2012. évi CLXXXV. törvény — mi változott? 2017. január 1.
A 2016. július 1. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 17 sor került be, 37 sor került ki.
← Előző módosítás (2016. július 1.)Következő módosítás (2017. június 23.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 247 változatlan sor ⋯
(6) A kereskedő és a közvetítő – a 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot.
14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha
14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve ha
- a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint
- b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
⋯ 588 változatlan sor ⋯
68. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.
(2) A hulladéklerakási járulékot a 2. mellékletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelet után kell befizetni az 5. mellékletben meghatározott hulladékfajta, -jelleg, illetve -típus esetében és számítási mód szerint. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége az 5. mellékletben meghatározott hulladék lerakásával keletkezik.
(2) Hulladéklerakási járulékot – a 69. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után kell fizetni. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni.
(3) A járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak – az e célra készített formanyomtatványon – bejelenti (bejelentés).
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(5) A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
- a) a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék összegére, valamint
- b) a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére, fajtájára, jellegére és típusára
- b) a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére, jellegére és típusára
vonatkozó adatokat.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
- a) a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot helyeznek át egy másik hulladéklerakóba,
- b) az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,
- c) 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
- d) a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges.
- d) a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
- e) azbesztet tartalmazó, lakosságnál képződött építőanyag hulladék lerakása valósul meg,
- f) erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes
- fa) salak, pernye,
- fb) egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék
(6) A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után az 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. pontjában meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.
lerakása valósul meg,
- g) nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,
- h) a 15. § (6) bekezdése szerinti építési célú felhasználás valósul meg.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.
69/A. § (1) A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó területén elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.
(2) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel – hang rögzítése nélkül – mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít.
⋯ 154 változatlan sor ⋯
(9) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (4)–(7) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja.
(10) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet 15. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott minősítés tárgyában a döntését a kérelem benyújtását követő 50 napon belül hozza meg.
(10) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 50 nap.
80. § (1) A környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
⋯ 119 változatlan sor ⋯
(6) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi,, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(6a) Nincs helye közigazgatási bírság alkalmazásának települési hulladék közterületen engedély nélkül történő lerakása, elhelyezése miatt.
(7) A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
### XI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
⋯ 557 változatlan sor ⋯
- 16. A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának, illetve megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.
### 5. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez
#### A hulladéklerakási járulék mértéke
- 1. A hulladéklerakási járulék kiszámításakor az alábbi képletet kell alkalmazni:
| | HJ (Ft/negyedév) = | Σ | [Hi (tonna/negyedév) x Ei (Ft/tonna)] |
| --- | --- | --- | --- |
ahol:
HJ = fizetendő hulladéklerakási járulék
H = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege
E = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára
i = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa
- 2. A hulladék fajtánkénti egységára:
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1 | Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa | Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) |
| 2 | települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is | 6000 Ft |
| 3 | építési-bontási hulladék | 6000 Ft |
| 4 | veszélyes hulladék | 6000 Ft |
| 5 | települési szennyvíziszap | 6000 Ft |
| 6 | a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék | 4000 Ft |
| 7 | a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék | 3000 Ft |
* 2017. január 1-jétől a 2016. évre meghatározott hulladéklerakási járulékot kell megfizetni.