2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről

2012. évi CXVI. törvény

a pénzügyi tranzakciós illetékről

A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. A törvény hatálya¶

1. § (1) E törvény hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

• a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
• b) a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,
• c) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,
• d) a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre

terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB).

2. Értelmező rendelkezések¶

2. § E törvény alkalmazásában

• 1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;
• 2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;
• 3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;
• 4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;
• 5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont olyan jutalékok és díjak összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülő jutalék- és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjához kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételeket;
• 6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás – valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek történő kölcsöntörlesztés esetén a készpénzfizetés – lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló műveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik;
• 7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik;
• 8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany és a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény ügyfele;
• 9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;
• 10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési mód;
• 11. kiemelt közvetítői tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítői tevékenység;
• 12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelői számlák, a letéti típusú számlák, valamint az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetésével kapcsolatosan a kincstárban vezetett technikai számla;
• 13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli, továbbá az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján fennálló kötelezettségét házipénztárába vagy fizetési számlájára az ügyfele készpénz megfizetésével részben vagy teljesen kielégíti, ide nem értve a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetést;
• 14. egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás: a Magyar Nemzeti Bank elnöke által – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján – kiadott rendeletben meghatározott fizetési művelet;
• 15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;
• 16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is;
• 17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység;
• 18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének, illetve a készpénz megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;
• 19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő jogalany, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokosa, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevő személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje;
• 20. ügyfélszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla;
• 21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz, vagy törvényes fizetőeszköz eladása a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján,
• 22. pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés, vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózónál – külön e célra szolgáló nyilvántartás alapján – az ennek megfeleltethető összeg.
• 23. ügyfél illetőségének helye: az az állam, ahol
• a) a természetes személynek az Szja tv. szerinti illetőségi helye található, figyelembe véve az Szja tv. 7. számú melléklet 6. pontjában foglaltakat is,
• b) a jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak a székhelye található, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni;
• 24. határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. szerinti határon átnyúló szolgáltatás.

3. A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya¶

3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján készpénzben történő törlesztést is), valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, ideértve a fizető fél elektronikus pénzét nyilvántartó számlán végrehajtott egyenlegcsökkenést is függetlenül annak pénzforgalmi elszámolásától.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:

• a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik (ideértve többek között, ha a fizetési műveletre a magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélykénti számlája között kerül sor), vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,
• b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha 1. a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy 2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap, vagy a Hpt. szerinti kötelező intézményvédelmi szervezet tagja, feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,
• c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,
• d) a Hpt. 6. §-ában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,
• e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,
• f) a kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó kör számlái terhére végrehajtott fizetési művelet,
• g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is,
• h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet,
• i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet,
• j) a kincstár által az Áht. 79. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó kincstári körön kívüli számlatulajdonos számlái terhére végrehajtott, a hallgatói hitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet,
• k) az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás, ha a fizető fél számlatulajdonos természetes személy (az egyéni vállalkozói minőségében fizető természetes személy kivételével),
• l) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet,
• m) az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendelet szerint, veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számla,
• n) a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, feltéve, hogy a számla tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt,
• o) a belföldi hitelintézet által az Áht. 84. § (1a) és (1e) bekezdése, a kincstár által az Áht. 84. § (1d) bekezdése, valamint a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számlái közötti, az Áht. 84. § (1a) és (1d) bekezdése szerint végrehajtott fizetési művelet,
• p) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak fegyveres erői és polgári állománya részére vezetett számlán katonai cselekményeivel közvetlen összefüggésben végrehajtott fizetési művelet,
• q) a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás,
• r) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető),
• s)

(5)

4. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezése¶

4. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik.

5. A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre¶

5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

• a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
• b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
• c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,
• d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,
• e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,
• f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
• g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény,
• h) az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzkifizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja,
• i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő,
• j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató

köteles teljesíteni.

6. A pénzügyi tranzakciós illeték alapja¶

6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja

• a) a b)–j) pont szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli,
• b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,
• c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 50 ezer forintot meghaladó összege,
• d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizet,
• e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg,
• f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege,
• g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít,
• h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei,
• i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 50 ezer forintot meghaladó összeg.

(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül a pénzügyi tranzakciós illeték kiszámításának alapjául szolgáló naptári évben a fizető fél számára kibocsátott olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely az alábbi okok valamelyikére tekintettel kerül kibocsátásra:

• a) lejáró készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,
• b) elveszett, ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,
• c) érintés nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása az érintés nélküli funkcióval nem rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, ha mindkét készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának fedezetét ugyanazon fizetési számla biztosítja.

7. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke¶

7. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke

• a) az e)–f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint,
• b) a h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,
• c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,9 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén,
• d)
• e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén – az f) pont szerinti kivétellel – 800 forint,
• f) az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint,
• g)
• h) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint a 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes beszedési megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek.

(3) Az illeték megfizetésére kötelezett – ide nem értve a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőt – a számlakivonaton legalább évente egyszer tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott – illetékköteles – műveletek után megállapított illeték összegéről.

