2012. évi CLXXXV. törvény — mi változott? 2023. július 1.

- 2a.

- c) a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve,

- d) a célok eléréséhez szükséges mennyiségben, és olyan összetételben, amely nem okoz a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot, valamint

- e) nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást;

- 26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;

- 26c. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának – ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát –, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését;

- 27a.

- 27b. állami hulladékgazdálkodási közfeladat: együttesen a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység;

- 34. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rendelkezésére áll;

- 36g. koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek;

- 36i.

- 37.

- 37a.

- 38a. közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezetet kivéve –, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi;

- 39. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatási résztevékenység keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja;

- 49b. visszaváltó berendezés: a visszaváltási díjat és a visszaváltási díjas termék visszaváltását biztosító eszköz és berendezés;

(7) A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott fogalmak, továbbá rendelkezések tekintetében a Polgári Törvénykönyvet, a számvitelről szóló törvényt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Kvt.) kell alkalmazni.

(9)

- b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;

- h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységen kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) A koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény g) pontban meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a g) pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.

(1a) Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladék gyűjthető.

(5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a koncessziós társaságnak vagy koncesszori alvállalkozónak átadja.

(6)

- f) a 61. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezett által a kötelezést megállapító közigazgatási döntéssel igazoltan legfeljebb 1 m3 mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladék vagy nem veszélyes települési hulladék kerül elszállításra hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy hulladékkezelő létesítménybe történő átadás céljából.

18/B. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakó esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, különösen a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladékégető mű működtetésével kapcsolatos indokolt költségére.

(2)

(6) A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék átvételéért ellenértéket nem kérhet.

(7)

29. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével – a 22–28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.

- c) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által belföldön forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerint – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

- eb) a termékek gyártói által az értékesített egységek vagy a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,

- a) legalább a gyártó által belföldön forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:

(5) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából – a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékekből származó, a települési hulladékként kezelésre kerülő, az illegálisan lerakásra kerülő hulladékkal összefüggő, továbbá a köztisztaság keretében a 33. § (5) bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, a koncessziós társaságnál felmerülő, valamint a köztisztaság keretében a 33. § (5) bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, az önkormányzatoknál felmerülő, és megtérítendő, egymástól elkülönített indokolt költségeket a 30/A. § (5) bekezdése szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj tartalmazza. Ha az önkormányzat részére e bekezdés alapján megtérítendő összeg meghaladja az önkormányzat által a 33. § (6) bekezdése szerint a koncessziós társaság részére fizetendő összeget, a különbözetet téríti meg a koncessziós társaság az önkormányzat részére a (2a) bekezdés szerinti elkülönített bankszámlán lévő összeg erejéig.

(2a) A (2) bekezdés szerinti, a hulladék 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt átadást megelőzően felmerült, önkormányzat által viselt költségek fedezetére a gyártóktól a koncessziós társaság részére befolyt pénzösszegek nem minősülnek a koncessziós társaság bevételének, azokat a koncessziós társaság elkülönített bankszámlán, egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és az önkormányzatok részére a 33. § (6) bekezdésére figyelemmel a (2) bekezdés szerint megtéríti. A koncessziós társaság az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként veszi figyelembe.

(3) A miniszter az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladék minőségi és mennyiségi adatainak feltárása érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelően, évente országos hulladékanalízist készít, amelynek mennyiségi adatait június 30-ig a Hivatal és a koncessziós társaság részére megküldi.

(4) A hulladékanalízis módszertanát a miniszter – a koncessziós társaság javaslata alapján – évente szeptember 15-ig felülvizsgálja, és azt a miniszter által vezetett minisztérium honlapján október 15-ig közzéteszi.

(2) A hulladékbirtokos

- a) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

- aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,

- ab) a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,

- ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,

- ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, vagy

- ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)–ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,

- b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről

- ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

- bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

- bc) a hulladék szállítónak történő átadása,

- bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

- be) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

- bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása, vagy

- bg) ha az átvétel az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység, a hulladékbirtokos döntésétől függően az a) pont vagy a b) pont szerinti átadás

(3) A hulladékbirtokos a Magyarország területére behozott hulladék kezeléséről az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, a szállítmányt kísérő okmányokban foglaltaktól függően a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint gondoskodik. A (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás esetén a hulladékbirtokos az 53/E. § (5) bekezdése szerinti ellenérték megfizetésére köteles.

(4) A hulladékbirtokos által a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. § (4e) bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv gyakorolja.

(5) A (2) bekezdés szerinti hulladékot átvevő a hulladék átadásának ösztönzése érdekében ösztönző intézkedést alkalmazhat. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet ösztönző intézkedés alkalmazását kötelezővé teheti.

(6) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amely tevékenységeiből képződő elsődleges hulladék mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.

(7) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.

(8) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(9) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(10) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak a (2) bekezdés b) pont bb)–bf) alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék gyűjtésére, szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(11) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan a koncessziós társaság által a 92/A. § (2) bekezdése szerint biztosított elektronikus felületen – regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően – szerződést köt. A koncessziós társaság az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért kompenzációt fizet. A koncessziós társaság elektronikus felületén, hulladéktípusonkénti és időszakonkénti bontásban közzéteszi a kompenzáció számításának módszertanát, valamint a hulladék pénzben kifejezhető értékének jellegére vonatkozó tájékoztatást.

