek kezdeményezésére a Kamara tagjai között az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás szakmai kérdésekben,
• e) etikai eljárást folytat le a Kamara állatorvos-etikai szabályait megszegő tagokkal szemben,
• f) belföldi, valamint külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn,
• g) kitüntetés adományozását kezdeményezi, önállóan díjat alapíthat,
• h) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végezni kívánó kamarai tag kérelmére állatorvosi bélyegzőt ad ki,
• i) közreműködik az állat-egészségügyi intézmény létesítésének személyi és tárgyi feltételeinek meghatározásában, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel egyeztetve gondoskodik azok folyamatos ellenőrzéséről,
• j) engedélyezi az állat-egészségügyi szolgáltatókat (praxisengedély),
• k) közreműködik az állat-egészségügyi szolgáltató személyi és tárgyi feltételeinek meghatározásában, és gondoskodik azok folyamatos ellenőrzéséről,
• l) ajánlást ad ki az állatorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső határára vonatkozóan,
• m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(7) A Kamara értesíti az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a (6) bekezdés i) pontjában foglalt ellenőrzése során feltárt hiányosságokról.

(8) A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el

• a) a kamarai tagfelvétel, a kamarából történő kizárás kivételével a kamarai tagsági jogviszony megszüntetése, a tagsági jogviszony megszűnésének megállapítása,
• b) a tagsági jogviszony szüneteltetésének engedélyezése,
• c) a praxisengedély kiadása, visszavonása,
• d) az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,
• e) az állatorvosi és asszisztensi névjegyzékkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
• f) az asszisztensi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,
• g) az állategészségügyi intézményekkel és az engedélyezett állategészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
• h) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges útlevél kiállításával kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
• i) a hatósági ellenőrzés lefolytatása,
• j) hatósági bizonyítvány kiállítása

során.

2. Állatorvosi névjegyzék¶

5. § (1) Az állatorvosi névjegyzékben fel kell tüntetni a Kamara tagjának

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b) egyetemi diplomájának számát és keltét,
• c) tudományos fokozatát, szakállatorvosi és egyéb szakképzettségét,
• d) székhelyét, szakmai működési körét,
• e) bejelentésére az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzése szünetelésének tényét és időtartamát,
• f) kérésére a nyelvtudására vonatkozó adatokat, kitüntetéseit és a telefonos elérhetőségét,
• g) végleges döntéssel elbírált etikai vétségeit, az elmarasztaló határozat véglegessé válásától számított két évig.

(2) Az állatorvosi névjegyzékben a Kamara az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző tagjainak az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatai a tagsági jogviszony megszűnéséig nyilvánosak, azokat a Kamara a honlapján naprakészen közzéteszi.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a Kamara a tagsági jogviszony megszűnését követő öt évig kezeli az állat-egészségügyi feladatok ellátásához kapcsolódó közfeladatai ellátása érdekében.

(4) A Kamara az állatorvosi névjegyzék vezetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott adatokat használja.

3. A területi szervezetek¶

6. § (1) A területi szervezet testületi szervei a közgyűlés, valamint a 8. és 9. §-ban meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek). A területi szervezet önálló költségvetés alapján működik és ellátja az e törvényben és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A területi szervezet az Alapszabályban meghatározott területen és székhelyen működik. A területi szervezet területe összefüggő, legalább egy vármegye területére terjedhet ki. Egy vármegye területén kizárólag egy területi szervezet működhet.

(3) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

7. § (1) A területi szervezet legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely az Alapszabályban meghatározott feltételekkel küldöttközgyűlés formájában is megszervezhető. A területi küldöttközgyűlésre a területi közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A területi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) a területi tisztségviselők, az országos elsőfokú etikai bizottság tagjának és póttagjának, a felügyelőbizottság és az oktatási bizottság, valamint egyéb állandó bizottság tagjainak a megválasztása,
• b) a területi szervezet vezetősége (a továbbiakban: vezetőség) és a felügyelőbizottság éves beszámolójának az elfogadása,
• c) a területi szervezet éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
• d) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának egyéb eseteit is megállapíthatja.

(4) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

(5) A területi közgyűlés döntéseihez a jelen lévő tagok többségének szavazata szükséges.

8. § (1) A területi szervezet ügyviteli szerve a vezetőség. A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább hat tagból álló vezetőséget hoz létre, amelynek tagjait titkos szavazással négy évre választja meg. A vezetőség tagja az elnök, az alelnök, a titkár, valamint a választott vezetőségi tagok. A területei szervezet vezetőségének valamennyi tagja tisztségviselőnek minősül. Az Alapszabály más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a titkár képviseli. A területi szervezet elnökére, alelnökére és titkárára az országos szervezet elnökére, alelnökére és főtitkárára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) a területi közgyűlés üléseinek összehívása,
• b) két küldöttközgyűlés közötti időben a területi szervezet operatív tevékenységének szervezése és irányítása.

(3) A vezetőség az új vezetőség megválasztásáig látja el a feladatait. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő szervek esetében.

9. § (1) A területi közgyűlés az országos elsőfokú etikai bizottság egy tagját és egy póttagját titkos szavazással négy évre választja meg.

(2) A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három tagból álló felügyelőbizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a területi szerveknél, a területi szervek tisztségviselőinél és a területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjainál. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottság részére történő tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

(4) A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három tagból álló oktatási bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.

(5) A felügyelőbizottság és az oktatási bizottság elnöke tisztségviselőként látja el feladatait.

(6) Az Alapszabály rendelkezhet a területi szervezeten belül egyéb szervek megalakításáról.

4. Az országos szervezet¶

10. § (1) Az országos szervezet

• a) az országos küldöttközgyűlésből (a továbbiakban: küldöttközgyűlés),
• b) az országos elnökségből (a továbbiakban: elnökség),
• c) az országos felügyelőbizottságból,
• d) az országos első- és másodfokú etikai bizottságból,
• e) az országos oktatási bizottságból,
• f) az Alapszabályban meghatározott egyéb állandó és eseti bizottságokból [b)–f) pont a továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek]

áll.

(2) Az országos szervezet tisztségviselői:

• a) a (3) bekezdésben meghatározott személyek,
• b) az országos felügyelőbizottság elnöke,
• c) az országos első- és másodfokú etikai bizottság elnöke,
• d) az országos oktatási bizottság elnöke,
• e) az Alapszabály szerint választott egyéb állandó bizottság elnöke.

(3) Az elnökség tagjai:

• a) az elnök,
• b) az alelnök,
• c) a főtitkár, valamint
• d) további hat választott és két delegált elnökségi tag.

(4) Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén – az Alapszabályban meghatározott körben – az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a főtitkár képviseli.

11. § (1) A Kamara országos legfőbb döntéshozó szerve a területi közgyűlés által választott országos küldöttekből álló küldöttközgyűlés.

