2012. évi CXII. törvény — mi változott? 2012. szeptember 1.

1. § E törvény alkalmazásában

- a) beszámított jövedelem: a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a visszautalással érintett időre megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából figyelembevételre kerülő jövedelem, amely alapján a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet meg kell határozni,

- b) járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,

- c) nyugdíjbiztosítási átutalás: a Magyarországon levont, illetve befizetett, e törvény szerint számított járulék- és adóösszegeknek, valamint a magyarországi magánnyugdíj-pénztári egyéni számlaegyenlegnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (2) bekezdése szerinti átadása,

- d) nyugdíjbiztosítási visszautalás: az uniós intézménynél szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése szerinti átadása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

- e) számított szociális hozzájárulási adó: a számítás alapjául szolgáló összegnek a szociális hozzájárulási adó törvényi mértéke és az adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján kiszámított hányada,

- f) túlélő hozzátartozó: az a személy, aki az elhunyt uniós tisztviselő után az SR. alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult,

- g) uniós intézmény: az Európai Unió azon intézménye, amelynek uniós tisztviselője nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra az SR. alapján jogosult,

- h) uniós intézmény által levont járulék: az uniós tisztviselő jövedelméből az uniós intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából levont összeg és az uniós tisztviselő javára az uniós intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából befizetett összeg,

- i) uniós tisztviselő: az a személy, aki az SR.-ben foglaltak szerint uniós intézménnyel fennálló vagy korábban fennállt jogviszonya alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult.

2. § (1) Nem kérhető nyugdíjbiztosítási átutalás, ha

- a) az uniós tisztviselő részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak, vagy

- b) az uniós tisztviselő után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti hozzátartozói nyugellátást állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalást a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalást a magánnyugdíjpénztár terhére, forintban kell teljesíteni.

(3) Ha a nyugdíjbiztosítási átutalás megtörtént, nyugdíjbiztosítási visszautalás hiányában

- a) az uniós tisztviselő öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, balettművészeti életjáradékra, átmeneti bányászjáradékra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra, valamint

- b) az uniós tisztviselő után más személy hozzátartozói nyugellátásra és magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásra

a nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre nem jogosult.

3. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során – az (5) bekezdésben nem említett esetben – meg kell állapítani a figyelembevételre kerülő szolgálati időt és keresetet, jövedelmet. Ennek során a társadalombiztosítási nyugellátásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

- a) szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő, illetve kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem állt fenn, és

- b) a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.

(2) Az uniós tisztviselőnek az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő éves kereseteit, jövedelmeit évenként a nyugellátások megállapítása során alkalmazott valorizációs szorzószámokkal (a továbbiakban: valorizációs szorzószám) meg kell szorozni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási átutalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő szolgálati idő azon napjaira, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség fennállt, de a keresetre, jövedelemre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, a (2) bekezdés szerint valorizált, igazolt keresetek, jövedelmek napi átlagos összegét kell figyelembe venni. A napi átlagos összeget úgy kell meghatározni, hogy az igazolt keresetek, jövedelmek valorizált összegét el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amikor az uniós tisztviselő e kereseteket, jövedelmeket megszerezte.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján kiszámított éves kereseteket, jövedelmeket meg kell szorozni – az öregségi, hozzátartozói kockázatra vonatkozó nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján – a Kormány rendeletében meghatározott járulékmértékkel.

(5) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási visszautalással élt, az ezzel érintett időszakra a nyugdíjbiztosítási visszautalás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegének a nyugdíjbiztosítási visszautalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorzott összegét kell figyelembe venni.

(6) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét úgy kell meghatározni, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti összegeket össze kell adni.

4. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) A nyugdíjbiztosítási átutalásról hozott jogerős határozat akkor hajtható végre, ha

- a) azzal szemben bírósági felülvizsgálatot nem kezdeményeztek, és a keresetindítási határidő letelt, vagy a bíróság azt már jogerősen elbírálta, továbbá

- b) az uniós intézménynek az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozójának az uniós intézményhez intézett elfogadó nyilatkozata alapján kiadott, nyugdíjbiztosítási átutalásra történő felhívása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez megérkezett.

5. § A magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás összege az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának – a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában fennálló – egyenlege.

6. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az adott évben az uniós intézmény által levont járuléknak az uniós intézmény által igazolt szolgálati időre számított havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabérre számított, magánnyugdíj-pénztári tagsággal nem rendelkezők számára előírt nyugdíjjárulék (a továbbiakban: nyugdíjjárulék) és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.

(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a szolgálati időt úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.