(12) A (11) bekezdés szerinti hulladék átadását a koncessziós társaság dokumentálja, amely dokumentáció:

- a) gyűjtőjáratos gyűjtés esetén legalább az edényméretet, edény darabszámot, a szerződött hulladéktípust és a szerződött, rendszeres és eseti szolgáltatás szerinti gyűjtési gyakoriságot,

- b) célzott gyűjtés esetén legalább az átvett hulladék minőségi jellemzőit és mennyiségét

tartalmazza.

(13) Ha az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegét vagy az átadott hulladék után részére fizetett kompenzáció mértékét vitatja, ezek megállapítása tárgyában, kérelmére a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét féltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet kérelmére jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció mértékének megállapítására. A Hivatal az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet ilyen kérelme esetén határozattal

- a) megállapítja, hogy az átadott hulladék nem rendelkezett pénzben kifejezhető értékkel, vagy

- b) megállapítja, hogy az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezett, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá – amennyiben az szükséges – annak megfizetése szabályait.

(14) A (13) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság nem fizet kompenzációt az átvett hulladék után.

(15) A (13) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság – az általa fizetett kompenzációt szükség szerint kiegészítve – kompenzációt fizet eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek az átvett hulladék után a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül. Ha a (13) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján fizetendő kompenzáció alacsonyabb, mint a koncessziós társaság által fizetett kompenzáció, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül visszafizeti a különbözetet a koncessziós társaság részére.

(16) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a Hivatal (13) bekezdés szerinti eljárását

- a) kizárólag a hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegének vitatása esetén, a hulladék koncessziós társaság részére történő átadását követően,

- b) a részére fizetett kompenzáció mértékének vitatása esetén, a kompenzációnak a koncessziós társaság általi megfizetését követően

kezdeményezheti, legfeljebb a kérelem benyújtását 90 nappal megelőző időszakra vonatkozóan. A Hivatal (13) bekezdés szerinti eljárásában az ügyintézési határidő 45 nap.

(17) A kompenzáció mértékének (13) bekezdés szerinti, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet általi vitatása vagy a Hivatal (13) bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól.

31/A. § A Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg a 31. § (13) bekezdése szerinti kérelem tartalmi követelményeit és a kompenzáció megállapítására irányuló eljárási szabályokat, valamint a 31. § (9) bekezdése szerinti hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellege, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályait és a kompenzáció megfizetésének módját.

### V. Fejezet — A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI RÉSZTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

32/A. § (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a miniszter – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

- c) megállapítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjat,

(2) A Hivatal e törvényben meghatározottak szerint díjmegállapító, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységet végez, és vagyonkatasztert működtet.

(3) A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(4)

(4a)

(4b)

(4c)

(4d)

(4e) Az állam koordináló szervet hoz létre

- a) az állam tulajdonában álló valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői feladat, és

- b) a 2023. július 1-et megelőző időszakra vonatkozóan, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban Koordináló szervként működött gazdasági társaságtól (a továbbiakban: Korábbi Koordináló szerv) átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, szolgáltatásidíj-elszámolási és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladat

ellátására.

(4i) A (4e) bekezdésben meghatározott feladatokat a kizárólagos állami tulajdonban álló Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(5) A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlevőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől.

(5a) A koncessziós társaság jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A koncessziós társaság a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából.

(7) A Koordináló szerv részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás – személyes adatokat nem tartalmazó – tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A koncessziós társaság, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének a Koordináló szerv, illetve a miniszter és a Hivatal részére.

(8) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló, az állam tulajdonában álló valamennyi hulladékgazdálkodási eszköz e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen, a 32/A. § (4e) bekezdésének a) pontja szerinti Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerül azzal, hogy a közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerülő vagyonelemek tekintetében vagyonkezelői szerződés megkötése nem szükséges.

33. § (1)

(2)

(3)

(4) A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének.

(5) A települési önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületi kihelyezett gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdés a) pontban foglaltak alapján gondoskodik.

(6) Az (5) bekezdés alapján átvett hulladékkal összefüggésben a koncessziós társaság által ellátott hulladékgazdálkodási tevékenységekre a 47/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjszabás alkalmazandó.

#### 34. §

- a)

- b)

- c)

- d)

- e)

- f)

- g)

(2)

(3)

(4) Ha a települési önkormányzat 2017. június 23-át követően és 2023. július 1-jét megelőzően díjkedvezményt, vagy díjkompenzációt állapított meg, és nem tájékoztatja írásban 2023. július 1-jét megelőzően a Koordináló szervet, 2023. július 1-jén vagy azt követően a koncessziós társaságot arról, hogy a díjkedvezménnyel, illetve díjkompenzációval kapcsolatosan 2023. július 1-jét megelőzően általa viselt költségeket 2023. július 1-jét követően nem viseli, az önkormányzat továbbra is megfizeti az ingatlanhasználó helyett a díjkedvezménynek, illetve díjkompenzációnak megfelelő összeget a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság pedig az önkormányzat által befizetett összeggel csökkentett díjat fizetteti meg az érintett ingatlanhasználóval. A települési önkormányzat a tájékoztatását 2023. július 1-je után is megadhatja, ebben az esetben a fizetési kötelezettség a tájékoztatás megküldését követő második hónap első napjától terheli.

