2012. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2015. január 1.

- a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező

- aa) őstermelő,

- ab) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá

- ac) az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy;

- b) gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képvi-selettel vagy fiókteleppel rendelkező

- ba) agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,

- bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató

- bc) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott,

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót;

- d) agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek;

2/A. § (1) E törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni, ha az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek, vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában szerepelnek.

(2) Amennyiben a tevékenység folytatásának feltétele az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységeknek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, úgy a tevékenység folytatása kezdőnapjának a bejelentés napja minősül.

(3) E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.

(4) Amennyiben az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenység folytatásának feltétele a tevékenység az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, a tevékenység folytatása megszűnésének az a nap minősül, amikor az érintett személy a tevékenység folytatásának megszüntetését az érintett közigazgatási szerv felé bejelenti.

5. § (1) Kamarai tagság e törvény alapján:

- c) a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával;

- d) a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;

- e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint

- f) az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével

(2) Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a kamara tagjaként azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.

(3) Azon őstermelő, aki tárgyévben hatályos, de nem érvényesített őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, a tárgyév negyedik hónapjától agrárkamarai tagságából származó jogait kizárólag az őstermelői igazolvány érvényesítését követően gyakorolhatja.

(4) Az azonos tárgyévben az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.

(5) Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány hatálya miatt egyébként fennáll.

(6) Ha az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (6) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

(8) Az agrárkamara a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet.

(9) Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja

feltéve, ha az érintett személy vagy szervezet – ide nem értve az (1) bekezdés e) pontja szerinti személyt – a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel meghatározott tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

(10) A (9) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek közül mely tevékenység tekinthető szervezetük vonatkozásában a törvény alapján kötelező tagságot megalapozó tevékenységnek.

(11) A (9) bekezdésben említett gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek a tárgyév azon időszakára vonatkozóan keletkezik agrárkamarai tagsága, amikor nem tagja a (9) bekezdésben meghatározott szervezeteknek, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. E rendelkezés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a (9) bekezdésben meghatározott szervezetben való tagság keletkezésére vonatkozó jogszabályban foglaltakra is.

(12) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján földművesként nyilvántartásba vett személynek erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem keletkezik agrárkamarai tagsága a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet agrárkamarai tagságának tartama alatt, feltéve ha ezen időtartam alatt a legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

(13) Amennyiben

- a) a (9) bekezdésben foglaltak alapján érintett személy,

- c) közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetve halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint

- ab) az őstermelői igazolványát visszaadja,

- ac) az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő negyedik hónap utolsó napján;

- bb) agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti,

- bc) egyéni céggé alakul át, feltéve, ha az egyéni cég agrárgazdasági tevékenységet nem folytat;

- c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból törlik;

- d) gazdálkodó szervezet:

- da) jogutód nélkül megszűnik,

- db) a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti,

- dc) a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből kivezetésre kerül, valamennyi agrárgazdasági tevékenység folytatását megszünteti,

- dd) a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezetet a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti őstermelő a tárgyévet követő negyedik hónap lejártát követően nem vált ki őstermelői igazolványt, és a tárgyévet követően más jogcímen sem lesz az agrárkamara tagja, mentesül a tárgyévet követő négy hónap kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj megfizetése, valamint bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól.

(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tag jegyzékből.

(4) Az őstermelői igazolvánnyal és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező agrárkamarai tag tagsági viszonya kizárólag abban az esetben szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen állnak fenn.

(5) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg.

(6) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagságot – tevékenység végzésének feltételeként – törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság – a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában – az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával – figyelemmel az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagság keletkezésének a vonatkozó jogszabályban rögzített szabályaira – megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül a 2/A. §-ban foglaltak szerint más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

- ab) a lakcímét,

- ac) értesítési címét,

- ad) elektronikus levelezési címét,

- ae) a születési helyét és idejét,

- af) az anyja nevét,

- ag) adóazonosító jelét, adószámát,

- ah) az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

- ai) az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági időtartamát,

- aj) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,

- ak) közös őstermelői igazolványban szereplő családtagjainak aa), ab), ac), ae), af) ag), al), am), as) alpontok szerinti adatait,

- al) egyéni cég esetén a cégnevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét,

- am) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

- an) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

- ao) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

- ap) a bankszámla számát,

- aq) a tagsági viszony kezdetét,

- ar) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,

- as) személyi azonosítóját;

- bh) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

- bi) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

- bk) a tagsági viszony kezdetét,

- bl) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,

- bm) értesítési címét;

(4) Az agrárkamara a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő, tagra vonatkozó adatokat kezeli.

(5) A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról – a (2) bekezdés a) pont an) és aq) alpontja, valamint a b) pont bh) és bk) alpontja kivételével – a tagsági viszony létrejöttét – változás esetén a változást – követő harminc napon belül köteles nyilatkozni.

(6) Az agrárkamara a (2) bekezdés aa)–ah) pontjaiban meghatározott adatokat az élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére annak kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb április 15-ig átadja. Az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal számára statisztikai célból a (2) bekezdésében foglalt tagjegy-zékéhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át.