(2) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) az Alapszabály, a szakmai irányelvek, a kamarai szabályzatok, valamint az etikai szabályzat megalkotása és módosítása,
• b) az országos tisztségviselők, az országos másodfokú etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság és az országos oktatási bizottság, valamint egyéb országos állandó bizottság tagjainak a megválasztása,
• c) az elnökség és az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának az elfogadása,
• d) a Kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak, a tagsági díjból származó bevétel – a területi szervezet és az országos szervezet közötti – megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
• e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(3) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelen lévő országos küldöttek kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult országos küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – a tizenöt napon belül ismételten összehívott küldöttközgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelent országos küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Az ismételten összehívott küldöttközgyűlés az Alapszabály elfogadásáról vagy módosításáról nem dönthet.

(5) A küldöttközgyűlés döntéseihez a jelen lévő tagok többségének szavazata szükséges.

12. § (1) A küldöttközgyűlés elnökséget hoz létre, amelynek hat tagját a Kamara tagjai közül titkos szavazással négy évre választja meg. Az elnökség két delegált tagja (a továbbiakban: delegált elnökségi tag) a mindenkori országos főállatorvos és az Állatorvostudományi Egyetem mindenkori rektora.

(1a) A delegált elnökségi tagot az elnökségi ülésen a kamarai szervezeti tagságától függetlenül tanácskozási jog illeti meg.

(2) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az Alapszabály és a küldöttközgyűlés részére meghatároz.

(3) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével:

• a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,
• b) a tagsági jogviszony felfüggesztését vagy megszűnését elrendelő, továbbá a tagsági jogviszony létesítését elutasító, valamint a praxisengedély kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, hogy azt nem etikai eljárás keretében hozták,
• c) a 4. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában foglalt véleményezési jog gyakorlása,
• d) a közfeladatok ellátásával összefüggő határozatok meghozatala, amelyek a területi szervezetekre kötelező érvényűek,
• e) két küldöttközgyűlés közötti időben a Kamara operatív tevékenységének szervezése és irányítása.

(4) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, és azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

(5) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(6) Az elnökség az új elnökség megválasztásáig látja el feladatait. E rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a 13. §-ban szereplő szervek esetében.

13. § (1) A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább öt tagból álló országos másodfokú etikai bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.

(2) A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három tagból álló országos felügyelőbizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.

(3) A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább öt tagból álló országos oktatási bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy évre választja meg.

14. § Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos szerveknél, országos szervek tisztségviselőinél és az országos ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainál. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg azzal, hogy az országos felügyelőbizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

5. A Kamara tisztségviselői¶

15. § (1) Kamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden kamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(2) A delegált elnökségi tagok kivételével összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag

• a) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél vezetői munkakört betöltve közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll,
• b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) állatorvosi végzettséghez kötött közszolgálati tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott kamarai szervezet illetékességi területével,
• c) politikai pártban tisztséget tölt be,
• d) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, állami vezető, vármegyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében, amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó.

(4) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül egyidejűleg egy kamarai tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet elnöke, alelnöke vagy főtitkára.

(5) A vezetőségnek, az elnökségnek, az országos első- és másodfokú etikai, a felügyelő, az országos felügyelő, az oktatási, valamint az országos oktatási bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(6) A (2), (4) és (5) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (6) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében a vezetőség határoz a 17. § (2) bekezdésében foglalt szervek kezdeményezésére vagy hivatalból.

16. § (1) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg.

(2) Ha a tisztségviselő megbízatása az országos, illetve területi ügyintéző szerv megbízatásának lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tisztségviselő megbízatásának megszűnésétől számított negyvenöt napon belül választja meg az új tisztségviselőt, akinek megbízatása az országos, illetve területi ügyintéző szerv megbízatásának hátralévő időszakára szól.

(3) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a területi közgyűlés, valamint a küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés) hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdés szerinti választás céljából a közgyűlést az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a korábbi tisztségviselő megbízatásának megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

17. § (1) A Kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő

• a) halálával,
• b) lemondásával,
• c) visszahívásával,
• d) kamarai tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével,
• e) összeférhetetlenségének kimondásával, valamint
• f) megbízatása időtartamának lejártával.

(2) A tisztségviselő visszahívását

• a) a területi szervezet esetén
• aa) a megválasztására jogosult testület tagjainak legalább fele,
• ab)
• ac) a felügyelőbizottság,
• b) az országos szervezet esetén
• ba) a megválasztására jogosult testület tagjainak legalább fele,
• bb) az országos másodfokú etikai bizottság,
• bc) az országos felügyelőbizottság

kezdeményezheti írásban, indokolással ellátva a megválasztásra jogosult testületnél vagy szervnél.

(3) Az indokolásból a visszahívás okának világosan ki kell tűnnie. A tisztségviselő visszahívható a közgyűlés tagjai több mint négyötödének egyetértő szavazatával.

(4) A visszahívásról – titkos szavazással – a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont ba) alpontja esetében az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta. Visszahívás esetén a döntésre jogosult testület harminc napon belül megválasztja az új tisztségviselőt. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.

(5) Az országos, illetve területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjára a 16. § és e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

18. § A Kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak szerint.

6. A tagsági jogviszony¶

19. § (1) A Kamara tagja lehet az, aki

• a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy,
• b) magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett állatorvosi diplomáját honosították vagy egyenértékűnek nyilvánították, illetve szakképesítését elismerték,
• c) Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
• d) vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az Alapszabályban meghatározott módon fizeti, és
• e) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

(2) Azt az állatorvost, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, az állatorvosi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni. A felvétel kizárólag a (3) és (5) bekezdés szerinti okok fennállása esetén tagadható meg.

(3) Nem vehető fel tagként a Kamarába

• a) az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított három évig az, akivel szemben „kizárás” etikai büntetést alkalmaztak,
• b) aki olyan tevékenységet folytat, amelyet jogszabály vagy a Kamara etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályok az állatorvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
• c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen,
• d) akit állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység jogosulatlan végzése miatt jogerős bírósági határozattal elmarasztaltak a jogerőre emelkedést követő három évig,
• e) akit a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült,
• f) aki az állatorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(4) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a kamarai tagfelvételhez szükséges, az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tényeket, csatolja az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti nyilatkozatokat, továbbá igazolja, hogy a (3) bekezdésben meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A kérelmező kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdés e) és f) pontjában foglalt tények fennállására vonatkozó adatokat a Kamara részére – annak a kamarai tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Ha a kérelmező a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásakor nem csatolja a (3) bekezdés e) és f) pontjaiban foglaltakra vonatkozó igazolást, a Kamara adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(5) A Kamara elutasíthatja annak az állatorvosnak a kamarai tagfelvétel iránti kérelmét, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági jogviszony felfüggesztését vagy kizárás etikai büntetést vonna maga után, abban az esetben, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított három év még nem telt el.