(5) A települési önkormányzat átvállalás esetében a korábbi díjkedvezmény, illetve díjkompenzáció mértékétől eltérhet, többet és kevesebbet egyaránt átvállalhat az ingatlanhasználó által fizetendő díjból.

(6) A települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) rendeletet alkothat az (5) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj részben, vagy egészben történő átvállalásáról. Az önkormányzat rendeletében megállapítja a díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalás e személyi körre vonatkozó egyéb feltételeit.

(7) Az önkormányzat a (6) bekezdés szerinti rendeletének kihirdetéséről, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről haladéktalanul tájékoztatja a koncessziós társaságot.

#### 36. §

#### 37. §

#### 37/A. §

#### 37/B. §

37/D. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához – hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül – rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzat, önkormányzati társulás többségi tulajdonában álló, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja.

38. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges feltételeket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére biztosítja, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe veszi.

(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(3) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét megadja.

(4) Ha nem az ingatlan tulajdonosa az ingatlanhasználó, az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására az ingatlanhasználó személyéről tájékoztatást ad. A tájékoztatás kiterjed az ingatlanhasználat tényének igazolására és az ingatlanhasználó személyének beazonosítására. Az ingatlanhasználat tényét igazoló okiratok másolatát – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kivételével – az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság rendelkezésre bocsátja, vagy az elektronikus másolat elkészítésének lehetőségét számukra biztosítja. A Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság az e bekezdés szerint birtokba vett okiratmásolatokat az ingatlantulajdonos részéről történt tájékoztatás bizonyíthatósága érdekében, a követelések behajthatósága céljából 5 évig kezeli.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság a tulajdoni lap adatai alapján jár el a továbbiakban a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben.

39. § (1) Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – e törvényben meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.

(4) Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik és a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság biztosítja, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága és lebontása biztosítható legyen.

(5)

40. § (1) A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék – a 43. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül.

(2) Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak.

(3) Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet az ingatlanhasználó csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társasággal előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

#### 20. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságra vonatkozó szabályok

41. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a koncessziós területen gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátásáról.

(1a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátása e törvényben vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére a koncessziós társaság általános szerződési feltételeiben meghatározott esetekben szüneteltethető.

(2) A koncessziós társaság gondoskodik arról, hogy a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységeket a hulladékhierarchiára figyelemmel úgy válassza meg, hogy az e törvényben, illetve a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések teljesülni tudjanak.

(3) A koncesszori alvállalkozókról a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni a koncesszori alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a)

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság külön kormányrendeletben meghatározott összegben környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez, és ennek tényét a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja.

42. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében:

- a) az ingatlanhasználók által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja (ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is),

- f) az a)–e) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot – saját maga, vagy koncesszori alvállalkozó útján – előkezeli, majd annak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a hulladékkezelőnek történő átadás útján gondoskodik,

- g) a részére üzemeltetésre átadott létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett egyéb hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti, és

(2) Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság hulladékkezelő létesítménnyel vagy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezéssel nem rendelkezik, hulladékkezelő létesítményt vagy közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezést nem üzemeltet, a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik.

(5) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncesszor, koncessziós társaság, illetve koncesszori alvállalkozó az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét köteles úgy megszervezni, hogy az az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását ne veszélyeztesse.

43. § (1) Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.

(2) A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.

(2b) A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a Koordináló szerv, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is.

(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság úgy alakítja ki, hogy

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.

44. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

#### 45. §

#### 21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak

- a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint

- b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatási résztevékenység tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.

(4) A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében, valamint a gazdálkodó szervezetek és a települési önkormányzatok részére a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében, ugyanazon ingatlanhasználó részére, ugyanolyan tartalommal, meghatározott időközönként, ismétlődő jelleggel, rendszeres szolgáltatásként nyújtott hulladékgazdálkodási tevékenység mértékét meghaladó eseti szolgáltatás esetén a rendszeres szolgáltatás díjának figyelembevételével a hulladék típusára, mennyiségére, és a végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre tekintettel kell az eseti szolgáltatás díját meghatározni.

(5) A közszolgáltató, a Koordináló szerv, a települési (fővárosban a fővárosi, illetve kerületi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására igénybe vett közszolgáltatói alvállalkozó (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. A Hivatal által kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint, valamint a Hivatal által kiadott határozatban megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(6) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (fővárosban a fővárosi, illetve kerületi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, a 31. § (11)–(17) bekezdése szerint kompenzációra jogosult, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal e törvényben meghatározott tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint, valamint a Hivatal által kiadott határozatban megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében, a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem ad tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

#### 47/B. §

(2) A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitelességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(3) A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a miniszter részére, valamint a miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.

#### 21/A. A hulladékgazdálkodási díjfelügyelet

48. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

- a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,

- b) kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének

- bb) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által nyújtott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett valamennyi ingatlanhasználó részére történő visszatérítésére, ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, és

- c) bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.

