2012. évi CXVII. törvény — mi változott? 2012. július 25.

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.”

2. § (1) A Pp. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél – illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó – utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján.

(1a) A hirdetmény tartalmazza

a) a kifüggesztés, a bíróságok központi internetes honlapján történő közzététel esetén pedig a közzététel napját,

b) az eljáró bíróság megnevezését,

c) a bírósági ügyszámot,

d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában tartózkodási helyét,

e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált és

f) a figyelemfelhívást az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre és arra, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.”

(2) A Pp. 102. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”

3. § A Pp. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat

a) elektronikus formában,

b) elektronikus okiratként vagy

c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll.

(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni. Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre [119. § (5) bekezdés a) pont], ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával szerkesztette meg; az elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem használható fel.”

4. § A Pp. 126. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőn belül nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja [94. § (4) bekezdése]. Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készített jegyzőkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha pedig erre már nincs elegendő idő azt a tárgyaláson adja át.

(4) Ha az ügy körülményei azt indokolják, így ha a 124. § (3)–(4) bekezdésében foglalt intézkedés megtételére van szükség, a bíróság az idézésben a (3) bekezdésben megjelölt alperesi nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző határidőt állapíthat meg. A határidő nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A bíróság ezt követően – ha a tárgyalási határnapig rendelkezésre álló idő ezt lehetővé teszi – a felperest tizenöt napos határidővel az alperesi nyilatkozatban foglaltakra vonatkozó álláspontjának közlésére hívja fel.”

5. § A Pp. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresetlevélnek a 130. § alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen – a 121. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.”

14. § (1) A Pp. a Perújítás alcímet követően a következő 358/A–358/C. §-sal egészül ki:

„358/A. § (1) A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye.

(2) A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabérkövetelést sem támaszthat.

Munkavállalói költségkedvezmény

358/B. § Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per

358/C. § A Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) határozatának felülvizsgálata iránti perben e Fejezet rendelkezései irányadók a jelen alcímben foglalt eltérésekkel.”

(2) A Pp. 359. §-a, az azt követő alcíme és 359/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„359. § (1) A keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben, a Döntőbizottsághoz benyújtva kell előterjeszteni. A keresetlevél benyújtásának a Döntőbizottság határozata végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a Döntőbizottság határozatának a számát,

b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint

c) ha a Döntőbizottsági eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.

(3) A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz.

(4) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106–110. §). A Döntőbizottság a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(5) A per elintézéséből – a 350. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül – ki van zárva és abban bíróként nem vehet részt az sem, aki a Döntőbizottság határozatának meghozatalában részt vett, vagy akit a Döntőbizottság határozatának alapjául szolgáló eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

359/A. § (1) A munkaügyi bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi, és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a munkaügyi bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja. Ha a felek között egyezség jött lére, a munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.”

- b) 23. § (1) bekezdés fa) alpontjában a „törvényességi felügyeletet” szövegrész helyébe a „törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést” szöveg,

- c) 320. § (1) bekezdésében az „az Ötödik Rész” szövegrész helyébe az „a Hatodik Rész” szöveg,

- d) 324. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,

- e) 394/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „elektronikus úton, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kerülhet sor” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kerülhet sor” szöveg,

- f) 394/C. §-ában a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2014. február 1.” szöveg,

- g) 394/C. § a) pontjában a „keresetlevelet” szövegrész helyébe a „vállalkozás a keresetlevelet” szöveg,

- h) 394/D. § (1) bekezdésében a „2013. március 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. október 1-ig” szöveg, a „2012. január 1.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.” szöveg, a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2013. október 2.” szöveg,

- i) 394/E. § (2) bekezdésében a „2013. március 31.” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1.” szöveg

18. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/F. § (1) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.

19. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-ában a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.

20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bírósági közvetítés illetékmentes.”

21. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(7) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:

a) a csődeljárásban a csődeljárás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat, a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában hozott határozat, az egyezség elbírálása tárgyában, illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozat, valamint a felek által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;

b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő határozat, kivéve, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján indult;

c) a felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése tárgyában hozott határozat, valamint a felszámoló felmentése tárgyában hozott határozat;

d) felszámolási eljárásban az egyezségi tárgyalás megtartása és az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozat;

e) a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés és 45/A. § szerinti megszüntetése tárgyában hozott határozat;

f) felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;

g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;

h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;

i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve, ha a befejezésre egyszerűsített módon kerül sor olyan felszámolási ügyben, ahol a felszámolási eljárást kényszer-végelszámolás előzte meg;

j) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)–i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;

k) csődeljárásban és felszámolási eljárásban a bírságot kiszabó határozatok.”

26. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(4) Bíró hozza meg a következő határozatokat:

a) az adósságrendezési eljárás során az adósságrendezés megindítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott érdemi végzés;

b) a pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;

c) a pénzügyi gondnok felmentéséről és díjazásának megállapításáról szóló határozat;

d) a pénzügyi gondnoknak a 29. § (3) bekezdés szerinti jelentését jóváhagyó, illetve a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelező határozat;

e) a vagyon bírósági felosztásának elrendeléséről szóló határozat [29. § (1) bekezdés];

f) a pénzügyi gondok által benyújtott vagyonfelosztási javaslat tárgyában hozott bírósági határozat;

g) az adósságrendezési eljárást érdemben befejező határozat.”

27. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelezettség alól.”

(2) Az Iasz. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a kinevezése előtti bírói pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel alól.”

28. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § A pénztárak működésének törvényességi ellenőrzését az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.”

34. § (1) A Be. 235. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egyesbíró és a bírósági titkár

235. § (1) Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót, illetve e törvényben meghatározott esetekben a bírósági titkárt is érteni kell.

(2) Bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése (48. §),

b) megkeresés (71. §),

c) bűnügyi költség megállapítása [74. § (2) bekezdése],

d) személyes költségmentesség engedélyezése [74. § (3) bekezdése],

e) szakértő kirendelése (102. §),

f) rendbírság kiszabása (161. §),

g) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat (261. §),

h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.”

(2) A Be. 273. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

a) vádirat közlése (263. §),

b) áttétel (264. §),

c) egyesítés és elkülönítés (265. §),

d) a 266. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdése, (6) és (8) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztése,

e) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §),

f) tárgyalás kitűzése és elhalasztása [278. § és 275. § (2) bekezdése],

g) idézés és értesítés (279–280. §).”

(3) A Be. 275. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyalás előkészítésének befejezése, vagy a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke vagy – ha e törvény lehetővé teszi – bírósági titkár határoz.”

(4) A Be. 499. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 499. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatot bírósági titkár is meghozhatja.”

(5) A Be. 595. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A kérelemről bírósági titkár is határozhat.”

35. § (1) A Be. 554/L. § (1), (2) és (3) bekezdésének szövegében a „két hónapon belül” szövegrészek helyébe a „három hónapon belül” szövegek lépnek.

(2) Hatályát veszti a Be. 67/A. §-a.

37. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a rá irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.”

38. § A Gktv.

- a) 28. § (2) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg,

- b) 28. § (3) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési” szöveg

lép.

39. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).”

(2) A Kvtv. a 38. §-át követően a következő új IV. fejezettel és 38/A–38/B. §-sal egészül ki, és a jelenlegi IV. fejezet számozása V. fejezetre módosul:

„IV. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS

A bírósági közvetítő

38/A. § (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).

A bírósági közvetítésre vonatkozó különös rendelkezések

38/B. § (1) A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak.

(2) A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–22. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható.

(3) A felek a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő.

(4) A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket.

(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni.

(6) E törvény 38. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.”

(3) A Kvtv. 40. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„e) a bírósági közvetítés ügyvitelének rendjét az OBH elnöke véleményének kikérésével.”

(4) A Kvtv. a következő 41. §-sal egészül ki:

„41. § Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.”

40. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § (1) Ha a rendkívüli jogorvoslat eredményeként a Kúria a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott új jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díjmegállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is, ha az eljáró bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan kijavítja vagy kiegészíti.”

41. § A Jst. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 40. §-ával megállapított 58/A. §-át az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

42. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 27. § (1) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.

43. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 32. § (1) bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép.

44. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. § (2) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.

45. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A hivatalos feljegyzés számítógépes programmal, automatikusan is elkészíthető, ebben az esetben a feljegyzést készítő aláírása helyett a hatóság gépi aláírása is alkalmazható.

(11) Hivatalos feljegyzés készítése alkalmazható az írásbelinek nem minősülő elektronikus kapcsolattartás során közölt információk írásba foglalására.”