(6) A kamarai tagfelvétel iránti eljárás során megismert személyes adatokat a Kamara

• a) a kérelem elutasítása esetén a felvételi eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig vagy
• b) a kérelmező felvétele esetén a tagsági jogviszony megszűnéséig

kezeli.

(7) Ha a kérelmező kamarai tagfelvétel iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet önálló tevékenység formájában kívánja folytatni, a kamarai tagfelvétel iránti eljárás keretében a praxisengedély feltételeinek meglétét is vizsgálni kell. A kérelmező állatorvosi névjegyzékbe való felvétele esetén egyidejűleg a praxisengedélyt is ki kell adni részére, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

(8) A (7) bekezdésben foglalt összevont eljárásban a 20. § és 38. § (3)–(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

20. § (1) Az állatorvos a Kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet kíván folytatni. Az az állatorvos, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött állatorvosi tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes területi szervezetnél vagy annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek területén utoljára kamarai tagsághoz kötött állatorvosi tevékenységet folytatott.

(2) Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén kíván folytatni állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet, a székhelye szerint illetékes területi szervezet vezetőségénél kérheti tagfelvételét.

(3) Ha a kérelmezőt a Kamara a tagjai közé felveszi, bejegyzi az állatorvosi névjegyzékbe és kiadja számára a tagsági igazolványt és a kamarai bélyegzőt.

(4) A tagfelvételt és a praxisengedély iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell foglalni, és a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító döntés ellen az elnökséghez fellebbezhet.

21. § (1) A vezetőség írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági jogviszonyát annak a kamarai tagnak,

• a) aki azt kéri,
• b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára,
• c) akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára,
• d) aki az Alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, a szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel igazolásáig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági jogviszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel és erre az időtartamra a praxisengedélyt és a kamarai bélyegzőt be kell vonni.

(2a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kamara a felfüggesztésről haladéktalanul értesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági jogviszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján felfüggesztett tagsági jogviszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre.

22. § (1) Megszűnik a tagsági jogviszonya annak a tagnak, aki

• a) meghalt,
• b) a tagsági jogviszonyáról lemondott,
• c) jogerősen „kizárás” etikai büntetésben részesült,
• d) tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat és a vezetőségtől fizetési kedvezményt nem kapott.

(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával megszünteti a kamarai tagságát annak,

• a) akit jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
• b) akit bíróság jogerősen az állatorvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá
• c) aki nem felel meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek.

(3) Kamarai tagságának megszűnésekor a Kamara az érintett személyt törli az állatorvosi névjegyzékből és a tagsági igazolványát, valamint a kamarai bélyegzőjét visszavonja.

(3a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kamara a tagsági jogviszony megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4) Azt az állatorvost, akinek tagsági jogviszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelemre a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a Kamara tagjai közé.

(5) Akinek tagsági jogviszonya az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg, amennyiben az Alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg vagy a területi közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik, az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a Kamarába tagként nem vehető fel.

(6) A tagsági jogviszony (1) bekezdés d) pontja miatti megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésének napját a vezetőség határozatban állapítja meg. A határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók. A megszűnés megállapított napjától számított hat hónap elteltéig nem vehető fel a Kamarába tagként az, akinek korábbi kamarai tagsága tizenkét hónapot meghaladó tagdíjtartozás miatt szűnt meg. Ebben az esetben az ismételt tagfelvétel feltétele a tagdíjhátralék megfizetése is.

(7) Ha a tagsági jogviszony a (2) bekezdés alapján szűnt meg, a kérelmező a Kamara tagjai közé ismét felvehető, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn.

23. § (1) A tag jogosult

• a) tanácskozási és szavazati joggal részt venni a területi közgyűlés ülésein,
• b) e törvényben és az Alapszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viselni a Kamara bármely szervében,
• c) igénybe venni a Kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
• d) a Kamara tisztségviselőitől a Kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérni,
• e)
• f) az Alapszabályt sértő határozatnak az országos szervezet felügyelőbizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezni,
• g) az e törvényben, miniszteri rendeletben és az Alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végezni.

(2) A tagsági jogviszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.

(3) A tag kötelezettsége, hogy

• a) megtartsa az Alapszabályban és más kamarai szabályzatokban foglaltakat,
• b) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége során a szakmai irányelveknek, a kamarai szabályzatoknak, valamint az etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el,
• c) fizesse a Kamara által megállapított tagdíjat,
• d) a tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül a területi szervezetnek leadja a kamarai tagsági igazolványát, a kamarai bélyegzőjét, valamint ha praxisengedéllyel is rendelkezett, visszaadja azt.

(4) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott ellenőrzés keretében a Kamara ellenőrzi azt is, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 21. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ok. Az ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 21. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ok.

(5) A Kamara a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állatorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.

(6) Az éves tagdíj nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kilencven százalékát.

24. § (1) A Kamara az Alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet.

(2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult

• a) tanácskozási joggal részt venni a területi közgyűlés ülésein,
• b) igénybe venni a Kamara által nyújtott – az Alapszabály által meghatározott körű – szolgáltatásokat.

(3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles

• a) a Kamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,
• b) megtartani az Alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,
• c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül a területi szervezetnek leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát.

7. Az állatorvos-etikai felelősség szabályai¶

25. § (1) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki a Kamara szakmai irányelveit, a Kamara etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályokat, az Alapszabályban és a Kamara más szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, valamint a választott kamarai tisztségből eredő kötelezettségeket vétkes módon megszegi, vagy egyéb olyan vétkes magatartást tanúsít, amely az állatorvosi kar tekintélyét csorbítja.

(2) Az országos első- és másodfokú etikai bizottság a kifogásolt állatorvosi szolgáltatás szakmai tartalmát – különösen a szakmailag helyes diagnózist vagy helyes gyógykezelést – nem vizsgálja.

(3) Elsőfokú etikai bizottságként az országos elsőfokú etikai bizottság jár el. Az országos elsőfokú etikai bizottság az elsőfokú etikai eljárás lefolytatására legalább három főből álló eseti etikai bizottságot (a továbbiakban: eseti etikai bizottság) hoz létre.

(3a) Az országos elsőfokú etikai bizottság elnöke az országos elsőfokú etikai bizottság tagjai közül határozattal jelöli ki az eseti etikai bizottság tagjait és elnökét. Az etikai ügy tárgyalására létrehozott eseti etikai bizottságba ki kell jelölni az etikai eljárás alá vont kamarai tag szervezeti tagsága szerinti területi szervezet közgyűlése által megválasztott országos elsőfokú etikai bizottsági tagot, annak akadályoztatása esetén a megválasztott póttagot.

(3b) Fellebbezés esetén másodfokon az országos másodfokú etikai bizottság jár el.

