2012. évi CXII. törvény — mi változott? 2013. január 1.
A 2012. szeptember 2. és 2013. január 1. között hatályba lépett módosítások. 167 sor került be, 15 sor került ki.
← Előző módosítás (2012. szeptember 2.)Következő módosítás (2013. január 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 6 változatlan sor ⋯
1. § E törvény alkalmazásában
- a) beszámított jövedelem: a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a visszautalással érintett időre megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából figyelembevételre kerülő jövedelem, amely alapján a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet meg kell határozni,
- b) járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,
- b) járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – 2013. január 1-jét megelőzően hatályos – 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,
- c) nyugdíjbiztosítási átutalás: a Magyarországon levont, illetve befizetett, e törvény szerint számított járulék- és adóösszegeknek, valamint a magyarországi magánnyugdíj-pénztári egyéni számlaegyenlegnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (2) bekezdése szerinti átadása,
- d) nyugdíjbiztosítási visszautalás: az uniós intézménynél szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése szerinti átadása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
- e) számított szociális hozzájárulási adó: a számítás alapjául szolgáló összegnek a szociális hozzájárulási adó törvényi mértéke és az adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján kiszámított hányada,
⋯ 21 változatlan sor ⋯
3. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során – az (5) bekezdésben nem említett esetben – meg kell állapítani a figyelembevételre kerülő szolgálati időt és keresetet, jövedelmet. Ennek során a társadalombiztosítási nyugellátásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
- a) szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő, illetve kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem állt fenn, és
- b) a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.
- b) a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.
(2) Az uniós tisztviselőnek az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő éves kereseteit, jövedelmeit évenként a nyugellátások megállapítása során alkalmazott valorizációs szorzószámokkal (a továbbiakban: valorizációs szorzószám) meg kell szorozni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási átutalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.
⋯ 22 változatlan sor ⋯
(3) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során az uniós tisztviselőnek az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) nyugdíjrendszerében szerzett, az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott jogait az uniós intézmény által az átadáskor az SR. alapján nyugdíjszerzőként elismert szolgálati idővel azonos mennyiségű szolgálati időként, az átadás napját közvetlenül megelőző időszakra – a magyar nyugdíjrendszerből történt nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időszak kivételével – kell figyelembe venni.
7. § (1) Ha – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által levont járulék
7. § (1) A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – úgy kell kiszámítani, hogy az uniós intézmény által levont járulék összegét el kell osztani a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes mértékével.
- a) eléri a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, a járulékfizetési felső határnak megfelelő összeget,
- b) nem éri el a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, az uniós intézmény által levont járulékból a nyugdíjjárulék törvényi mértéke, valamint a nyugdíjbiztosítási járulék törvényi mértéke, illetve a számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján számított összeget kell a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelemként figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) és b) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(1a) Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelőző időszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felső határ összegét. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a beszámított jövedelmet úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
8. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot
- a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által levont járulék, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, de legfeljebb a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegének,
- a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által levont járulék, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegének,
- b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének, és
- c) az a) és b) pont szerinti összeg – az SR. szerinti nyugdíjrendszer által biztosított – hozamának
együttes összege illeti meg. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
együttes összege illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(2) Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját illeti meg, és választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítéseként vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára kell átutalni.
⋯ 36 változatlan sor ⋯
(2) Az 1–11. §, a 13. §, a 15. §, a 18. § (1) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 22. §, a 30. § (2) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § és a 2. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 19. §, a 20. §, a 21. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 19. §, a 20. §, a 21. § (1), (3) és (5) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
13. § Ez a törvény az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
#### 11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
#### 19–20. §
19. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § (1)
„20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
(2) Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének [22. § (10) bekezdése] a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százaléka.
(3) Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a húsz évet.”
20. § A Tny. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.
(2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő – törvényben meghatározott esetben csökkentett – összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell.”
21. § (1) A Tny. 22. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.”
(2)
(3)–(5)
(3) A Tny. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Péptv. 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arányt kell alapul venni. A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni.”
(4)
(5) A Tny. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy a (9) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)–(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.”
#### 22. §
#### 23–25. §
#### 26–27. §
26. § A Tny. az „Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 96/B–96/E. §-sal egészül ki:
„A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása
96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
(3) A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők,
b) a foglalkoztatók adatai,
c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
(4) A biztosított, volt biztosított az értesítés vele való közlését követő kilencven napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert, (3) bekezdés szerinti adatokat, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5) Az eltérés okait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – ha a biztosított, volt biztosított által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására – megvizsgálja. Ennek során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
(6) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, amely további hatvan nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a (3) bekezdés szerinti értesítéstől a biztosított, volt biztosított jelzésének beérkezéséig – ideértve azt az esetet is, ha a biztosított, volt biztosított azt jelzi, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban nincs észrevétele –, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltéig terjedő idő.
