2012. évi CXVII. törvény — mi változott? 2012. szeptember 2.

6. § (1) A Pp. 271. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

„c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen,

d) a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen,”

(2) A Pp. 271. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

„i) a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen,”

7. § A Pp. 271. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre.”

8. § A Pp. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben

a) a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és

b) a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben.”

9. § A Pp. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„272. § (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.

(2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.

(3) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

(4) A felülvizsgálati kérelemhez – ha arra korábban nem került sor – csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

(5) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.”

10. § A Pp. 275. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a határozat – a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”

12. § A Pp. 340/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdés a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak

a) az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító,

b) a bírságot kiszabó és

c) a kisajátítási

ügyekben, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg.

(3) A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

(4) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.

(5) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.”

13. § A Pp. 358. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha

a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás,

b) a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy

c) a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás.”

17. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 23. és 24. §-sal egészül ki:

„23. § A Pp.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvénnyel módosított 23. § (1) bekezdés a) pontját az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 16. § a) pontjának hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

24. § A Pp.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvénnyel megállapított 271. § (1) bekezdés c), d) és i) pontját, 271. § (2) és (4) bekezdését, 272. §-át, 275. § (4) bekezdését, 340/A. §-át és 358. § (2) és (3) bekezdését az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 6–10., 12. és 13. §-ának hatályba lépését követő 60. nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni.”