(3) A Hivatal a díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait honlapján közzéteszi.

(4) A bíróság a Hivatal díjfelügyeleti eljárás keretében hozott határozatát nem változtathatja meg.

49. § (1) A koncessziós társaság a Hivatal részére a tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke Magyarországnak a Központi Statisztikai Hivatal által, a tárgyévet megelőző utoljára közzétett tájékoztatási adatbázis alapján meghatározott lakos száma és 150 forint szorzata.

50. § (1) A koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, valamint a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: kötelezett) beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönült nyilvántartás

- a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében

- aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység,

- ab) az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,

- ac) a közterületi köztisztasági önkormányzati közfeladattal összefüggésben keletkezett hulladékkal kapcsolatos tevékenysége,

- ad) kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekkel és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátása,

- b) a B3 alkategóriájú hulladéklerakó, valamint a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű üzemeltetője esetében az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenysége

szerinti felosztást tartalmazza.

(4) A kötelezett a (3) bekezdés szerinti tevékenységeket éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

(5) A kötelezett az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak.

(6) A kötelezett a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a kötelezett (3) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokba betekinthessen és az azokkal összefüggő információkat – ideértve az üzleti titkot is – megismerhesse.

(7) A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

51. § (1) A hulladékgazdálkodási eljárásban, valamint a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más eljárásában hozható döntés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben hozható döntés feltétele.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a meghatározott cselekmény végrehajtását a Hivatal foganatosítja.

(3) A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (6) bekezdése és a 47/D. § (2) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.

#### 52. §

53. § (1) A koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően

- a) az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,

- b) a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat,

- c) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozások elnevezését és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartás elérhetőségeit, valamint

- d) a koncessziós szerződést és annak módosítását, az üzleti titok körébe tartozó adatok kivételével

az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára díjmentesen hozzáférhetővé teszi.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni és elintézni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozót bevonhat.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait – beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését – a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozót bevonhat.

(7) A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozó, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozó által végezhető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.

(5) A (2) bekezdésben foglalt díjakkal érintett szolgáltatásokon kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység ellátásáért fizetendő ellenértéket a koncessziós társaság állapíthatja meg, amelynek – indokolt esetben differenciált – mértékét a honlapján közzéteszi.

(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal vagy koncesszori alvállalkozói tevékenység ellátására irányuló szerződéssel rendelkező személlyel versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához részben vagy egészben szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.

(3) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon, valamint annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.

(4) Az (1) bekezdésében foglalt követelmények a koncessziós társaság esetében akkor is teljesülnek, ha az – a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében – a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.

(3) A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozó bevonásával látja el.

(3a) A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeken kívül kizárólag a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ahhoz kapcsolódó szerződéseket köthet. Az ilyen tevékenységgel, vagy szerződéssel érintett hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kell gondoskodni. Törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezése alapján koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges a tevékenység, ha a koncessziós alapfeltételnek minősülő célérték teljesítést szolgálja.

(3b) A koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységnek minősül a hulladékgyűjtő udvarban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint történő hulladékgyűjtés.

(4) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.

(4) A koncesszori alvállalkozók (1) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó indokolt költségeinek mértékét – hulladékgazdálkodási tevékenységenkénti bontásban – valamint az önkormányzatok 30/C. § (2) bekezdése szerinti indokolt költségeinek mértékét a Hivatal elnöke, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatóra, az e törvény végrehajtására a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig kiadott rendeletben állapítja meg.

(5) A költséghatékony állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás érvényesülése érdekében a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésekor figyelembe vett indokolt költségekről, az ezekkel összefüggő eszköz- és költség-felülvizsgálatról – különösen az eszközértékelés, a statikus, a transzferár valamint a benchmark vizsgálatok eredményéről –, az alkalmazott ösztönzőkről és elvonásokról a Hivatal elnöke a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat miniszter számára történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a koncessziós társaságot.

(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.

(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és a hulladéknak a megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítása tényét a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes szervénél az átvevő által a miniszter rendeletében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratokkal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal igazolja.

(4a) Az igazolás egy eredeti példányát az átvevő az átadással egyidejűleg a kötelezett részére átadja. Ennek esetleges elmulasztását a kötelezett haladéktalanul jelzi a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság felé.

(4b) Az átvevő képviselőjének aláírásával ellátott igazolást a kötelezett a (4a) bekezdés szerinti kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság részére.

- fh) a lakcímére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére,

(24) A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(24a) A (3) bekezdés szerint kötelezett ingatlantulajdonos esetében a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségek tekintetében a hulladékgazdálkodási hatóság a tartozást a kötelezett kérelmére különös méltánylást igénylő esetekben mérsékelheti vagy elengedheti, illetve a végrehajtást a (3) bekezdésben meghatározott ingatlanra korlátozhatja.

(24b) Természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset az, ha a tartozás megfizetése a kötelezett és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné vagy a kötelezett számára súlyosan aránytalan megterhelést jelentene.