(3) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során az uniós tisztviselőnek az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) nyugdíjrendszerében szerzett, az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott jogait az uniós intézmény által az átadáskor az SR. alapján nyugdíjszerzőként elismert szolgálati idővel azonos mennyiségű szolgálati időként, az átadás napját közvetlenül megelőző időszakra – a magyar nyugdíjrendszerből történt nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időszak kivételével – kell figyelembe venni.

7. § (1) Ha – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által levont járulék

- a) eléri a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, a járulékfizetési felső határnak megfelelő összeget,

- b) nem éri el a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, az uniós intézmény által levont járulékból a nyugdíjjárulék törvényi mértéke, valamint a nyugdíjbiztosítási járulék törvényi mértéke, illetve a számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján számított összeget kell a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelemként figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) és b) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett időszakra a beszámított jövedelmet úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem került volna sor.

(3) A másik tagállam nyugdíjrendszerében szerzett jogosultság ellenértékeként átadott összeget a 6. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő egyes napjaira egyenlően kell elosztani. Az így elosztott értékek azonos naptári évhez tartozó összegét meg kell szorozni a másik tagállamból történt átadás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal, majd el kell osztani az ahhoz a naptári évhez tartozó valorizációs szorzószámmal, amely naptári évhez az elosztott érték tartozik. Az így kiszámított összeget kell az (1) bekezdés alkalmazása során az uniós intézmény által az adott naptári évben levont járuléknak tekinteni. A kiszámítás során a nyugdíjbiztosítási visszautalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell figyelembe venni.

8. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot

- a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által levont járulék, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, de legfeljebb a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegének,

- b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének, és

- c) az a) és b) pont szerinti összeg – az SR. szerinti nyugdíjrendszer által biztosított – hozamának

együttes összege illeti meg. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját illeti meg, és választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítéseként vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára kell átutalni.

(3) Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó nem nyilatkozott az őt megillető összeg felhasználásáról, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárral, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel tagsági jogviszonyban nem áll, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kilencven napos határidő tűzésével – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felhívja az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót ennek pótlására. Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

9. § (1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a szolgálati időt, a beszámított jövedelmet, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót megillető összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.

(2) A nyugdíjbiztosítási visszautalásról szóló határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény a nyugdíjbiztosítási visszautalás összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalta.

10. § (1) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti

- a) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait, valamint a lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat,

- b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, valamint a levont és befizetett járulékokra – ideértve az uniós intézmény által levont járulékot is – és ennek hozamaira vonatkozó adatokat,

- c) nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat,

- d) az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozója közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra vonatkozó adatokat,

- e) a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás összegére vonatkozó adatokat,

- f) a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és számlaszámát, illetve nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a számlavezető nevét és a számlaszámot.

(2) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv átadja

- a) az uniós szervnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással, illetve visszautalással összefüggő adatokat, valamint nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás összegére vonatkozó adatokat,

- b) magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a magánnyugdíjpénztárnak az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő adatokat.

(3) A magánnyugdíjpénztár – a nyugdíjbiztosítási átutalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti a (2) bekezdés b) pontja alapján átvett adatokat, valamint az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő egyéb adatait. A magánnyugdíjpénztár a nyugdíjbiztosítási átutalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek átadja az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat.

(4) A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során egyebekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseit, a magánnyugdíjpénztár adatkezelésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

- a) a nyugdíjbiztosítási átutalás során az egyes években figyelembe vehető járulékmértékeket,

- b) a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.

13. § Ez a törvény az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

- a) 4. § (2) bekezdésében az „egyéb kiadásra használható fel” szövegrész helyébe az „egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét” szöveg,

- b) 4. § (3) bekezdés g) pontjában a „bevételként elszámolt összeg” szövegrész helyébe a „bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg” szöveg

lép.

18. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 7. § (1) bekezdés j) pontja a következő jf) alponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

azt az összeget, amelyet)

„jf) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;”

(2) A Tny. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:)

„d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták,”

22. § A Tny. 38. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

„j) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során elismert szolgálati időt, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták.”

(2) A Tny. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Hatályát veszti a Tny. 6. § (5) bekezdése.

33. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

„d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában;”

(szűnik meg.)

A Tny. 1. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Ha az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási visszautalással érintett, 2010. október 1-jét megelőző időszakban az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztár tagja volt, ezen időszak napjainak számát a h értékének kiszámítása során a számlálóhoz hozzá kell adni. Ha az uniós tisztviselő ebben az időszakban a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a számlálót a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelem és az ugyanarra a napra elismert beszámított jövedelem és nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összegének hányadosával kell megnövelni.”