46. § A Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

d) a rendelkező részben]

„df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,”

47. § A Ket. 131. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) A kötelezett a megváltásról szóló végzés jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül köteles az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni. Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144/A. §-a szerinti nyilvántartásban vezeti a közérdekű munka végrehajtása érdekében szükséges adatokat, ennek alapján gondoskodik a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról. A közigazgatási bírságot kiszabó hatóság közli az állami foglalkoztatási szervvel a megváltásról szóló végzését, amely tartalmazza a kötelezettnek a végrehajtáshoz szükséges személyes adatait.

(1e) Közérdekű munkával történő megváltás esetén a kötelezett köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.

(1f) Ha a kötelezett a közérdekű munka végzésére irányuló kötelezettségének nem vagy csak részben tesz eleget, a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedik a végrehajtás foganatosításának folytatása iránt azzal, hogy a végrehajtást a közigazgatási bírságnak közérdekű munkával meg nem váltott részére kell folytatni. Nem rendelhető el a végrehajtás folytatása, ha a közérdekű munka hátralévő része nem éri el a hat órát.

(1g) A közérdekű munka végrehajtása során – az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell a Szabs. tv. 142. § (4) és (6) bekezdését, 144. § (4)–(6) és (8) bekezdését, 144/A. §-át azzal, hogy ahol a Szabs. tv. elkövetőt említ, azon kötelezettet, ahol szabálysértési hatóságot, azon közigazgatási bírságot kiszabó hatóságot kell érteni.”

48. § A Ket. 160. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

(5) Az a hatóság, amely az ügyfél azonosítására a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót képez, az azonosító ügyféllel való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az azonosítóval összefüggő olyan adatlekérdezés, illetve adattovábbítás, amelynél a hatóság által kezelttől eltérő azonosító használata is szükséges, a továbbiakban az összerendelési nyilvántartás igénybevételével, az összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint történhet.”

49. § A Ket. 162. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha valamely személy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – az e törvény hatálya alá nem tartozó – elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében tesz ügyintézési rendelkezést, arra – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – e törvénynek az ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell azzal, hogy hatóság alatt az elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, ügyfél alatt az azt igénybe vevő személy kell érteni.

(6) Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési nyilvántartásba új személy bejegyzésekor értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet. A nyilvántartó szerv az értesítés alapján kapcsolati kódot képez, azt nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással, annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az ügyfél ügyintézési rendelkezését a nyilvántartó szerv az általa képzett kapcsolati kódhoz rendelten veszi nyilvántartásba és tárolja, az ügyfél természetes személyazonosító adatait és azonosító kódjait – az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon túl – nem tárolja. Az ügyintézési rendelkezés lekérdezésére az összerendelési nyilvántartás igénybe vételével kerülhet sor.”

50. § A Ket. 168. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő o)–v) ponttal egészül ki:

[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani:]

„m) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

n) iratérvényességi nyilvántartás,

o) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás,

p) kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,

q) központi azonosítási ügynök,

r) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,

s) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

t) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

u) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

v) jogszabályban kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások.”

51. § A Ket. az „Elektronikus tájékoztatás” alcímet megelőzően a következő 168/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Ügyfél-regisztrációs eljárás

168/A. § (1) Ha valamely elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint

a) elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítás szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy

b) személyes megjelenéssel a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban regisztrálhat.

(2) A regisztrációt megelőzően az ügyfélnek vagy az ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.

(3) A természetes személy személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó által bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja; megadott adatait összeveti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

b) olyan külföldi esetén, aki abban nem szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás,

c) ha a természetes személy az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, az általa bemutatott útlevél vagy a schengeni övezetbe tartozó EGT részes állam polgára esetén az adott állam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmány

adataival. Az ügyfél-regisztrációs szerv az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.

(4) Az azonosítás sikere esetén az ügyfél-regisztrációs szerv

a) átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

b) a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott okmányból a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot emeli át

az ügyfél-regisztrációs adatbázisba. Az azonosítás és ellenőrzés sikertelensége esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli.

(5) A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló, rögzítendő adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva igazolja.

(6) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylő adatainak egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet az igazolványt nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre – adategyezőség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az ellenőrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható – a regisztráció nem hozható létre.”

52. § A Ket. 169/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabályban arra feljogosított szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat biztosíthatja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és – amennyiben ennek informatikai feltételei adottak – annak a hatóság informatikai rendszerében történő elhelyezését,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint

c) a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást.”

53. § A Ket. 171. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézés biztosítására köteles hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek

a) az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e törvénynek való megfelelést nem biztosítják,

b) megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit.