(24c) Vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem folytató, nem természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset, ha a tartozás megfizetése a kötelezett számára az elsődlegesen végzett tevékenységét veszélyezhető, súlyosan aránytalan megterhelést jelentene.

(24d) A tartozás mérséklése esetén hulladékgazdálkodási hatóság a megfizetendő összeget a kötelezett teljesítőképességéhez mérten állapítja meg.

(25) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó útján – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(29)

(30)

(2)

65. § (1) A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.

(2) A hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője és – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység kivételével – a koncessziós társaság az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében

66/A. § A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli.

(3) Ha a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vagy az összes körülmény mérlegelésével nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy az átvételre kínált fémhulladék nem esik az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátással érintett hulladékok körén kívül, úgy az a koncessziós társaságot illeti meg az ellenkező bizonyításáig.

(4) A hulladékgazdálkodási illetve a fémkereskedelmi hatóság a hulladékkal illetve fémkereskedelmi engedély köteles anyaggal végzett tevékenységet szükség szerinti gyakorisággal ellenőrzi, indokolt esetben együttes ellenőrzések útján.

(6) A járulékfizetésre kötelezett a bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a hulladékgazdálkodási hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás). Az adatokat igazoló dokumentumokhoz csatolja a járulék megfizetését igazoló okiratok másolatát.

69. § (1) A hulladéklerakási járulék bizonylatait és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(2) Ha a hulladékgazdálkodási hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, akkor

- b) a nem megfelelő összegben megfizetett járulékkülönbözet

végrehajtás útján történő beszedése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság intézkedik az ügy állami adóhatóság részére történő átadásáról.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóságnak a járulékfizetésre kötelezett bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, hulladéklerakási járulék- és pótlékbefizetési, valamint 69/A. § szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kiépítési- és üzemeltetési kötelezettségének ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló törvényt, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon hulladékgazdálkodási hatóságot kell érteni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazásakor a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amelynek során a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettség adókötelezettségnek minősül.

69/B. § (1) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételt a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi. A megőrzési határidő elteltével – a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a járulékfizetésre kötelezett a felvételt haladéktalanul törli.

- a) a hulladéklerakót is magában foglaló hulladékgazdálkodási létesítmény területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer alkalmazásáról,

(3) A felvétel – megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával – kizárólag

részére adható át.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje.

(4) A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával a felvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(5) Ha a felvétel törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a felvételt haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési határidő még nem járt le.

(6) A felvételt csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult megismerni a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételből megismerhető tényt, bizonyítékot, valamint az adatkezelőt, a felvétel megismerésére egyéb okból jogosult személy nevét, a felvétel megismerésének okát, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

70. § (1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

- b)

- 8. ellátja a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatokat,

(9) A hulladékgazdálkodási hatóság a 86. § (9) bekezdésben foglaltakra tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet, melynek célja a kiemelt szabályszegést elkövetők ellenőrizhetőségének biztosítása.

(10) A nyilvántartás tartalmazza

- a) a nyilvántartási számot,

- b) a természetes személy elkövető esetén

- ba) nevét,

- bb) születési nevét,

- bc) születési helyét és idejét,

- bd) állampolgárságát,

- c) a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövető cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, honossága szerinti állam megnevezését,

- d) annak a költségvetési évnek meghatározását, amely esetében a 86. § (9) bekezdésben meghatározott bírságösszeg – a hatóság végleges döntésével – kiszabásra került,

- e) a d) pontban foglalt bírság vonatkozásában

- ea) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését,

- eb) a hatáskör meghatározását, amelyben eljárva a hatóság a bírságot kiszabta,

- ec) a bírságot kiszabó döntés véglegessé válásának időpontját,

- ed) a bírságot kiszabó döntés ügyiratszámát,

- ee) a bírság típusát és összegét,

- ef) a jogsértés megnevezését,

- eg) a jogsértés időpontját,

- eh) a jogsértés leírását, valamint

- ei) azon hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó döntés véglegessé válásának napját, amely alapján a kiemelt hulladékjogi szabályszegés megvalósulását megállapította.

(11) A nyilvántartás archív állományában lévő adatokat az archív állományba kerüléstől számított öt év elteltével a hatóság törli a nyilvántartásból.

(3) A kötelezett jogsértő magatartása miatt felmerült, a hulladékgazdálkodási hatóság által hivatalból végzett vizsgálat költségét, valamint a hivatalbóli eljárás során felmerült valamennyi igazolt és indokolt eljárási költséget a kötelezett viseli.

(4a) A hulladékgazdálkodási hatóság felveszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba azokat az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozásokat, amelyek a koncesszorral, illetve koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat egyes elmeinek ellátására kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek. A hulladékgazdálkodási hatóság vezeti, naprakészen tartja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartást.

#### 81. §

82. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékbirtokostól, a hulladék gyűjtőjétől, szállítójától, közvetítőjétől, kereskedőjétől, kezelőjétől és a koncessziós társaságtól, valamint a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet.

(2) A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a koncesszort a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. A hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A hulladékgazdálkodási hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.

82/A. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a koncesszort, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik –, a tárgyév február 28-ig a hulladékgazdálkodási hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.

