2012. évi CLXXXIV. törvény — mi változott? 2013. január 2.

(2) A Kstv. 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

„p) környezetvédelem.”

(5) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

„m) környezetvédelem céljából, ha

ma) ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása,

mb) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítész által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szereplő hulladékkezelő létesítmény elhelyezése,

mc) hulladékkezelő létesítmény rekultivációja

érdekében szükséges.”

(6) A Kstv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem kell alkalmazni

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját e paragrafus (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja, k) pont ka) alpontja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében,

b) a 3. § (1) bekezdés c) pontját e paragrafus (1) bekezdés i) pont ia) alpontja, j) pontja, l) pont la) alpontja és m) pont ma) és mc) alpontja esetében.

(3) Ha a közérdekű célnak a kisajátítandó ingatlanon történő megvalósítására építési engedélyt adtak ki, a kisajátítási hatóság a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt csak akkor vizsgálja, ha az ügyfél valószínűsíti, hogy a közérdekű cél más ingatlanon is megvalósítható, és hogy a más ingatlanon történő megvalósítás a tulajdon kisebb sérelmével járna.”

32. § A Kstv. a következő 43. §-sal egészül ki:

„43. § E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt hatósági eljárásokban, valamint a hatálybalépésüket követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.”

- a) 2. § d) pontjában a „ , valamint kommunális hulladékkezelő” szövegrész,

38. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, vagy a kisajátításról szóló jogerős határozat, vagy a kisajátítási eljárás más módon történő jogerős lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt – a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti – kisajátítási terv is.”

39. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezéseit)

„m) a kisajátítási eljárásban”

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

40. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő – feladatának teljesítése érdekében – az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.

(5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egymással területi szempontból összefüggő további kisajátítási eljárások során is felhasználhatja.

(6) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.”