(7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint – 2014. december 31-éig köteles hivatalból megindítani az egyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint – az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre.
(2) Nem kell az egyeztetési eljárást az (1) bekezdés alapján megindítani, ha
a) a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,
b) a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy
c) az egyeztetési eljárást már megindították.
96/D. § (1) Az egyeztetési eljárás lezárását követően a korábbi egyeztetési eljárással érintett és azt megelőző időszakra (a továbbiakban együtt: lezárt időszak) nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében, olyan tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy módosíthatók, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.
(2) Az újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat igazoló okiratokat.
(3) Újabb egyeztetési eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítésben a 96/B. § (3) bekezdése szerinti adatok közül a lezárt időszakot követő időre vonatkozó adatokat, valamint hivatalból indult eljárásban az eljárással érintett adatokat kell feltüntetni.
96/E. § (1) A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idejéről, illetve a 96/B. § (3) bekezdése szerinti más adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
(2) Ha a biztosított, volt biztosított
a) a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy
b) 1954. december 31-ét követően született, és vele egyeztetési eljárást még nem folytattak le,
a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.”
27. § A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„s) az egyeztetési eljárás és a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás részletes szabályait”
(rendeletben határozza meg.)
#### 28–29. §
30. § (1)
(2)
(3)
(3) A Tny. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
31. § (1)
(2)
(2) A Tny.
- a) 22. § (5) bekezdésében a „(7)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(10) bekezdés” szöveg,
- b) 43/A. § (2) bekezdésében a „12. és 20. §-ok” szövegrész helyébe a „20. §” szöveg,
- c) 44/C. § (1) bekezdésében az „a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)” szövegrész helyébe az „az Mpt.” szöveg, a „12. § (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „20. és 21. §” szöveg,
- d) 44/C. § (2) bekezdésében a „12. § (7) bekezdés” szövegrész helyébe a „21/A. §” szöveg,
- e) 44/C. § (3) bekezdésében a „12. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „20. és 21. §” szöveg,
- f) 44/D. § (1) bekezdésében a „12. § (1) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „2. mellékletben” szöveg,
- g) 79. § (2) bekezdésében az „A nyugellátást havonta kell folyósítani” szövegrész helyébe az „A nyugellátást havonta, forintban kell folyósítani” szöveg,
- h) 100. § (2) bekezdésében a „szolgálati idő elismerésére irányuló eljárásban, a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban” szövegrész helyébe a „nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy az egyeztetési eljárásban” szöveg,
- i) 102/A. § (2) bekezdésében a „13. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (9) bekezdése” szöveg
lép.
32. § (1)
(2)
(3)
(3) Hatályát veszti a Tny.
- a) II. Fejezetének 1. Címe és annak alcímei,
- b) 12–17. §-a,
- c) 22. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdés alkalmazásával növelten” szövegrész,
- d) 39. § (1) bekezdésében a „12. § (1)–(2) bekezdésének és” szövegrész,
- e) VI. Fejezet 1. Címének jelölése és címsora,
- f) VI. Fejezet 2. Címe és 63. §-a,
- g) 68. §-a,
- h) 96. § (8) és (9) bekezdése.
#### 12. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
#### 33. §
⋯ 13 változatlan sor ⋯
### 2. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez
### 3. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez
„2. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | Szolgálati idő (év) | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 2. | 15 | 43,0 |
| 3. | 16 | 45,0 |
| 4. | 17 | 47,0 |
| 5. | 18 | 49,0 |
| 6. | 19 | 51,0 |
| 7. | 20 | 53,0 |
| 8. | 21 | 55,0 |
| 9. | 22 | 57,0 |
| 10. | 23 | 59,0 |
| 11. | 24 | 61,0 |
| 12. | 25 | 63,0 |
| 13. | 26 | 64,0 |
| 14. | 27 | 65,0 |
| 15. | 28 | 66,0 |
| 16. | 29 | 67,0 |
| 17. | 30 | 68,0 |
| 18. | 31 | 69,0 |
| 19. | 32 | 70,0 |
| 20. | 33 | 71,0 |
| 21. | 34 | 72,0 |
| 22. | 35 | 73,0 |
| 23. | 36 | 74,0 |
| 24. | 37 | 75,5 |
| 25. | 38 | 77,0 |
| 26. | 39 | 78,5 |
| 27. | 40 | 80,0 |
| 28. | 41 | 82,0 |
| 29. | 42 | 84,0 |
| 30. | 43 | 86,0 |
| 31. | 44 | 88,0 |
| 32. | 45 | 90,0 |
| 33. | 46 | 92,0 |
| 34. | 47 | 94,0 |
| 35. | 48 | 96,0 |
| 36. | 49 | 98,0 |
| 37. | 50 vagy több | 100,0 |
Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.
”