83. § (1) A koncessziós társaság által az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések természetes személy ingatlanhasználókkal, társasházakkal, illetve lakásszövetkezetekkel szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kötelezi a koncessziós társaságot a vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség, továbbá a lakásszövetkezet az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül.

(3) A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy az érintett koncesszori alvállalkozó felé megtette.

(7)

(8)

(18) Az e törvény szerinti helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság a hulladékgazdálkodási bírság, valamint a helyszíni bírság mértékéről, kiszabásának és megállapításának módjáról kormányrendeletben meghatározott feladata ellátása érdekében intézkedése során a (19) bekezdés e) pontjában meghatározott személyes adatokat kezeli.

(19) A helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az intézkedés során a következő adatokat rögzíti:

- a) az elkövetés helye (település, utca, házszám, helyrajzi szám, km szelvény),

- b) az elkövetés ideje (év, hónap, nap, óra, perc),

- c) az eset körülményeinek leírása, valamint a hulladék fajtájának és mennyiségének meghatározása,

- d) a helyszíni bírság megfizetési módja (csekkszelvény átadásakor a csekkszelvény sorszámának rögzítése),

- e) az elkövető személy vagy személyek

- ea) családi és utóneve,

- eb) anyja születési neve,

- ec) születési helye, születési ideje,

- ed) állampolgársága,

- ee) lakóhelye,

- ef) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítója,

- f) a helyszíni bírság kiszabására jogosultat foglalkoztató szerv megnevezése, székhelye és telefonszáma,

- g) a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatásköre,

- h) a hulladék elszállítás módja, határideje, az azt igazoló dokumentumok beküldésének határideje (elkövető által azonnal vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cég által),

- i) annak rögzítése, hogy az elkövető elismeri a cselekmény elkövetését és azt, hogy a helyszíni bírság kiszabására jogosult által rögzítettek megfelelnek a valóságnak, és

- j) a helyszíni bírság kiszabására jogosult és az eljárás alá vont aláírása.

86/D. § A hulladékgazdálkodási hatóság az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a közigazgatási hatósági célú adatkezelésekben a hatósági eljáráshoz kapcsolódó adatokat kezeli és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti képzett azonosító kódokat használhat.

- 1. a koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat részeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának és igénybevételének szabályait;

- 2. a termelési hulladék és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék képződése megelőzésének, valamint a termelési hulladékkal és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

- 17.

- 18.

- 23.

- 25.

- 33. a Koordináló szerv részletes feladatkörét;

- 34.

- 35. a Koordináló szerv adatkezelésének részletes szabályait, továbbá az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságnak, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban közszolgáltatási feladatokat ellátó közszolgáltatónak, a települési önkormányzatnak, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosának a Koordináló szerv, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait;

- 19.

- ac) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket;

- a) a 18/B. § (3) bekezdésében meghatározott díj mértékét, elemeit, a díjalkalmazási feltételeket és a díjmegfizetés rendjét, valamint az átvételi díjról kiállított számla és nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit,

- a)

- b)

- d)

- e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalására vonatkozó feltételeket.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2023. június 30. napjáig történő igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségeinek végrehajtására az e törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(8)

91. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.

(2) A természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.

(2a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a (2), (2b), (5) és az (5a) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.

(3) A társasházat a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó a lakásszövetkezetre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlanhasználót a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel alapján a díjcsökkentés összegéről tájékoztatja.

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével köteles tájékoztatást nyújtani a természetes személy ingatlanhasználók, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a (2), a (2d), a (3) és a (10) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A tájékoztatásnak összegszerűen tartalmaznia kell, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen fizetési kötelezettség terhelte volna a természetes személy ingatlanhasználókat, illetve társasházakat és lakásszövetkezeteket.

(5a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság személyében bekövetkező változás esetében a korábbi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rezsicsökkentéssel kapcsolatos adatait továbbítani kell az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére.

(7) A nem természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységért fizetendő összeg nem haladhatja meg a települési önkormányzat 2012. december 31-én hatályos rendeletében meghatározott – kedvezmények és mentességek nélküli – teljes közszolgáltatási díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét.

(10) Ha a (2) vagy a (2d) bekezdés szerint megállapított díj 2013. július 1-jét követően legalább 10%-kal nem alacsonyabb a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál, akkor az úgy csökken, hogy a fizetendő díj a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál legalább 10%-kal alacsonyabb legyen.

(11) A (2) és (10) bekezdés szerinti, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak akkor is érvényesítenie kell, ha 2013. június 30-át követően a műszaki tartalom megváltozott, az azonban nem a természetes személy ingatlanhasználó kifejezett kérésére történt.

(12) Ha a koncessziós társaság a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható legmagasabb ürítési díjat – egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat – a (13)–(16) bekezdés szerint számítja ki a koncessziós társaság.

(13) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).

(14) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(15) Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény mérete, és az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet nem határozza meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékének és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(16) Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15) bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj legmagasabb összege emelkedne, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.

91/A. § (1) Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az általa nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc (a továbbiakban együtt: közvetített szolgáltatás) útján juttatja el a természetes személy ingatlanhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy (a továbbiakban együtt: rezsicsökkentésre jogosult) részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.

(2) A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetítő személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díjáról. Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki.