(4) Az országos első- és másodfokú etikai bizottság elnökeként és tagjaként az első- és másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az,

• a) aki ellen etikai eljárás folyik,
• b) aki az a) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, korábbi házastársa, korábbi bejegyzett élettársa, képviselője, ezen ügyben eljárt korábbi képviselője,
• c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, vagy akit az ügyben tanúként kell meghallgatni.

(5) A másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú etikai eljárásban, illetve az elsőfokú eljárást lezáró határozat (a továbbiakban: elsőfokú határozat) meghozatalában részt vett.

(6) Akivel szemben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont és az etikai eljárást kezdeményező kamarai tag is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró országos elsőfokú etikai bizottság elnökének, az országos első- és a másodfokú etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot a Kamara elnökének kell bejelenteni, aki határoz az eljárásból való kizárás tárgyában, és kijelöli az etikai eljárásban részt vevő póttagot.

(7) A póttaggal szemben sem állhat fenn a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizárási ok. Tisztségviselő és országos, illetve területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet póttag.

26. § (1) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén vagy ha azt maga a kamarai tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

(2) Az etikai eljárás megindítását bárki kezdeményezheti. Az országos elsőfokú etikai bizottság hivatalból megindítja az etikai eljárást, ha etikai vétség elkövetéséről szerez tudomást.

(3)

(4) Az etikai eljárást a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni. Az eljáró eseti etikai bizottság egyszer legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja az etikai eljárást, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ezt indokolttá teszi. Az etikai eljárás megindítását az eljáró eseti etikai bizottság haladéktalanul közli az eljárás alá vont kamarai taggal.

(5) Az országos elsőfokú etikai bizottság nem indíthatja meg az etikai eljárást az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon túl, valamint akkor sem, ha a vétség elkövetése óta már három év eltelt.

27. § (1) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, a kilencvennapos határidő a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának a területi szervezettel történt közlésétől, a hároméves határidő pedig a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.

(2) A bíróság vagy szabálysértési hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát a jogerőre emelkedését követő harminc napon belül megküldi a Kamarának.

(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni.

(4) Az etikai eljárást meg kell szüntetni, ha

• a) az etikai vétség gyanúja alaptalan,
• b) az etikai eljárás alá vont kamarai tag meghalt,
• c) az etikai eljárás alá vont kamarai tag etikai eljárás tárgyává tett cselekményét már jogerősen elbírálták,
• d) az etikai eljárás alá vont kamarai tag tagsági jogviszonya megszűnik.

(5) Állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy más szervezet az országos első- vagy másodfokú etikai bizottság írásbeli felkérésére köteles megnevezni azt a kamarai tagot, aki etikai felelősséget visel a társaság vagy szervezet állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő egyéb tevékenységéért, különösen hirdetések, céges és tájékoztató táblák tartalmáért és elhelyezéséért.

28. § (1) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag

• a) képviselőt vehet igénybe,
• b) a bizonyítékokat megismerheti,
• c) az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet,
• d) az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet,
• e) az eljárás megjelölt résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő,
• f) az eljárási cselekményeken részt vehet,
• g) kifogást terjeszthet elő az etikai eljárásban részt vevő személyekkel szemben.

(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag képviselője jogosult az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglaltak megtételére.

(3) Az elsőfokú etikai eljárásban a tényállás megállapításához szükséges tények és körülmények vizsgálata és tisztázása érdekében tárgyalás tartása kötelező. A másodfokú eljárásban az országos másodfokú etikai bizottság tárgyalást tart, ha azt az elsőfokú eljárásban nem ismert tények és körülmények vizsgálata vagy már az elsőfokú eljárásban ismert tények és körülmények további vizsgálata szükségessé teszi.

(4) Az eljárás alá vont kamarai tagot az eljáró etikai bizottság a tárgyalásra megidézi. Az idézés tartalmazza az etikai eljárás tárgyává tett cselekmény megnevezését, a tárgyalás helyét, idejét és a távolmaradás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

(5) Az eljáró etikai bizottság tárgyalás nélkül határoz, ha

• a) az eljárás alá vont kamarai tag elismerte az általa elkövetett etikai vétséget,
• b) a tagsági jogviszony felfüggesztése vagy a tag kizárása etikai büntetésének alkalmazási feltételei nem állnak fenn.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben az eljárás alá vont kamarai tag a döntés ellen fellebbezést nem nyújthat be, de meghatározott határidőn belül tárgyalás tartását kérheti. Ez esetben elsőfokú etikai eljárás lefolytatására kerül sor.

29. § (1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

• a) megrovás,
• b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tizenötszöröséig terjedhet,
• c) a tagsági jogviszony legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése,
• d) kizárás.

(2) Etikai büntetésként a tagsági jogviszony akkor függeszthető fel, ha az eljárás alá vont kamarai tag ellen korábban lefolytatott legalább két etikai eljárás eredményeként pénzbírság büntetést szabtak ki.

(3) A tagsági jogviszony felfüggesztése esetén a 21. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az indokolással ellátott eljárást lezáró határozatot annak meghozatalától számított tizenöt napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos részére.

30. § (1) Az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos az elsőfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az eljáró elsőfokú etikai bizottságnál, amely a másodfokú eljárás lefolytatása érdekében az ügy összes rendelkezésre álló iratát megküldi az országos másodfokú etikai bizottságnak.

(2) Az országos másodfokú etikai bizottság az elsőfokú etikai bizottság határozatát

• a) helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja, ha a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállást tisztázottnak és az elsőfokú etikai bizottság határozatát helyénvalónak ítéli meg,
• b) megváltoztatja, ha az iratok alapján a tényállást tisztázottnak találja, de az arra alapozott állásfoglalást tévesnek ítéli meg,
• c) hatályon kívül helyezi,
• ca) ha a tényállást nem találja kellően tisztázottnak és az ügy iratait további kivizsgálásra, új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára az elsőfokú etikai bizottságnak visszaküldi,
• cb) ha az elsőfokú etikai bizottság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg és felkéri az elsőfokon eljárt etikai bizottságot, hogy az ügyben keletkezett iratokat küldje meg a hatáskörrel rendelkező szervnek további intézkedés céljából,
• cc) ha elévülést állapít meg, illetve ha olyan tény vagy körülmény fennállását állapítja meg, amelynek következtében etikai eljárás lefolytatásának nincs helye, és az etikai eljárást megszünteti.

(3) A másodfokú etikai eljárást lezáró határozatot (a továbbiakban: másodfokú határozat) az eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos a másodfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg.

(4) A bíróság által el nem bírált ügyben az eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos az elévülési időn belül új eljárást kezdeményezhet, ha

• a) a jogerősen elbírált cselekményével kapcsolatban olyan új tény vagy bizonyíték kerül elő, vagy olyan bírósági vagy egyéb határozatra hivatkozik, amelyet az eljáró etikai bizottság nem bírált el, és amely alkalmas a jogerős határozat megváltoztatására vagy
• b) az első- vagy másodfokú eljárás során az eljáró etikai bizottság valamely tagja kötelességét az Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon szegte meg.