(4) A kincstár, mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult az illetékfizetési kötelezettség összegével az általa vezetett fizetési számlákat szabályzatában meghatározott módon megterhelni.

(5)

8. A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása¶

8. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő az egyes műveletek utáni pénzügyi tranzakciós illeték összegét a számviteli elszámolási elvekkel összhangban, a belső szabályzataiban meghatározott módon állapítja meg, 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is alkalmazza.

(2b) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt.

(3) Az a pénzforgalmi szolgáltató, amelynél a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett, az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegét a (4)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentheti. Ha a pénzforgalmi szolgáltató 2014. december 31-ét követően jogelőd nélkül jött létre, a (4)–(7) bekezdésben meghatározott csökkentést legkorábban az első adóévét követő harmadik adóévtől kezdődően érvényesítheti, ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állománya az adóévet megelőző második adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az érvényesítés adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett.

(4) A (3) bekezdés alapján igénybe vehető csökkentés összege (továbbiakban: kedvezmény) a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének 0,6 százaléka.

(5) A (4) bekezdés alapján számított kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegének 80 százalékát és 300 millió forintot.

(6) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában a (3)–(5) bekezdésben foglaltak alkalmazását bejelentse az adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, vagy a bevallás hibája esetén a bejelentés önellenőrzés keretében történő javításának (a bejelentés pótlásának) nincs helye.

(7) A pénzforgalmi szolgáltató a (3)–(5) bekezdésben foglalt kedvezményt a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány várható növekedése alapján az adóév első napjától kezdődően a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásaiban, adóvisszatartás formájában érvényesítheti.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének mértékét, és a (3) bekezdésben foglalt növekedési feltétel teljesülését az adóévet követő május 31-ig állapítja meg. Amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak szerint számított és igénybe vett kedvezmény összege meghaladja a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény összegét, úgy a pénzforgalmi szolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 50 százalékkal növelt összegét az adóévet követő május hónap pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában bevallja és megfizeti.

(9) Ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévi átlagos összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, vagy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, a (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben, és az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével. A (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben és az adóévet megelőző adóévben magatartása és a kapcsolt vállalkozása vagy kapcsolt vállalkozásai magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével, ha az adóévben vagy az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival szemben jelentős – a (3) bekezdésben foglalt kedvezményre jogosító állománynövekmény 10 százalékát meghaladó – összegű pénzügyi szolgáltatásból eredő követelése keletkezett.

(10) A (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének megállapításakor szükséges első (korábbi) beszámolóban szereplő, a kedvezmény kiszámításának alapjául szolgáló adatok helyességét az állami adóhatóság a beszámoló mérlegfordulónapját követő nyolc éven belül jogosult ellenőrizni.

8/A. Értékpapír tranzakciós illeték¶

8/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,45 százaléka, de vételenként legfeljebb 20 ezer forint.

(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.

(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha

• a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
• b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,
• c) az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.

(6) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

(7) Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyt.

8/B. Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték¶

8/B. § (1) Az 1. § szerinti adóalanyt kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettség terheli – a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó,

• a) a 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a 3. § (4) bekezdés a) pontja és – a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével – a 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,
• b) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vétel,
• c) az ügyfél javára, továbbá – a hitelintézet kivételével – más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által a Bszt. 4. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása

esetében.

(2) Amennyiben egy ügylet vonatkozásában az (1) bekezdés a) vagy b) pontja és c) pontja alapján is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak az (1) bekezdés c) pontja alapján kell teljesíteni.

(3) Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség

• a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és
• b) – az (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével – a 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.

(4) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügylet teljesítésének napján, az (1) bekezdés c) pontja esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik.

(5) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre az 5. § alapján kötelezett személy,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy,
• c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy

köteles megfizetni.

(6) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetében a 6. § (1) bekezdés a)–g) és i) pontja szerinti adóalap,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap figyelemmel a 8/A. § (5) bekezdés b) pontjára,
• c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik, azzal, hogy magánszemély – ide nem értve az egyéni vállalkozót – megbízó esetén a csereügyletre vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege.

(7) Külföldi pénznemre szóló művelet esetén a (6) bekezdés szerinti összeget az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti művelet esetében a teljesítési napon, az (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(8) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint.

(9) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

• a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti ügyletre a 8. § (1)–(2a) bekezdésének,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyletre a 8/A. § (6) bekezdésének

megfelelően kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

9. Eljárási rendelkezések¶

9. § (1) A pénzügyi és az értékpapír tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A pénzügyi és az értékpapír tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.

10. Záró rendelkezések¶

10. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

11. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre és fizetési műveletnek nem minősülő műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik.

(2) E törvénynek az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését azon műveletekre kell alkalmazni, amelyek teljesítési napja 2013. július 31-ét követő napra esik.

(3)

12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód tv.) megállapított 3. § (4) bekezdés m) pontjának rendelkezését a Mód tv. hatálybalépését megelőzően, 2013. évben kezdeményezett átutalásokra is alkalmazni kell.

13. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetére a 6. § (1) bekezdés h) pontja, a 6. § (3) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerint megállapított illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató első alkalommal 2015. január 20-ig, állapítja meg, vallja be és fizeti meg.