(3) A 91. §-ban meghatározott mértékű díjcsökkentés a (2) bekezdés szerint előírt adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultat, melynek terhét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli.

- b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenységgel összefüggésben kívánja igénybe venni.

(3b) A vallási jogi személyt a (2) bekezdésben meghatározott díj oly mértékben illeti meg, amely arányban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet egyházi természetes személy igénybe veszi.

(3c) A vallási jogi személy évente írásban tájékoztatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az egyházi természetes személy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályait figyelembe véve mekkora térfogatú gyűjtőedénnyel vesz igénybe.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy az általa kibocsátott számlában legfeljebb a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy a (4) bekezdés szerint kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg, egyértelműen, írásban köteles tájékoztatást nyújtani a rezsicsökkentésre jogosult részére az e § szerinti előírt díjcsökkentésről. A tájékoztatásban külön, összegszerűen fel kell tüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint összesítve az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény hatálybalépését követő időszakban.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság bármikor jogosult betekinteni a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba.

91/B. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja

(2) Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek, a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen, 2023. március 1. és 2023. április 30. között az ott megjelölt, a szerződéskötéshez szükséges adataikat megadják. Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. március 1-jén vagy azt követően kezdik meg a tevékenységüket, az adott tevékenység megkezdését követő 15 napon belül teljesítik e kötelezettségüket. A gazdálkodó szervezetek az adataikban bekövetkezett változást vagy a tevékenységük megszűnését az elektronikus felületen 15 napon belül bejelentik.

(4) A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátáshoz használt létesítmény, eszköz és vagyonelem vagyonkezelése céljából, a települési önkormányzatok társulásai mindaddig fennmaradhatnak, ameddig az érintett létesítmény, eszköz vagy vagyonelem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához igénybe vételre kerül.

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény előírásai alapján 2023. július 1-jét megelőzően a hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére előírt, illetve az általa elért környezetvédelmi védettségi szint a koncesszori alvállalkozói tevékenység végzése során nem csökkenhet.

(5a) A 2023. július 1-jét megelőző időszakban közszolgáltatóként működött gazdasági társaság a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos,

- a) folyamatban lévő ügyfélszolgálati ügyek iratait a Koordináló szerv részére,

- b) nyilvántartásait – a tevékenység koncesszori alvállalkozóként folytatása esetén felhasználhatja, de ha tevékenységét koncesszori alvállalkozóként 2023. július 1-jét követően nem folytatja – a koncesszor, vagy közvetlenül a koncesszor által kijelölt koncesszori alvállalkozó részére

2023. július 1-jén átadja.

(7) A vegyes települési hulladék, illetve a természetes személy ingatlanhasználó elkülönítetten gyűjtött hulladéka vonatkozásában a szolgáltatást a koncessziós társaság közvetlenül vagy koncesszori alvállalkozók igénybevételével, 2023. július 1. napjától jogszabály, valamint a koncessziós társaság jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kiadott általános szerződési feltételei vagy a koncessziós társaság által megkötött szerződés alapján nyújtja tovább az ingatlanhasználók részére a 47/A. § (1) bekezdése, 91. §-a, 91/A. §-a szerint meghatározott díj ellenében 2023. december 31-ig a (6) bekezdés szerint megszűnt közszolgáltatási szerződés szerinti feltételekkel, műszaki tartalommal. A szolgáltatás felajánlásával a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére az ingatlanhasználó és a koncessziós társaság között jogviszony jön létre.

(8) A 92/A. § (2) bekezdése szerinti esetben, amennyiben a gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében az ott meghatározottak szerint nem szolgáltat adatot, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére a gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság között 2023. július 1. napjától jogszabály, valamint a koncessziós társaság jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kiadott általános szerződési feltételei szerinti tartalommal jogviszony jön létre a 47/A. § (1) bekezdése szerint meghatározott díjfizetési kötelezettség mellett.

(9) A Korábbi Koordináló szerv és az ingatlanhasználó közötti jogviszonyból eredő fizetési kötelezettség körében az ingatlanhasználó által a Korábbi Koordináló szerv mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást a 2023. július 1-jét követő 85. napon e törvény erejénél fogva a Koncessziós társaság mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. A koncessziós társaság a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére 2023. július 1. napját követő 15 napon belül tájékoztatást küld a koncessziós szerződés hatálybalépéséről, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a koncessziós társaság vagy a koncessziós társaság által kijelölt koncesszori alvállalkozó által indított csoportos beszedési megbízást a 2023. július 1-jét követő 85. naptól a koncessziós társaság, vagy a koncessziós társaság által kijelölt koncesszori alvállalkozó javára köteles teljesíteni, ha a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(10) Ha az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodással összefüggésben fennálló fizetési kötelezettségét nem az arra jogosult javára teljesíti, a téves kedvezményezett a pénzforgalmi szolgáltatójánál intézkedik az adott hónapban a számlájára tévesen érkezett valamennyi pénzösszegnek a ténylegesen jogosult pénzforgalmi számlájára az adott hónapot követő hónap ötödik munkanapjáig történő átutalása érdekében. A ténylegesen jogosult az átutalás adatellenőrzése után értesíti az ingatlanhasználót a továbbutalás megérkezéséről.