(5) Az etikai eljárás részletes szabályait a Kamara etikai szabályzata tartalmazza.

8. A Kamara állami felügyelete¶

31. § (1) A Kamara törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály vagy más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, továbbá tisztségviselő határozata jogsértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szervezet vezetője köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni és – a felhívásban megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni, és intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3)–(4)

9. A Kamara gazdálkodása¶

32. § (1) A Kamara a működésének költségeit

• a) a tagjai által fizetett tagdíjból,
• b) egyéb díjbevételeiből, támogatásokból,
• c) az egyes, a Kamara célkitűzéseitől nem eltérő, gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,
• d) a Kamara által átvett állami feladatok ellátásához a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, valamint
• e) a Kamara egyes, a d) pont körébe nem tartozó, feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatásból

fedezi.

(2) A Kamara köteles a központi költségvetésből részére nyújtott támogatások felhasználásáról készített elszámolást legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig benyújtani a miniszternek.

(3) Az etikai büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól átvett feladatnak minősül a 4. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés f) pontja, (6) bekezdés a), b), h)–k) pontja, valamint (7) bekezdése szerinti feladat, amelynek pénzügyi fedezetét a központi költségvetésnek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell biztosítani.

(5) A Kamara egyes feladatai hatékonyabb és gazdaságosabb elvégzése érdekében gazdasági társaságot alapíthat és alapítványt hozhat létre. A Kamara a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti feladatait az általa alapított és kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság útján is végezheti. Ezen rendelkezéstől függetlenül az ezen ügyekben hozott hatósági döntések a Kamara döntésének minősülnek.

III. Fejezet — ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS¶

10. Az állatorvosi tevékenység végzésének intézményi keretei¶

33. § (1) Állatorvosi tevékenységnek minősül

• a) az állat vizsgálata és a kórisme felállítása, az állat gyógykezelése, beleértve az állaton végzett bármilyen sebészeti jellegű beavatkozást,
• b) az állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések megtétele,
• c) az állat tartásának állat-egészségügyi szempontjaival, gyógyításával és az egyéb állatorvosi tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás és szakértői tevékenység, ide nem értve az igazságügyi szakértői tevékenységet,
• d) az állatnak védő- és egyéb oltások, injekciós készítmények beadása és implantátumok – beleértve az állatok elektronikus egyedi azonosítását lehetővé tevő szerkezeteket is – behelyezése,
• e) az állatból vér-, tej-, szövet- vagy más minta vétele,
• f) az elhullott állat kórbonctani vizsgálata,
• g) az állatgyógyászati készítmények és az állat gyógykezelésére szolgáló egyéb szerek rendelése, az állatgyógyászati készítmények forgalmazása közvetlenül a készítményeket felhasználók részére, ide nem értve a közforgalmú gyógyszertárban történő állatgyógyászati készítményforgalmazást,
• h) a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús vizsgálata,
• i) állami feladatkörbe nem vont, az állatok gyógykezeléséhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő laboratóriumi diagnosztikai tevékenység,
• j) az állatfajokkal összefüggő szaporodásbiológiai állat-egészségügyi feladatok és azok irányítása,
• k) állatorvosi alternatív gyógyító eljárások alkalmazása.

(2) Állatorvosi tevékenységet szolgáltatásként állat-egészségügyi szolgáltató nyújthat. Az állat-egészségügyi szolgáltató működéséhez – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kamara által kiadott praxisengedély szükséges.

(3) Az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosként, továbbá az állami fenntartású állategészségügyi kutató intézményekben, az állami fenntartású állategészségügyi intézetekben, valamint a fegyveres testületek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek intézményeiben a szolgálati állatok vonatkozásában, a felsorolt intézményeken belül végzett állatorvosi tevékenység FELIR azonosítóval, praxisengedély nélkül is végezhető.

33/A. § (1) Az üzemi állatorvos állatorvosi tevékenységet folytató állategészségügyi szolgáltatónak nem minősülő munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása vagy munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv számára munkaviszony vagy tagsági viszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint a fogadó szervezet (e § alkalmazásában munkáltató és fogadó szervezet együtt a továbbiakban: munkáltató) számára önkéntes jogviszony formájában (e § alkalmazásában munkaviszony, tagsági viszony és önkéntes jogviszony együtt a továbbiakban: munkaviszony).

(2) Az üzemi állatorvos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb egy, az (1) bekezdés szerinti jogalannyal állhat állatorvosi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.

(3) Az üzemi állatorvos állatorvosi tevékenység folytatására a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonyt csak olyan munkáltatókkal létesíthet, amelyek egymásnak kapcsolt vállalkozásai.

(4) Az üzemi állatorvos munkáltatóján kívüli harmadik személy számára nem végezhet állatorvosi tevékenységet.

(5) Az üzemi állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.

(6) A munkáltató a kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának megfizetését az üzemi állatorvostól átvállalhatja.

34. § (1) Állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való közreműködést az az állatorvos végezhet, aki

• a) szerepel az állatorvosi névjegyzékben,
• b) rendelkezik a kamarai állatorvosi névjegyzékbe bejegyzett székhellyel és
• c) rendelkezik a személyére, mint biztosítottra az állatorvosi tevékenységére vonatkozó érvényes szakmai felelősségbiztosítással,
• d) rendelkezik FELIR azonosítóval.

(2) Állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenység, illetve az abban történő közreműködés – a rendelkezésre álló lehetőségek között – az alábbi jogviszonyok keretében végezhető

• a) szabadfoglalkozás keretében,
• b) munkaviszonyban,
• c) önálló tevékenység formájában,
• d) gazdasági társaság tagjaként,
• e) szövetkezet tagjaként.

35. § (1) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos jogosult bármely állat-egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozású állatorvosként megbízási szerződés, illetve alkalmazott állatorvosként munkaszerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó állatorvosi tevékenység ellátására.

(2) A szabadfoglalkozású jogviszony vagy munkaviszony keretében működő állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.

(3) A szabadfoglalkozású jogviszony vagy munkaviszony keretében működő állatorvos az állatorvosi tevékenységet az őt megbízó állat-egészségügyi szolgáltató nevében végzi.

(4) Az állat-egészségügyi szolgáltató a kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának megfizetését a szabadfoglalkozású vagy munkaviszonyban foglalkoztatott állatorvostól átvállalhatja.

(5) A szabadfoglalkozású vagy munkaviszonyban foglalkoztatott állatorvos és az állat-egészségügyi szolgáltató közötti megbízási, illetve munkaszerződésben rögzíteni kell

• a) az ellátandó feladat pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,
• b) az állatorvos szakmai felettesének megnevezését,
• c) amennyiben az állatorvos feladatkörébe más állatorvos szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt állatorvos munkakörének megnevezését,
• d) az ellátott feladatok díjazását,
• e) megbízás esetében a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,
• f) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) A (5) bekezdés szerinti szerződés további tartalmára a Kamara ajánlásokat adhat.

36. § (1) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos jogosult önálló tevékenység formájában a saját nevében és felelősségére állat-egészségügyi szolgáltatóként működni.

(2) Önálló tevékenység keretében állatorvosi tevékenység folytatására az az állatorvos jogosult, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételen túlmenően állatorvosi tevékenység önálló tevékenység formájában történő végzésére az az állatorvos jogosult, aki rendelkezik

• a) az Állatorvostudományi Egyetemen (vagy annak jogelődjén) megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,
• b) a Kamara specialistája (kamarai specialista vagy praxisvezetői) végzettséggel,
• c) legalább PhD tudományos fokozattal,
• d) európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal, vagy
• e) a Kamara által igazolt húsz év időtartamú magánállatorvosi vagy szolgáltató állatorvosi szakmai gyakorlattal.

37. § (1) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos jogosult gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként, az állat-egészségügyi szolgáltatóként működő gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében és felelősségére állatorvosi tevékenységet végezni.

(2) Az állat-egészségügyi szolgáltató társas vállalkozás vagy szövetkezet tagjaként működő állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.

(3) A kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának megfizetését az állatorvostól az állat-egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet átvállalhatja.

(4)

(5)

11. A praxisengedély¶

38. § (1) Praxisengedélyt kérelemre annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni, amely rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendelet és a Kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az állategészségügyi intézményekre és egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő helyiséggel, a tevékenység folytatásához az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító, FELIR azonosítóval rendelkező állatorvossal.

(2) Gazdasági társaság vagy szövetkezet formájában működő állategészségügyi szolgáltató akkor jogosult praxisengedélyre, ha működése során a 34. § (2) bekezdésének a), b), d) vagy e) pontja alapján foglalkoztat legalább egy olyan

• a) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező állatorvost, aki rendelkezik
• aa) az Állatorvostudományi Egyetemen (vagy annak jogelődjén) megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,
• ab) a Kamara specialistája végzettséggel,
• ac) legalább PhD tudományos fokozattal, vagy
• ad) európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal, vagy
• b) állatorvossal, aki rendelkezik a Kamara által igazolt húsz év időtartamú magánállatorvosi vagy szolgáltató állatorvosi szakmai gyakorlattal.

(2a) Gazdasági társaság akkor jogosult praxisengedélyre, ha a tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jogoknak a többségével a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltatásában személyesen közreműködő állatorvos rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdésben foglalt feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltató tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jognak a többségével rendelkező és a gazdasági társaságban személyesen közreműködő állatorvos elhalálozik, és az állategészségügyi szolgáltató a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével továbbra is megfelel a praxisengedélyre való jogosultság feltételeinek és a gazdasági társaság állategészségügyi szolgáltató tulajdoni hányadának és a legfőbb döntéshozó szervét megillető szavazati jognak a többségével az elhunyt házastársa vagy egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke jogosult rendelkezni.

(2c) Ha az önálló tevékenység keretében praxisengedéllyel rendelkező állatorvos elhalálozik, a Kamara a praxisengedélyt a házastársa vagy egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke részére kérelemre kiadja, ha a hagyatékátadó végzés a praxisengedély jogosultjaként jelölte meg, feltéve, hogy a 34. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő állatorvost foglalkoztat. A Kamara a hagyatékátadó végzés bevárása nélkül adja meg a praxisengedélyt, ha a praxisengedély elhunyt jogosultja a jogosultságról még életében halála esetére közjegyzői okiratban rendelkezett.

(2d) Az állategészségügyi szolgáltatónak a (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti jogosult által ellenérték fejében történő átengedése esetén elővásárlási joggal rendelkezik az állategészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás vagy munkaviszony keretében legalább egy éve foglalkoztatott és a 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő állatorvos.

(3) Ha a vezetőség a kérelemnek helyt ad, kiadja a praxisengedélyt. Ha az állat-egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet, a praxisengedély iránti kérelemben meg kell jelölni az állat-egészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító felelős állatorvost, valamint azt az állatorvost, aki megfelel a (2) bekezdésben leírt feltételeknek, akiknek vonatkozásában a praxisengedélyben fel kell tüntetni az 5. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat.

(4) A praxisengedély kiadása iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell foglalni, és a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen az elnökséghez fellebbezhet.

(5) Amennyiben az állat-egészségügyi szolgáltató a praxisengedély kiadása feltételeinek már nem felel meg, a praxisengedélyt vissza kell tőle vonni.

(6) Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három éven belül Magyarország területén kívül dolgozott állatorvosként, a kérelme benyújtásakor köteles csatolni az illetékes külföldi, a Kamarának megfelelő állatorvosi szervezet jó szakmai előmenetel igazolását, amely kiterjed a kapott esetleges etikai büntetésekre is.

(7) A Kamara a praxisnyilvántartásban feltünteti

• a) az állat-egészségügyi szolgáltató és annak állat-egészségügyi intézménye nevét, székhelyét, illetve címét, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségeit,
• b) az állat-egészségügyi szolgáltató szakmai tevékenységi körét,
• c) a praxisengedély és az állat-egészségügyi szolgáltató állat-egészségügyi intézménye engedélyének sorszámát és keltét,
• d) az állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet végző állatorvosok nevét és kamarai tagsági számát, az állat-egészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító felelős állatorvos nevét és kamarai tagsági számát,
• e) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzése szüneteltetésének tényét és időtartamát.

12. Az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetése¶

39. § (1) Az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységét – a Kamara engedélyével – szüneteltetheti. A szüneteltetés tényét legkésőbb annak megkezdését megelőző harmincöt napon belül be kell jelenteni a Kamarának, amely ennek tényét a praxisnyilvántartásban feltünteti. A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés időtartamát.

(2) A szüneteltetés engedélyezését a Kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az állat-egészségügyi szolgáltató a szüneteltetés időtartamára nem gondoskodott megfelelően feladatainak ellátásában más állat-egészségügyi szolgáltató általi helyettesítéséről.

(3)

(4) Ha az állat-egészségügyi szolgáltató a tevékenységét a szüneteltetés iránti kérelemben megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a Kamarának bejelenteni. A Kamara a tevékenység szüneteltetésének tényére és időtartamára vonatkozó adatot törli a praxisnyilvántartásból.

13. Az állat-egészségügyi szolgáltató működése¶

40. § Az állat-egészségügyi szolgáltató működési területe Magyarország teljes területére terjed ki.