(7b) A 2012. március 31-én létező ügyfélkapu 2012. április 1-jét követően is fennmarad, az ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek adatait az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szerv az ügyfélkapu regisztrációs adatbázisban kezeli tovább, kivéve, ha a természetes személy az ügyfélkapu és az ahhoz kapcsolódó személyes adatai törlését az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervtől kéri.”

54. § (1) A Ket. 172. § j) pont 10–12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]

„10. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez,

11. hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz,

12. hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz,”

(2) A Ket. 172. § j) pont 17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]

„17. elektronikus iratok kezelése,”

(3) A Ket. 172. § j) pontja 22–23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és 172. § j) pontja a következő 24–28. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:

j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]

„22. elektronikus dokumentum titkosítása,

23. elektronikus űrlapok kezelése,

24. elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,

25. informatikai háttér szolgáltatása,

26. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

27. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

28. az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.”

55. § A Ket. 174. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter arra, hogy a közérdekű munka végrehajtásának, a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, valamint az adatközlés rendjének, a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását vezető szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben – állapítsa meg.”

56. § A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki]

„d) az ügyfélkapu regisztrációs szervet vagy szerveket,

e) az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervet vagy szerveket.”

57. § A Ket.

- a) 1. § (4) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,

- b) 131. § (1c) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Ket. 141. § (1) bekezdés i) pontja.

59. § Az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban a bírósági titkár elsőfokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat.”

60. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.

(2) Bíró hozza meg a következő határozatokat:

a) az egyszerűsített cégeljárás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a bejegyzési eljárásban hozott határozatok;

b) az egyéni cég, a közkereseti társaság, betéti társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok;

c) a cégformától független adatok bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, kivéve a 26. § (1) bekezdés a), b), f), g), h), i), j), k), l) pontjait;

d) a cég átalakulásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok;

e) a 87. §-ban szabályozott eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás hivatalból történő megindítása tárgyában hozott határozat, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet elutasító, továbbá az eljárást megszüntető határozat;

f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés;

g) különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működésének a felfüggesztése tárgyában hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése;

h) a betéti társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéni cég kivételével a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozat, valamint a cég törlésére irányuló eljárásban hozott határozat;

i) végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;

j) a 117. § (1) bekezdés, valamint a 118. § (2) és (3) bekezdése alapján meghozott határozat kivételével a kényszertörlési eljárásban, a felszámolási eljárás kezdeményezése tárgyában, valamint a 118. § (1) és (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a cég törlésére irányuló eljárásban hozott érdemi határozatok;

k) a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat;

l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul;

m) a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok.”

(2) A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (1) bekezdés a), b), f)–l) pontjaiban említett tények bejegyzésére fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”

(3) Ctv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát fogalmazó és bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban a bejegyzési kérelmet elutasító végzést, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”

(4) A Ctv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem – ideértve a 14., 15. és 17. cím szerinti eljárást – érdemi vizsgálatát a fogalmazó és bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”

(5) A Ctv. 77. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az eljárás megszüntetésére fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”

(6) A Ctv. 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalára fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”

(7) A Ctv. 118. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A (2) és (3) bekezdés szerinti lekérdezésre, megkeresésre fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”

- a) 6. § (5) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a „bírósági titkár,” szövegrész,

62. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – közhasznú céljának megvalósítására fordítja.”

(2) Az Ntv. 8. §-a a következő (2)–(3a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.

(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.

(3a) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

64. § Hatályát veszti az Ntv. 8. § (2) és (3) bekezdése.

65. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).”

66. § Az Áhtm. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).”

67. § Az Áhtm. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az alapítvány (közalapítvány) törléséről szóló végzését valamennyi alapító, és az alapítvány (közalapítvány) részére megküldi.”

68. § Az Áhtm. a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § E törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62.§ (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni.”

69. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el.”

70. § Az Fmhtv. 16. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az iratokat – a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével – a 16/A. § szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.”

72. § (1) Az Fmhtv. 55. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése esetén – ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik – az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli.”

(2) Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezésre a 43. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.”

(3) Az Fmhtv. 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Vht. 34. § (5) bekezdésének alkalmazása során illeték alatt a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjakat is érteni kell.”

73. § Az Fmhtv.