(11) E törvénynek a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv) megállapított, 2023. július 1-jétől hatályos 35. § (4) bekezdésének szabályairól, a díjkedvezmény vagy díjkompenzáció költségviselésével kapcsolatos eljárásról a Koordináló szerv a Mód2. tv 21. §-ának hatálybalépését követő 15 napon belül értesíti a nyilvántartása szerint érintett települési önkormányzatot.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárást követően, azon önkormányzatok által teljesítendő átvállalás esetén, amely önkormányzatok ilyen jogcímmel a Mód2. tv. hatálybalépésének napján nem szerepeltek a Koordináló szerv számlázási rendszerében, a koncessziós társaság ezen átvállalás technikai számlázási feltételeit 2024. január 1-jétől biztosítja.

(13) A miniszter a 2023. évi országos hulladékanalízis mennyiségi adatait 2023. július 31-ig küldi meg a Hivatal részére.

92/G. § (1) 2028. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátására létesült vagy beszerzett hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését, valamint az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez és módosításához a miniszter – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerinti – előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve az olyan szerződéses jogviszonyt, amely a koncesszori alvállalkozói tevékenység, vagy a koncessziós társaság részére történő kezelési szolgáltatás nyújtás 2023. július 1. napjától történő ellátását szolgálja.

- a) a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelemek napi funkcionális működőképességének biztosításához szükségesek, és nem keletkeztetnek tízmillió forintot meghaladó fizetési kötelezettséget, vagy

(3) A miniszter a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a jogviszony létesítése a koncessziós rendszer működése szempontjából hátrányos lenne.

(7) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott szerződés jóváhagyását megelőzően beszerzi a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: Irányító Hatóság) véleményét az Európai Unió támogatásával megvalósítás, beszerzés, vagy fenntartási kötelezettség alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények vonatkozásában. Ha az Irányító Hatóság a véleményt a miniszteri megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg a miniszter részére, a miniszter anélkül dönt. A vélemény megadása tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(7)

(9) Az az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet, aki 2023. július 1-jén rendelkezik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal, az adott hulladékot 2023. szeptember 30-ig

- a) szabadon értékesítheti – ez esetben a vevő szabadon megvásárolhatja –, vagy,

- b) a koncessziós társasággal e határidőig megkötött megállapodás alapján – a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladék tekintetében – ellentételezés fejében a koncessziós társaságnak, vagy az általa kijelölt koncesszori alvállalkozónak, az e megállapodásban rögzített ütemezés szerint, de legkésőbb 2023. december 31-ig átadhatja.

(9a) A (9) bekezdés b) pontja szerinti ellentételezés mértékét a koncessziós társaság a Hivatal elnökének a 88. § (3a) bekezdés d) pontja szerinti rendeletében foglalt, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályaira figyelemmel megalkotott módszertana alapján határozza meg.

(9b) A (9) bekezdés szerinti hulladék 2023. október 1-jéig nem értékesített, vagy a (9) bekezdés b) pontja alapján megkötött megállapodással nem érintett részéről a gazdálkodó szervezet a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell, hogy – az átvevővel megállapodott ütemezés szerint – gondoskodjon, e hulladékért ellentételezésre nem jogosult. Az átvett hulladékkal – ide nem értve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékből származó hulladékot – összefüggésben az átvevőnél igazolhatóan keletkezett költségeket az átadó megtéríti.

(10) Ha a fémkereskedelemről szóló törvény a (9) bekezdés szerinti hulladék mint fémkereskedelmiengedély- köteles anyag átadására vagy értékesítésére a (9) bekezdéstől eltérő határidőt állapít meg, akkor azt kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 18/A–18/D. §-ában meghatározott rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a Hivatal elnökének a vonatkozó díjmegállapító rendelete megalkotásával összefüggő feladata teljesítésével kapcsolatban kell alkalmazni. A Hivatal elnökének a Mód. tv. által megállapított 18/B. § (3) bekezdésében, és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal, féléves díjfizetési időszakra 2023. március 31-ig kell teljesítenie.

(7) A Hivatal által 2022. évben kiadott megfelelőségi vélemény hatálya 2023. július 1-jéig meghosszabbodik, a folyamatban lévő hatósági eljárások e törvény erejénél fogva megszüntetésre kerülnek, a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakat az eljáró hatóság visszafizeti.

(8) A Koordináló szerv a 49. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét 2023. évre vonatkozóan 2023. január 1. és 2023. június 30. közötti időszakra teljesíti.

(9) A koncessziós társaság a 49. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét első alkalommal a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra teljesíti 2023. szeptember 30-ig.

92/L. § (1) E törvénynek a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvény által megállapított 47/A. § (5) és (6) bekezdésében foglalt bírság kiszabására vonatkozó szabályok legkorábban a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvény hatálybalépését követő 31. napon alkalmazhatóak.

(2) E törvénynek a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvény által megállapított 61. § (24a)–(24d) bekezdésében foglalt rendelkezések a hatályba lépésekor már véglegessé vált határozatokban megállapított fizetési kötelezettségek esetén is alkalmazhatóak.

92/L. § (1) A 31/A. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 32/A. § (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.