Katv. — mi változott? 2016. június 16.

A 2016. január 1. és 2016. június 16. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 5 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. január 1.)Következő módosítás (2016. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 21 változatlan sor ⋯

- 1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám;

- 2. beszámoló: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;

- 3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;

- 3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;

- 4. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany;

- 5. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó;

- 6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság;

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- 9. kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás;

- 10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság;

- 11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja;

- 12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

- a) az áthárított általános forgalmi adó,

- b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),

- c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

- d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

- e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

- f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

- 13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában

- a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;

- b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében;

- b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében – az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével – személyenként 50 ezer forint. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;

- 21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

- 22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

### II. Fejezet — A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA

⋯ 36 változatlan sor ⋯

- g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;

- h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;

- i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;

- j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

- j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

- k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;

- l) a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;

- m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.

⋯ 32 változatlan sor ⋯

(5) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.

(6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)–(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)–(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)–(2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

(6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

(7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

⋯ 417 változatlan sor ⋯

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó választása szerint alkalmazza.

(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.

32/A. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

32/B. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.

#### 33–34. §