- a) 33. §-ában a „32. § bekezdés” szövegrész helyébe a „32. § (1) bekezdés” szöveg,

- b) 52. § (3) bekezdésében a „24. § (1) bekezdés j) és k) pontját” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés k) pontját”, az „alkalmazni” szövegrész helyébe a „megfelelően alkalmazni” szöveg,

- c) 55. § (3)–(5) bekezdésében a „biztosítási intézkedés elrendeléséért” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg,

- d) 58. § (3) bekezdésében a „törvény által meghatározott határidőbe” szövegrész helyébe a „törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe” szöveg,

- e) 61. § (5) bekezdésében a „16. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „16. § (5) bekezdése 2012. október 1-jén” szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti az Fmhtv. 11. § (4) bekezdése.

75. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési” szöveg lép.

78. § A Hetv. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”

79. § A Hetv.

- a) 11. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság, ingatlanügyi hatóság” szöveg,

- b) 118. § (3) bekezdésében az „az ingatlannyilvántartásból” szövegrész helyébe az „a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül” szöveg

lép.

81. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (7) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében]

„c) a legfőbb ügyész előzetes véleményének kikérését követően kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét,

d) a legfőbb ügyésszel együtt meghatározza a bírósági és ügyészségi fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.”

82. § A Bszi. a 171. §-t követően a következő XIII/A. Fejezettel és 171/A. és 171/B. §-al egészül ki:

„XIII/A. FEJEZET

A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA

171/A. § (1) A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, részben az ügyészek, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait.

(2) A Magyar Igazságügyi Akadémia az OBH szervezetén belül működik.

(3) A Magyar Igazságügyi Akadémia vezetője főosztályvezetői besorolásnak megfelelő javadalmazásra jogosult.

171/B. § (1) Az OBH elnöke a legfőbb ügyész hozzájárulásával meghatározza a Magyar Igazságügyi Akadémia általános működési feltételeinek, szakmai és gazdasági működésének alapelveit.

(2) Az OBH elnöke a legfőbb ügyésszel együtt elkészíti az egységes központi fogalmazóképzés tananyagát, oktatási tervét és oktatóinak névsorát.

(3) Az OBH elnöke évente megállapodik a legfőbb ügyésszel a Magyar Igazságügyi Akadémia éves felhasználási tervéről, a közös képzésekről és a fenntartási költségek viseléséről.

(4) Az OBH elnöke és a legfőbb ügyész külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről.”

83. § A Bszi. 175. §-ában a „X. és XI. Fejezete” szövegrész helyébe a „X., XI. és XIII/A. Fejezete” szöveg lép.

84. § A Bszi. 188. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Magyar Bíróképző Akadémia elnevezése Magyar Igazságügyi Akadémiára változik.”

86. § Hatályát veszti a Bszi. 188. § (4) bekezdése.

87. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 195. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OBH-ba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult, a minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 10 százalékára jogosult.”

88. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) II. fejezetcíme helyébe a következő fejezetcím lép:

„II. FEJEZET

A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD-, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA, EGYSZERŰSÍTETT TÖRLÉSI ELJÁRÁSA”

(3) Az Ectv. 9. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A civil szervezet végelszámolójának elsősorban a civil szervezet volt vezető tisztségviselőjét kell kirendelni.”

89. § Az Ectv. a 10. §-t követően a következő 10/A–10/E. §-al egészül ki:

„10/A. § (1) Ha a bíróság az ügyész keresetére az egyesület megszűnését állapítja meg [11. § (5) bekezdés], vagy a bíróság az ügyész keresetére az alapítványt annak okán szünteti meg, hogy céljának megvalósítása lehetetlenné vált [Ptk. 74/E. § (3) bekezdés], az egyesületet, illetve az alapítványt nyilvántartó bíróság a jogerős ítélet alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi egyesület esetében a „megszűnt”, míg alapítvány esetén a „megszüntetve” toldatot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ítéletek indokolásának, ha a perben a civil szervezetet ügygondnok képviselte és a per során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van, a Pp. 221. §-ában foglaltakon túl tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a per során a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merült fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a civil szervezetet nyilvántartó bíróság az (1) bekezdés szerinti jogerős ítélet kézhezvételétől számított öt napon belül a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja a civil szervezetnek a nyilvántartásba bejegyzett képviselőit, hogy a bíróság részére negyvenöt napon belül jelentsék be idézési címüket. A bíróság egyben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

a) a civil szervezettel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –,

b) tudomása van arról, hogy a civil szervezet ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban vagy

c) a civil szervezet tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a civil szervezet vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a civil szervezet vagyontárgyára tarthatna igényt,

azt negyvenöt napon belül jelentse be a bíróságnak.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül a civil szervezet képviselői nem jelentik be idézési címüket, és a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat nem merül fel, valamint a civil szervezettel szemben fennálló követelés bejelentésére nem kerül sor, a bíróság hivatalból megindítja az egyszerűsített törlési eljárást, a nyilvántartásból törli a „megszűnt”, vagy a „megszüntetve” toldatot, és bejegyzi az egyszerűsített törlési eljárás megindítására utaló „törlés alatt” toldatot. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.

