2012. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2012. szeptember 1.

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)

„c) a köznevelési intézmények,”

17. § A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/A. § (1) A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

(2) A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét

a) három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és

b) a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt

felülvizsgálja.

(3) A gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul

a) mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn,

b) nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését.

(4) A gyámhatóság a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermek (fiatal felnőtt) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben történő elhelyezésére került sor, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.

(5) A gyámhatóságnak a (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

26. § A Gyvt. a következő 161/J. §-sal egészül ki:

„161/J. § (1) E törvénynek az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel módosított 68/A. §-át azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatósághoz vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének 2012. augusztus 31-ét követő felülvizsgálata eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban

a) több mint öt kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése és – a kincstár szüneteltetést elrendelő döntésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül – a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetése iránt,

b) kötelező tanórai foglalkozást nem mulasztott igazolatlanul, vagy azok száma nem haladta meg az ötöt, a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Ebben az esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás felhasználására a 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a gyámhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma meghaladja az ötöt, azonban a gyermek a szüneteltetés kezdeményezéséig nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben került elhelyezésre, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került, akkor a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, és a döntése jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül intézkedik a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetéséről.”

(2) A Gyvt.

- a) 5. § q) pont qb) alpontjában a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 23. pontjában” szöveg,

- b) 40. § (1) bekezdésében, 135. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában, 151. § (9) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási” szöveg,

- c) 42. § (2) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében az „a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg,

- d) 44. § (5) bekezdésében, 68. § (3) bekezdés a) pontjában, 156. § (5) bekezdésében az „a Kt.” szövegrész helyébe az „az Nktv.” szöveg,

- e) 68/B. § (5) bekezdésében a „családtámogatási folyószámlára” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára” szöveg,

- f) 132. § (3) bekezdésében az „a Kt. 35. §-a szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében az „a felfüggesztett iskoláztatási támogatás és” szövegrész.

31. § (1) A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság

a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,

b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.”

(2) A Cst. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, ha

a) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban nem haladta meg az ötöt, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike bekövetkezett.”

32. § (1) A Cst. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak a természetbeni nyújtást elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról.”

(2) A Cst. 37. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése esetén a kincstár – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntése jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.

(8) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május, június vagy július, úgy a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

(9) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.”

33. § A Cst. a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvénnyel módosított 15. §-t és 37. § (5), (7), (8) és (9) bekezdést azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatósághoz, vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(2) Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata eredményeként a gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztését megszünteti, és ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése iránt, az iskoláztatási támogatást a kincstárnak abban az esetben kell ismételten folyósítani, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének elrendelésére valamely okból mégsem kerül sor.”

- a) 21/A. § (2) bekezdésében és 22. § b) pontjában az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.]” szövegrész helyébe az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben” szöveg,

(2) Hatályát veszti a Cst.

- a) 4. § c) pontja,

- b) 8. § (2) bekezdésében az „[a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A. §]” szövegrész,

- c) 15. § (2) bekezdésében a „tanköteles” szövegrész.

44. § Az Mmtv. a következő 27/A. §-sal és azt megelőzően a következő 8/a. alcímmel egészül ki:

„8/a. A rehabilitációs orvosszakértő

27/A. § (1) Rehabilitációs orvosszakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c) megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak a bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6) A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzéséről.”