2012. évi CXIV. törvény — mi változott? 2012. július 25.

2. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § (1) A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltiltási jogkövetkezményét, ha

a) az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv a gazdasági társaságban jogszabály rendelkezése alapján szerzett legalább többségi befolyást, és a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó körülmény a tulajdonátszállás időpontját megelőzően következett be, vagy

b) a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó körülmény azért következett be, mert az államháztartás alrendszerébe tartozó szervnek – mint a legalább többségi befolyással rendelkező tagnak (részvényesnek) – jogszabály rendelkezései alapján vagy közjogi, nemzetközi jogi, vagy az alapvető közszolgáltatásokkal való ellátási kötelezettségeire tekintettel nem volt lehetősége olyan tulajdonosi döntés meghozatalára, amellyel elháríthatta volna a kényszertörlés megindítási okának bekövetkeztét.

(2) Az a gazdasági társaság, amelyben az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, az állami adóhatósághoz kérelmet nyújthat be annak érdekében, hogy az adószám megállapításának nincs akadálya az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt okokon kívül akkor sem, ha az államháztartás alrendszerébe tartozó szervnek, mint tulajdonosi joggyakorlónak közjogi, nemzetközi jogi vagy az alapvető közszolgáltatásokkal való ellátási kötelezettségeire tekintettel nem volt lehetősége olyan tulajdonosi döntés meghozatalára, amellyel elháríthatta volna a kényszertörlési eljárás megindítására alapot adó körülményt. Vezető tisztségviselő esetében az Art. 24/C. § (5) és (6) bekezdésében és az e bekezdésben meghatározott okokon kívül az állami adóhatóság akkor állapíthatja meg, hogy az adószám megállapításának nincs akadálya, ha a vezető tisztségviselő megbízására korábban vagy a bejegyzés alatt álló gazdasági társaság esetében kifejezetten a fizetésképtelenséget elhárító intézkedések, illetve a reorganizáció végrehajtása érdekében kerül sor.”

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 2012. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) megállapított 7. §-át a Mód.tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

3. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben szereplő kezességek vállalására, beváltására, nyilvántartására és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivételekkel – kell alkalmazni.”

(2) Az MFB tv. 5. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MFB Zrt. (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségei biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmenően a hitelező további fedezet előírására nem köteles.

(7) Az (1) bekezdés a) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”

4. § (1) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„g) többségi befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott fogalom,”

(2) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 3. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét

a) az állam 100%-os tulajdonában álló vagy

b) az állam 100%-os tulajdonában álló szervezet 100%-os tulajdonában álló,

a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési szervezet) által működtetett országosan egységes rendszer (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési rendszer) igénybevétele útján biztosítja.”

5. § Hatályát veszti a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § a) pontja.

6. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított 35. §-a a „július” szövegrész helyett az „augusztus” szöveggel lép hatályba.

7. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 35. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

„35. az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben)

„mb) az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy – az Információs Hivatal kivételével – a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

8. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.”

9. § A Tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”

10. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.”

11. § A Tv. a következő 26/B. §-sal egészül ki:

„26/B. § (1) Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 2012. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) hatálybalépését követő 30 napon belül a miniszter az e törvény a Mód.tv.-vel megállapított rendelkezéseinek megfelelően módosítja az Eximbank és a Mehib Rt. alapító okiratát.

(2) A Mód.tv.-vel megállapított 14. § szerinti igazgatóságot első alkalommal a Mód.tv. hatálybalépését követő 30 napon belül kell a Mód.tv-vel megállapított 17. § szerint megválasztani, kinevezni.”

12. § A Tv.

- a) 1. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

- b) 25. § (4) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg

lép.