10/B. § (1) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárás elrendelését követő öt munkanapon belül az egyszerűsített törlési eljárás megindításáról értesíti

a) az ügyészséget,

b) a civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási igazgatási szervet,

c) a civil szervezet székhelye szerint illetékes végrehajtót (végrehajtókat), és

d) – ha a nyilvántartásában szerepel – a civil szervezet számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét, székhelyét,

b) a civil szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,

c) felhívást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezettel kapcsolatos rendelkezésére álló információkat a bíróságnak hatvan napon belül jelentse be.

(3) A civil szervezet székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak, és a társadalombiztosítási igazgatási szervnek szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a civil szervezet vele szemben fennálló tartozását, a szervezettel szemben folyó eljárást jelentse be, valamint adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetnek van-e munkavállalója. Az adóhatóságnak szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adóhatóság értesítse a bíróságot arról, hogy a záró adóellenőrzést lefolytatta.

10/C. § (1) Ha a bíróság által előírt határidőben

a) a civil szervezet képviselője az idézési címét nem jelenti be,

b) a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor, és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,

c) a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,

d) az adó- és vámhatóság, és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója és

e) a végrehajtó a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban

a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, illetve alapítvány esetén a korábbi kezelő szerv vagy a korábbi kezelő szervezet tagja, ennek hiányában vagy az egyesület bármely fellelhető tagja, illetve az alapítvány bármely fellelhető alapítója gondoskodjon, és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.

(2) A bíróság az egyszerűsített törlési eljárást megszünteti, és kényszer-végelszámolási eljárást rendel el, ha az (1) bekezdésben foglalt törlési feltételek bármelyike nem teljesül.

10/D. § (1) Ha a civil szervezetettel szemben végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás van folyamatban, és a végelszámoló a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni, hitelezői követelés bejelentésére nem került sor, és a civil szervezetnek nincs munkavállalója, a végelszámoló haladéktalanul intézkedik a 10/C. § (1) bekezdése szerinti adatok és igazolások beszerzéséről, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén kezdeményezi a civil szervezet nyilvántartásból való törlését.

(2) A végelszámoló kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül a bíróság megvizsgálja az iratokat, és a 10/C. § (1) bekezdésében előírt körülmények fennállása esetén a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, és a végelszámolót kötelezi a civil szervezet iratainak elhelyezésére és ennek megtörténtének igazolására. A bíróság a civil szervezet törlésével egyidejűleg a végelszámolónak az eljárásban meg nem térült és igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 30 000 forint összeghatárig, továbbá (amennyiben a végelszámoló nem a civil szervezet volt vezetője) legfeljebb 20 000 forint munkadíjat és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a végelszámolók részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

10/E. § A 10/A–10/D. § szerinti nemperes eljárás során bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.”

90. § Az Ectv.17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A civil szervezet legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.”

91. § Az Ectv. 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának a központi költségvetéssel történő, a 10/D. § (2) bekezdés szerinti elszámolásának, valamint a központi költségvetésből a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

92. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.

(2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.

(3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az eljárás szünetel, ha

a) a kérelmező nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek,

b) a belföldi idézési címmel és belföldi idézésű című képviselővel sem rendelkező kérelmező a kérelem – ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet – benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető.

(4) Az eljárás szünetelésről és az eljárás szünetelés okán történő megszűnésről nem kell végzést hozni.

(5) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. §-át alkalmazni kell.

(6) A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 93. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szervezet által működési körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat is benyújtható.”

93. § A Cnytv. 7. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani.

(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva, vagy a Pp.-ben meghatározottak szerint egyéb elektronikus úton.”

96. § A Cnytv. 29. § (1) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:

[A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha:]

„d) a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége,

e) a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy

f) a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.”

97. § A Cnytv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § Az ügyésznek – ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést – kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést, az áttételt elrendelő és a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés kivételével.”