(2)

(3)

7/B. § (1) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság fejlesztésének előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységére jellemző, nyilvánosan elérhető nyilvántartásból származó információkat tartalmazó adatbázist működtethet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis tartalmazza, hogy:

- a) a gazdálkodó szervezet

- aa) köztartozásmentes adózónak minősül-e,

- ab) kiemelt adózónak minősül-e,

- ac) minősített ajánlattevőnek minősül-e,

- ad) a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e,

- ae) a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e;

- b) a gazdálkodó szervezet

- ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését,

- bb) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és megszüntetését;

- c) a gazdálkodó szervezet

- ca) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e,

- cb) adószámát az állami adóhatóság törölte,

- cc) terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg,

- cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot meghaladja;

- d) a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta;

- e) a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését;

- f) a gazdálkodó szervezetet jogerősen jelentős összegre elmarasztalták

- fa) versenyfelügyeleti eljárásban,

- fb) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában;

- g) a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett eleget.

(3) Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére vonatkozó, valamint a gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat.

(4) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az agrárkamara és az érintett hatóságok közötti, az agrárkamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza.

(5) Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő, az agrárkamara előtt benyújtott kifogás elbírálására az a hatóság köteles amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt. Az érintett hatóság a kifogással kapcsolatos döntését a kifogást tevővel, és az agrárkamarával egyidejűleg közli. Az agrárkamara az érintett szerv döntésének megfelelően módosítja az adatbázist, továbbá törli a kifogás tényére vonatkozó bejegyzést.

(6) Az adatátadás végrehajtásával kapcsolatos részletes feltételeket az agrárkamara és az adatszolgáltató közötti megállapodás tartalmazza.

(2) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

- a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, valamint őstermelői tevékenységéből származó bevételéről,

- b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről,

- c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről,

- d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről.

(2a) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról.

(2b) Az állami adóhatóság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (4a) bekezdése szerinti értesülésével és a Ctv. 24. § (4b) bekezdése szerinti értesítésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát a cég agrárgazdasági tevékenységnek minősülő fő- és további tevékenységi köreiről és az azokat érintő változásokról. Az értesítésben az adóhatóság megjelöli a tevékenységi kör megváltozására vonatkozó bejelentés megtételének napját.

(2c) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárkamara számára az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez folyamatos hozzáférést biztosít.

(2d) Az ingatlanügyi hatóság az adatbázis üzemeltetőjével kötött megállapodásban foglaltak szerint az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

- a) a földműves

- aa) természetes személyazonosító adatairól,

- ab) lakcíméről,

- ac) személyi azonosítójáról,

- b) a mezőgazdasági termelőszervezet

- ba) megnevezéséről,

- bb) – a Ctv. hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámáról,

- bc) székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről).

(4) Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami és önkormányzati adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára.

(4a) A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetéséhez és az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen – a cégnyilvántartás elektronikus hálózata használatával az átadónál felmerülő költség megtérítésével – és a szükséges időben átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat közti megállapodásban kell meghatározni.

11. § (1) Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. A tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlyára figyelemmel, sávosan kell meghatározni oly módon, hogy annak összege az egymillió forintot nem haladhatja meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg.

(3) Az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a tagdíjfizetés alapja a tag őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéből származó nettó árbevételeinek egybeszámított összege.

(2a) Az agrárkamara törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti egyes közfeladatai ellátásának részletes feltételeiről a Kormány által kijelölt szervvel megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az agrárkamara által ellátandó közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátás jogalapját, valamint a költségvetési támogatásnak az elvégzendő feladatokkal arányban álló összegét. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az agrárkamara külön megállapodás alapján, díjazás ellenében lát el egyes feladatokat.

(3a) Az agrárkamara által ellátott közfeladat finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő, az e törvényben foglaltaknak megfelelő biztosításával valósul meg. A pénzügyi fedezetet elsődlegesen az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, ennek hiánya esetén – ha a közfeladat jellege alapján egyébként igazgatási szolgáltatási díj állapítható meg – az agrárkamara részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjból kell biztosítani. Az agrárkamara által ellátandó közfeladat költségvetési támogatással, vagy igazgatási szolgáltatási díjjal nem fedezett részének finanszírozásáról való döntés az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4) Az agrárkamara a jogszabályban meghatározottak, valamint a mezőgazdasági támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve, együttműködői feladatokat lát el.

(8) Az őstermelők nyilvántartásba vételével, az igazolvány kiállításával, érvényesítésével és visszaadásával kapcsolatos hatósági feladatokat – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazda-ságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére. Az őstermelői igazolvány visszavonásáról – az agrárkamara egyidejű értesítése mellett – a kormány által rendeletben meghatározott szerv határoz.

#### 14/A. §

15. § A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért, valamint az agrár-, vidékfejlesztésért felelős miniszter és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart.