41. § (1) Az állat-egészségügyi szolgáltató jogosult

• a) állatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert, segédszemélyzetet alkalmazni;
• b) állat-egészségügyi intézményt üzemeltetni;
• c) az állatgyógyászati termékekről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartásával az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége ellátásához szükséges kézi gyógyszertárat fenntartani és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszerkészítményeket, gyógytápokat, gyógyászati eszközöket forgalmazni, közvetlenül a készítményeket felhasználók részére.

(2) Amennyiben az állat-egészségügyi szolgáltató hatósági feladatok ellátásában működik közre

• a) részére az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott díjat és költségtérítést kell fizetni,
• b) az eljáró állatorvos a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül.

42. § (1)

(2)

(3)

(4) Az állatorvosi tevékenységet végző állatorvos köteles a Kamara által megállapított időközönként szakmai továbbképzésen részt venni.

42/A. § (1) Az állat kezelésére irányuló kérelem elfogadásával az állattartó és az állategészségügyi szolgáltató között kezelési szerződés jön létre. A kezelési szerződés alapján az állategészségügyi szolgáltató az állat részére szakszerű és a szakmai követelményeknek megfelelő állatorvosi tevékenységet nyújt és annak eredményére törekszik az eredmény bekövetkezésének garantálása nélkül, kivéve, ha a felek megállapodása alapján az állategészségügyi szolgáltató kifejezetten meghatározott eredmény létrehozására vállalkozott. Az állategészségügyi szolgáltatót tevékenységéért az állattartó részéről díjazás illeti meg, kivéve, ha a felek kifejezetten térítésmentességben állapodtak meg.

(2) Az állategészségügyi szolgáltató – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – indokolás nélkül visszautasíthatja a kezelési szerződés megkötését. Visszautasítás esetén az állattartót – kérésére írásban is – tájékoztatni kell a szakszerű ellátás legközelebbi lehetőségéről.

(3) Az állategészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg az elsősegélynyújtást, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetén a szükséges intézkedések megtételét.

(4) Az állategészségügyi szolgáltató köteles az állattartó részére felvilágosítást adni a diagnózisról, a kezelésről, valamint a betegség várható lefolyásának prognózisáról.

(5) Az állategészségügyi szolgáltató felel a kezelési hiba elkövetésével, illetve a szükséges beavatkozás el nem végzésével az állattartót ért kárért.

(6) Az állategészségügyi szolgáltató a kezeléshez további állategészségügyi szolgáltatót vehet igénybe, kivéve, ha ez ellen az állattartó tiltakozik. Az állategészségügyi szolgáltató úgy felel az általa igénybe vett másik állategészségügyi szolgáltató tevékenységéért, mintha maga járt volna el.

(7) Ha az állategészségügyi szolgáltató a kezelést térítésmentesen vállalta, a térítésmentesség – a felek eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed a (6) bekezdés szerinti esetre is.

(8) Az állategészségügyi szolgáltató a kezelési szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha az állattartó a szükséges együttműködést megtagadja, viselkedésével a további kezelést veszélyezteti vagy az állategészségügyi szolgáltató üzemszerű működését zavarja.

(9) Az állattartó a kezelési szerződést bármikor indokolás nélkül felmondhatja, azonban köteles megtéríteni az állategészségügyi szolgáltató által elvégzett kezelés ellenértéke mellett az állategészségügyi szolgáltatónak a díj teljesítéssel arányos része mellett a kezelési szerződés alapján felmerült további indokolt költségeit. Ha az állattartó a kezelési szerződést azért mondta fel, mert súlyos kezelési hiba miatt megrendült az állategészségügyi szolgáltató szakmai alkalmasságába vetett bizalma, a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti a kárának megtérítését.

(10) Az állatorvos az állatorvosi tevékenységet az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, az etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása, erkölcsi felfogása és lelkiismereti meggyőződése szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja.

(11) Az állatorvos a szakmai irányelvek, az etikai szabályzatban foglaltak, valamint a hatósági rendelkezések figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben vállalkozik-e az állatorvosi feladatok végzésére.

43. § (1) Az állat-egészségügyi szolgáltató köteles

• a) nagy létszámú állattartó telep állatorvosi ellátását a székhelye szerint illetékes területi szervezethez bejelenteni,
• b) gondoskodni arról, hogy az eljáró állatorvos maradéktalanul megtartsa a szakmai irányelvekben, a kamarai szabályzatokban, valamint az etikai szabályzatban foglalt rendelkezéseket,
• c) az állat-egészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély esetén a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt közcélú igénybevételnek soron kívül eleget tenni,
• d) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját, a szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg, az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni,
• e) állatorvosi felszerelését, állat-egészségügyi intézményét folyamatosan az állat-egészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani,
• f) megtartani a működése során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot, amennyiben az nem jár a járványveszéllyel vagy az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás sérelmével,
• g) az alkalmazásában álló személyzetet megfelelő utasításokkal ellátni, és tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni,
• h) munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,
• i) az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül bejelenteni a Kamarának.

(2) Az állat-egészségügyi szolgáltató feladata az ebek kötelező veszettség elleni immunizálásának elvégzése és az ebekről a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartás vezetése. A nyilvántartás és az állatorvosi munkanapló tartalmazza az állattartó nevét és lakcímét is.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladataival összefüggésben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására az állat-egészségügyi szolgáltató köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni.

(4) Nagy létszámú állattartó telep számára állatorvosi tevékenység kizárólag írásbeli szerződés alapján végezhető.

(5) Az állat-egészségügyi szolgáltató köteles az állat-egészségügyre, illetve az állatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén tájékoztatni az intézkedésre jogosult hatóságot.

IV. Fejezet — AZ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÁTENGEDÉSE¶

44. § (1) Állat-egészségügyi szolgáltató átengedése esetén át kell adni a betegnyilvántartást, az állatorvosi munkanaplót, továbbá valamennyi eszközt és dokumentációt, amely az állat-egészségügyi szolgáltató zavartalan működésének biztosításához szükséges.

(2) Az állat-egészségügyi szolgáltató átengedője köteles

• a) az átengedés tényéről megelőzően tájékoztatni az általa ellátott állattartói kört,
• b) – amennyiben az átengedés fejében ellenértékben részesült – kötelezettséget vállalni arra, hogy az átengedés időpontjától számított, az átengedésről szóló szerződésben megállapított, de legalább ötéves időtartam alatt az általa ellátott állattartói kör számára nem végez állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet.

V. Fejezet — AZ ÁLLATORVOSI ASSZISZTENSEK¶

45. § (1) Állatorvosi asszisztensi tevékenységet az a személy végezhet, aki

• a) állatorvosi asszisztensi, illetve azzal egyenértékűként elismert képzettséggel rendelkezik,
• b) szerepel az asszisztensi névjegyzékben,
• c) praxisengedéllyel rendelkező állatorvos vagy állat-egészségügyi intézmény foglalkoztatottja, és
• d) betartja a Kamara állatorvosi asszisztensekre vonatkozó szakmai irányelveinek rendelkezéseit.