98. § A Cnytv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) A bíróság a beszámolót az országos névjegyzékben – az informatikai rendszer útján – közzéteszi.”

99. § A Cnytv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„41. § (1) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység adószámának és statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz, úgy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adószámát is. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását, illetve beszerzését, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet a bíróság – az informatikai rendszer útján – a kérelem hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Ha a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc napon belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtja be a bíróságnak. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal az adószámról és a statisztikai számjelről azok létrehozása napján tájékoztatást küld a bíróság részére.

(4) A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.

(5) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint, elektronikus úton – közli a bírósággal.

(7) Ha a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján – az informatikai rendszer útján – tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám mellett a nyilvántartásban feltünteti a „megszűnt” toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell végzést hozni.”

100. § A Cnytv. 43. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból]

„b) a szervezet feloszlatásáról, megszüntetésről vagy megszűnése megállapításáról rendelkező jogerős ítélet vagy

c) az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően.”

102. § A Cnytv. 54. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről polgári nemperes eljárásban határoz, ha]

„b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.”

103. § A Cnytv. 57. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a bíróság az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást az 56. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást – a meg nem szüntetett részben – a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetőleg a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.

(5) Az 55–57. § rendelkezési szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okirat rendelkezése alapján hívja vissza a kezelő szervezet (szervezetet) vagy annak tagját és nyújt be az alapítvány új kezelő szerve (szervezete) nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kezelő szervezet új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.”

104. § A Cnytv. 32. alcíme, és az azt követő 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás

62. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.

(2) Az eljárás az állami alapító által alapított alapítványt, vagy közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(3) E § alkalmazásában állami alapító

a) az Országgyűlés,

b) a Kormány,

c) a minisztérium (miniszter),

d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja,

e) az a költségvetési szerv, melynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti kijelölés alapján gyakorolja.”

106. § A Cnytv. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.”

111. § A Cnytv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.

(2) A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti anyja születési nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.”

112. § A Cnytv. 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bizonyítvány és a másolat a szervezet 2013. január 1. napján és azt követően fennálló vagy törölt adatokat tartalmazza. A bizonyítvány és a másolat erre való figyelmeztetést tartalmaz.”

- a) 20. § (1) bekezdés f) pontjában a „terjedelmét” szövegrész helyébe a „terjedelmét és gyakorlásának módját” szöveg,

- c) 40. § (1) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az OBH” szöveg,

- g) 48. § (2) bekezdés a) pontjában a „típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)” szövegrész helyébe a „típusáról” szöveg,

117. § A Cnytv.

- a) 8. § (4) bekezdésében a „beszámolót és mellékletét” szövegrész a „beszámolót és a közhasznúsági mellékletét” szöveggel,

- b) 8. § (4) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében az „az OBH” szövegrész az „a bíróság” szöveggel,

- c) 15. § (1) bekezdésében a „törvényben meghatározott módon, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus” szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus” szöveggel,

- d) 39. § (2) bekezdésében az „az OBH-nak” szövegrész az „a bíróságnak” szöveggel,

- e) 39. § (4) bekezdésében az „az OBH-hoz” szövegrész az „a bírósághoz” szöveggel,

- f) 84. § (5) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység” szöveg, a „lakóhelyére” szövegrész a „lakóhelyére, anyja születési nevére” szöveggel,

- g) 89. §-ában az „útján,” szövegész az „útján, haladéktalanul” szöveggel,

- h) 93. § (2) bekezdésében a „napjával” szövegrész a „megállapítását követő öt munkanapon belül” szöveggel, az „ , automatikusan kell” szövegrész a „kell” szöveggel,

- i) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „típusát (alapítvány, közalapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)” szövegrész a „típusát” szöveggel,

- j) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „lakóhelyét és” szövegrész a „lakóhelyét és anyja születési nevét” szöveggel,

- k) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „(székhelyét)” szövegrész a „(székhelyét), anyja születési nevét” szöveggel,

- l) 125. § (2) bekezdésében a „99. és 100. §-a” szövegrész a „100. §-a” szöveggel

lép hatályba.

118. § Hatályát veszti a Cnytv. 17. § (2) bekezdése.

119. § Nem lép hatályba a Cnytv.

- a) 18. §-a,

- b) 20. § (1) bekezdés j) pontja,

- c) 91. § (1) bekezdés h) és i) pontja és

- d) 124. § (1) bekezdése.

120. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A–10/B. §-sal egészül ki:

„Összerendelési nyilvántartás

10/A. § (1) A különböző adatkezelők által az ügyfélnek kiadott valamely azonosító kóddal nyilvántartott adatoknak más azonosító kód alapján nyilvántartást vezető, vagy a polgárt az alapján azonosító adatkezelőhöz történő adattovábbításánál a továbbított adat személyhez rendelhetősége érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv összerendelési nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a különböző azonosítókkal nyilvántartott adatok cseréje, továbbítása esetén az adatkezelők e törvényben meghatározottak szerint adatokat igényelhetnek.

(2) Az összerendelési nyilvántartásba új személyhez tartozó bejegyzés felvétele történhet

a) magyar állampolgár esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján vezetett nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére,

b) nem magyar állampolgár esetében jogszabályban kijelölt nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában megadott nyilvántartás kezelője a polgár adatainak nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési nyilvántartási elemet hoz létre.

(4) A (2) bekezdés alá nem tartozó nyilvántartás kezelője az azonosító kód érintett polgárral való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja

a) a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon alapult, vagy

b) összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosító kódra vonatkozó kapcsolati kóddal, ha az azonosító kiadásakor már rendelkezésre állt.

(5) Az összerendelési nyilvántartás az egyes személyekre vonatkozóan eltérő azonosító kódonként külön-külön kapcsolati kódokat tartalmaz, egyéb azonosítót nem tárol.

(6) Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító adatokat csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító adatokkal azonosított személyhez tartozó kapcsolati kód titkosított formájának lekérdezéséhez használja fel, a természetes személyazonosító adatokat nem tárolja.

(7) Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti

a) az összerendelési nyilvántartás kezelője a nála nyilvántartott titkosított formájú kapcsolati kód megküldésével, illetve

b) bármely azonosító kód nyilvántartásának kezelője az aktuálisan tárolt, illetve az újonnan használandó kapcsolati kód titkosított változatának az összerendelési nyilvántartásnak megküldésével.

(8) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás kezelője a kapcsolati kódot legalább félévente cseréli. A kapcsolati kódok gyakoribb cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.

10/B. § (1) Az adatkezelő, amely a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosító kódot használ,

a) a személy természetes személyazonosító adatait elsősorban a 10/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból, az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával éri el,

b) az informatikai nyilvántartásaiban az azonosító kódtól és a nyilvántartott egyéb adatoktól csak elkülönítetten tárolhatja és kezelheti a természetes személyazonosító adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a természetes személyazonosító adatokat saját nyilvántartásából csak akkor használhatja fel, ha

a) nincs megfelelő számítógép-hálózati kapcsolata,

b) nem jogosult a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásoktól adatot kérni,

c) az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások nem érhetők el, vagy

d) olyan feladat elvégzése során használja fel azokat, amelynél az adatok hálózaton keresztül történő elérése a számítógépes hálózat, az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások indokolatlan túlterhelésével járna.

(3) Az összerendelési nyilvántartás védelméről a nyilvántartást vezető szerv jogszabályban meghatározott intézkedésekkel gondoskodik.””

121. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.

(2) A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Törvényszéknél kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt – ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit – a (3) bekezdésben írt eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.

(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.

(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.

(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter – a személyes adatok kivételével – adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.”

122. § Az Mötv. 144. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”

123. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kszttv.) 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait.”

124. § A Kszttv. 180. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]

„h) törvényességi ellenőrzési feladatkörében eljárva az ügyész,”

125. § Hatályát veszti a Kszttv. 191. § (1) bekezdésében a „javaslatára a miniszterelnök” szövegrész.

126. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (3) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész az „ellenőrzést” szöveggel lép hatályba.

127. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

- a) 144/A. § (1) bekezdésében az „elkövetőkről” szövegrész helyébe az „elkövetőkről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján a közösségellenes magatartás miatt kiszabott, meg nem fizetett közigazgatási bírságot közérdekű munkával megváltó természetes személy elkövetőkről” szöveg,

- b) 144/A. § (4) bekezdésében a „közérdekű munka büntetést, illetve a 142. § (1) bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező szabálysértés büntethetőségének elévüléséig” szövegrész helyébe a „határozat és a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig” szöveg lép.

128. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 2012. július 1-jét megelőzően a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj keretében létesített ösztöndíjas jogviszonyra a Kttv. 47. § (5) bekezdése nem alkalmazható az ösztöndíjas jogviszony fennállásáig.”

129. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 37. § (2) bekezdése.