2012. évi CLXXXV. törvény — mi változott? 2013. január 2.

96. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:]

„d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”

97. § (1) A Vgtv. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet lére.

(2) A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.”

(2) A Vgtv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor.”

98. § A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A víziközmű társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv.

(3) A vízügyi igazgatási szerv a törvényességi ellenőrzés keretében:

a) tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,

b) ellenőrzi a víziközmű társulat alapszabályát, belső szabályzatát és határozatait,

c) vizsgálja a víziközmű társulat szerveinek működését,

d) ellenőrzi, hogy a végzett tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,

e) vizsgálja a közfeladat teljesítésének végrehajtását követően az elszámolási eljárás lefolytatását.

(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a jogszabályban, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak megsértését észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni.

(5) Ha a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szüntette meg, a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”

99. § A Vgtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg működését.”

100. § A Vgtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével.”

101. § A Vgtv. 44/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha]

„b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte,

c) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.”

102. § A Vgtv. a következő IX/A. fejezettel egészül ki:

„IX/A. FEJEZET

A NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS

44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.

44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság – az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével – jelöli ki.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;

c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;

e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;

f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;

g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni.

(2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni:

a) a háztartási szennyvíz mennyisége,

b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei,

c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek,

d) a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással.

(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(5) Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében.

(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, a számlázás és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetére, az ürítési díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségek fedezetére szolgál.

(7) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az (1)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő.

44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi.

(4) A települési önkormányzat jegyzője – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – igazolást ad a követelés jogosultjának.

44/F. § (1) A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett.

(2) A begyűjtő a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a begyűjtési tevékenységet végzőkről.

(3) Közszolgáltatást az végezhet, aki

a) biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,

b) a végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette,

c) közbeszerzési eljárás vagy – ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges – kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(4) A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését és szennyezését kizáró módon kell történnie.

(5) A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(6) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a begyűjtést végző köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.

44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt.

(2) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket.

(3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel az önkormányzat részéről, ha a közszolgáltató

a) a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapítja;

b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.

(4) A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha

a) az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy

b) a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(5) A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap.

(6) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak intézkednie kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás biztosított legyen.

44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.

(2) A közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

44/I. § (1) A települési önkormányzatot a közszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

(3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja és ezzel egy időben eljár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a közszolgáltatás biztosítása érdekében.

44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.

(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége.

(4) A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

103. § (1) A Vgtv. 45. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.”

(2) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„y) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek”

[rendeletben történő megállapítására.]

(3) A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter]

„p) a távlati vízbázisok megnevezésének, valamint az egyes távlati vízbázisokkal érintett települések jegyzékének”

[rendeletben történő megállapítására.]

104. § A Vgtv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:

„45/C. § (1) E törvénynek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) megállapított rendelkezéseit a Ht. hatálybalépésekor jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a települési folyékony hulladék begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének minősül.

(2) A Ht. hatálybalépését megelőzően kiadott és hatályos települési folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.”

105. § A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 37. és 38. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„37. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából;

38. begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása.”

106. § (1) A Vgtv. 36. § (2) és (3), valamint (7) bekezdésében, a 42. § (1), valamint (4)–(7) bekezdésében, és a 44. § (2) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „taggyűlés” szövegrész lép.

(2) A Vgtv. 42. § (2) és (3) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „taggyűlést” szövegrész lép.

(3) A Vgtv. 45/A. § d) pontjában a „hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel” szövegrész lép.

107. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A víziközmű szolgáltatók kötelesek adatot szolgáltatni az ivóvízfogyasztást igénybe vevő fogyasztókról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást végző közszolgáltatók részére, amennyiben a közszolgáltatás díját kéttényezős módon határozzák meg.”

108. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.