(2) Az asszisztensi névjegyzékbe vett állatorvosi asszisztens jogosult az állatorvosi asszisztens elnevezés használatára. Munkája során a praxisengedéllyel rendelkező állatorvos utasítására, irányításával és felügyeletével látja el az állatorvosi asszisztensekre átruházható szolgáltatói állat-egészségügyi részfeladatokat.

(3) A Kamara továbbképzési szabályzatot alkot az asszisztensi névjegyzékbe felvett állatorvosi asszisztensek kötelező továbbképzésére, akik kötelesek a Kamara által megállapított időközönként szakmai továbbképzésen részt venni.

(4) A 33. § (1) bekezdés a), d), e) és k) pontjában leírt feladatokat, a kórisme felállítása és az állaton végzett sebészeti jellegű beavatkozások kivételével, a Kamara által meghatározott szakmai irányelvek alapján, az állatorvos utasítására, irányításával és felügyeletével nem állatorvos végzettségű állatorvosi asszisztensek is végezhetik.

(5) Az állatorvosi asszisztens az állatorvosi asszisztensi tevékenységét szüneteltetheti.

(6) Az állatorvosi asszisztens a szüneteltetés tényét legkésőbb annak megkezdését megelőző harmincadik napig bejelenti a Kamaránál az asszisztensi névjegyzékben történő feltüntetés érdekében. A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés időtartamát.

46. § (1) Az asszisztensi névjegyzékben fel kell tüntetni az állatorvosi asszisztens

• a) természetes személyazonosító adatait;
• b) a szakirányú végzettségét igazoló okirat számát és keltét;
• c) tevékenysége végzésének helyét;
• d) telefonos és elektronikus elérhetőségét,
• e) az asszisztensi tevékenység szüneteltetésének tényét és időtartamát.

(2) Az asszisztensi névjegyzékben az állatorvosi asszisztensek (1) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti adatai az állatorvosi asszisztensi tevékenység végzésére való jogosultság megszűnéséig nyilvánosak, azokat a Kamara a honlapján közzéteszi.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a Kamara az állatorvosi asszisztensi tevékenység végzésére való jogosultság megszűnését követő öt évig kezeli az állat-egészségügyi feladatok ellátásához kapcsolódó közfeladatai ellátása érdekében.

VI. Fejezet — JOGKÖVETKEZMÉNYEK¶

47. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bírságot szab ki azzal szemben, aki e törvényben meghatározott feltételek be nem tartásával végez állatorvosi tevékenységet.

(2) A bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint. A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(4) Ha a jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(5) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni.

VII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

48. § Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza

• a) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásának személyi és tárgyi feltételeit, annak gyakorlásához szükséges alapfelszerelés jegyzékét,
• b) az állat-egészségügyi szolgáltató intézmény létesítésének személyi és tárgyi feltételeit,
• c) a 32. § (4) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének részletes feltételeit az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben.

49. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 36. § (2) és (3) bekezdése, a 37. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 38. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

50. § (1) E törvény rendelkezéseit a Kamara valamennyi szerve előtt folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell. E törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményre az etikai büntetés kiszabásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépését követő

• a) kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell az Alapszabályt,
• b) százötven napon belül meg kell választani az e törvény és az Alapszabály szerinti új kamarai szerveket és tisztségviselőket.

(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény szerint megválasztott tisztségviselők megbízatása a (2) bekezdés b) pontja szerinti tisztségviselők megválasztásáig tart.

(4) Az az állatorvos, aki e törvény hatálybalépésekor a Kamara tagja, olyan kamarai tagnak minősül, mint akit e törvény 19. § (2) bekezdése alapján vettek fel a Kamara tagjai közé.

(5) Az a magán-állatorvos, aki e törvény hatálybalépésekor tevékenységét szünetelteti, olyan kamarai tagnak minősül, mint aki azt e törvény 39. § (1) bekezdése alapján szünetelteti.

(6) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény rendelkezései szerint kiállított magán-állatorvosi tevékenység végzésére jogosító engedély e törvény hatálybalépését követő kilencvenedik napig hatályos.

(7) Aki az e törvény hatálybalépése napján olyan tevékenységet végez, amely e törvény szerint csak praxisengedéllyel végezhető, a praxisengedély iránti kérelmét legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hatvanadik napig kell benyújtania. A Kamara a praxisengedélyt kérelemre e törvény rendelkezései szerint adja ki.

(8) A 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 38. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelést a praxisengedély jogosultjának legkésőbb 2022. január 1-jéig igazolnia kell a Kamara felé. 2022. január 1-jét követően a Kamara a 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 38. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő állat-egészségügyi szolgáltató praxisengedélyét visszavonja.

(9) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény rendelkezései szerint kiadott bélyegző e törvény szerint kiadott bélyegzőnek minősül.

(10) Az e törvény szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők az e törvény szerinti megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.

(11) A Kamara valamely területi szervének megszűnése esetén a megszűnésről szóló döntésben rendelkezni kell a megszűnő területi szervezet jogutódjának kijelöléséről.

(12) Az e törvény hatálybalépését megelőzően állat-egészségügyi szakképzettséget szerzett asszisztens, aki nem rendelkezik akkreditált állatorvosi asszisztensi képzettséggel, a (13) bekezdés szerinti igazolás bemutatása után a Kamarától kérheti felvételét az asszisztensi névjegyzékbe.

(13) A praxisengedéllyel rendelkező állat-egészségügyi szolgáltatónál munkáltatói jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: munkáltató) az állatorvosi asszisztens részére az asszisztensi névjegyzékbe való felvétel céljából az öt év megszakítás nélküli állat-egészségügyi gyakorlatról igazolást állít ki, amely tartalmazza

• a) az állatorvosi asszisztens természetes személyazonosító adatait,
• b) a munkáltató természetes személyazonosító adatait vagy a munkáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet nevét, székhelyét, adószámát, valamint
• c) a munkáltató alkalmazásában eltöltött munkaviszony időtartamát.

51. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

52. §¶

53. §¶

54. § Az állatorvosi tevékenység végzését önálló tevékenység formájában 2016. december 31. napját követően megkezdő és az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépésekor folytató állatorvos vonatkozásában a 36. § (2) bekezdését az önálló tevékenység megkezdésének évét követő hatodik év első napjától, a 36. § (3) bekezdését 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

55. § (1) A 21. § (2a) bekezdése és a 22. § (3a) bekezdése a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 56a. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A 38. § (2a) és (2b) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdés c) pontjának való megfelelést szolgálja.

56. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény hatálybalépésekor már praxisengedéllyel rendelkező társas vállalkozás esetében a 38. § (2a) bekezdésében foglalt feltételnek a tulajdoni hányad, illetve a legfőbb döntéshozó szervben fennálló szavazati jogok arányának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény hatálybalépését követő első megváltoztatásától kell megfelelni.