15/A. § Az őstermelői igazolvány kiállítása és érvényesítése – kivéve az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlását – tárgyi díj- és illetékmentes eljárás.

15/B. § Az agrárkamara ellátja:

- a) a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadásával,

- b) a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével,

- c) a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzésével,

- d) a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezésével, koordinálásával,

- e) a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadási tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetésével,

- f) az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel való kapcsolat létesítésével, fenntartásával, valamint a nemzetközi fórumokon a magyar mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadás képviseletével

összefüggő feladatokat.

- c) az országos szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladatait, szervezi és végzi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.

(9) Az agrárkamara részt vesz a közösségi forrásból is támogatott tanácsadási, tájékoztatási feladatok ellátásában.

- g) a kamarai tagdíj mértékét, valamint a tagdíj fizetésének módját, feltételeit,

- d)

23. § (1) Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Az elnök a képviseleti jogát a 23. § (2) bekezdés szerinti alelnökre, az agrárkamara megyei szervezetének elnökére, az agrárkamara alkalmazásában álló személyre írásban átruházhatja. Az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a főigazgató tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához vonhatja, illetve e jogkör gyakorlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alelnökre, a főigazgató helyettesítésére az agrárkamara szervezeti és működési szabályzata alapján feljogosított személyre ruházhatja át.

27. § (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, akik az agrárkamarával munkaviszonyban állnak. A főigazgatót az elnök irányítja. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről az agrárpolitikáért, az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter véleményt nyilvánít.

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve megyei küldöttnek az választható, aki

- a) nagykorú, és

- e) központi költségvetésből származó bevételekből;

(3) Az agrárkamara közfeladatai ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást az érintett közfeladat szakmai irányításáért, felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(4) Az agrárkamara a 12. § (2a) bekezdésben meghatározott megállapodásban foglaltak szerint számol be a részére nyújtott támogatás vagy díjazás felhasználásáról.

(2) Az agrárkamara – gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében – gazdasági társaságot alapíthat, továbbá részesedést szerezhet gazdasági társaságban azzal, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát megillető adózott eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.

43. § (1) Az agrárkamara felett az ügyészség – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

44. § (1) Az agrárkamara tagja – a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – a határozat közzétételét követő harminc napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve vagy tisztségviselője által kamarai önkormányzati jogkörben hozott, e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatába ütköző határozatának felülvizsgálatát.

(6) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, ha az agrárkamara tagja szerint az általa fizetendő tagdíjat és más pénzügyi kötelezettséget megállapító határozat e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, az alapszabályban meghatározottak szerinti határidőben és módon jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat kérdésében eljáró szerv 90 napon belül jár el. A tag a jogorvoslati kérelem elbírálásáról szóló döntés közlésétől, vagy a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye. Egyebekben a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

#### 52. §

57. § Az agrárkamarával munkavállalói, megbízási, tisztségviselői jogviszonyban állók tekintetében a saját tulajdonú jármű, saját tulajdonú személygépkocsi alatt kell érteni a munkavégzéshez, munkába járáshoz használt más személy tulajdonában álló, de az érintett személy által jogszerűen használt járművet. E rendelkezést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi CX. törvény) hatálybalépése napjáig elszámolt kiadásokra is alkalmazni kell.

58. § (1) E törvénynek a 2014. évi CX. törvény 8. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kamarai tagdíj megállapításával összefüggő eljárásban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2014. évi CX. törvénnyel megállapított 44. § (1) és (6) bekezdését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépését követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni.

(3) A 2014. évi CX. törvény hatálybalépésének napján földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott személyek 2015. január 1-ével válnak az agrárkamara tagjává.

Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke ( ÖVTJ) alapján:

| 01 | Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások [kivéve 016302 koszorú-, és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)] |

| 02 | Erdőgazdálkodás |

| 03 | Halászat, halgazdálkodás |

| 10 | Élelmiszergyártás |

| 11 | Italgyártás |

| 12 | Dohánytermék gyártása |

| 2015 | Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása |

| 2020 | Mezőgazdasági vegyi termék gyártása |

| 2120 | Gyógyszerkészítmény gyártásból a gyógynövény feldolgozás |

| 3821 | Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás |

| 4611 | Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme |

| 462 | Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme |

| 463 | Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme |

| 4661 | Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme |

| 467503 | Növényvédőszer nagykereskedelem |

| 749013 | Falugazdász tevékenység |

| 749031 | Haszonállatok törzskönyvezése |

| 749049 | Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen |

| 7731 | Mezőgazdasági gép kölcsönzése |

| 881003 | Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás |

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:

| 01 | Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások |

| 02 | Erdőgazdálkodás |

| 03 | Halászat, halgazdálkodás |

| 10 | Élelmiszer gyártás |

| 11 | Italgyártás |

| 12 | Dohánytermék gyártása |

| 2120 | Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása |

| 3821 | Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás |

| 462 | Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme |

| 463 | Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme |

| 4675 | Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme |

| 7490 | M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen |

| 7731 | Mezőgazdasági gép kölcsönzése |

| 7739 | Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése |

| 8810 | Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás |