2012. évi CLXXXI. törvény — mi változott? 2013. január 2.

46. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „útlevélhatóság személyazonosításra” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság, vagy a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője személyazonosításra” szöveg lép.

47. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A központi szerv)

„p) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat.”

(2) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

„n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait.”

(4) Az Nytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.”

(5) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

„d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.”

(6) Az Nytv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”

(7) Az Nytv. 21. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„r) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához.”

(8) Az Nytv. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.”

(12) Az Nytv. 24. § (1) bekezdésében az „azonosításához” szövegrész helyébe az „azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához” szöveg lép.

- a) 21. § e) pontja, valamint

(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén – a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével – bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”

(3) Az Rtv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az

a) (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

b) (5a) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.”

(5) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

„k) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy szagmintáját, valamint az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény ügyében lefolytatott büntetőeljárás során rögzített helyszíni szagmaradványokat a rögzítésüktől számított három évig.”

(8) Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályait.”

(10) Az Rtv.

- a) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség”,

- b) 42. § (7) bekezdés c) pontjában az „(5) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) és (5a) bekezdés”,

- c) 42. § (8) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés”,

- d) 42/A. § (1) bekezdésében a „42. § (1), (2) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „42. § (1), (2), (5) és (5a) bekezdése”,

- e) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá hang- és szagmintáját” szövegrész helyébe a „hangmintáját”

szöveg lép.

- a) 91/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szagmintákat” szövegrész, valamint

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az (1) bekezdésben meghatározott esetben – kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.”

(4) Az Nbtv. 2. számú mellékletének 6. pontjában a „munkatársai” szövegrész helyébe a „munkatársai, valamint az Országgyűlési Őrség munkatársai” szöveg lép.

50. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: T.) 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet erre irányuló igénye esetén adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az országnak a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása tényéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

(2) A T. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”

52. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;”

(2) Az Utv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„e) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.”

(3) Az Utv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap.”

(4) Az Utv. 11. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.

(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala –, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.”

(5) Az Utv. 12. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

„f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint

g) az a)–f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.”

(6) Az Utv. 14. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére]

„d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.”

(7) Az Utv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható.”

(8) Az Utv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Nem utazhat külföldre

a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,

b) aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől

ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy

cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén

a) az ügyész vagy

b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró

elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.

(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.

(4) Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.

(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását

a) az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,

b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,

c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,

d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság

hajtja végre.

(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.

(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.

(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.”

(9) Az Utv. a következő 16/A–16/C. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.

(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik – a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével – magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.

16/B. § (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése, kiszabása, illetve megszüntetése esetén a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesítendő adatközlési kötelezettségének teljesítése előtt ellenőrzi az útiokmány-nyilvántartásban, hogy a érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e.

(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész elektronikus úton vagy az ehhez szükséges technikai feltételek hiányában telefaxon, a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.

(3) A bíróság, illetve az ügyész a következő adatokat közli az útlevélhatósággal:

a) az érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét,

b) úti okmányának típusát, számát, valamint

c) az érintett személyre vonatkozó határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését, a határozat számát és keltét.

(4) A 16. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt elrendelt külföldre utazási korlátozás megszűnéséről a bűnügyi nyilvántartó szerv értesíti az útlevélhatóságot.

(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést huszonnégy órán belül elvégzi.

16/C. § (1) Ha az érintett személy külföldi – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.

(2) Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.

(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.”

(10) Az Utv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Érvénytelen az úti okmány, ha

a) elveszett vagy eltulajdonították,

b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c) meghamisították,

d) megsemmisült,

e) az arra való jogosultság megszűnt,

f) azt nem az arra jogosult használja fel,

g) érvényességi ideje lejárt,

h) annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

i) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták, vagy

j) a használatára jogosult meghalt.”

(11) Az Utv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23.§ (1) Az érvénytelen úti okmányt – a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.

(2) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.

(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

(4) A 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott okból érvénytelen úti okmány visszatartásának érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik.”

(12) Az Utv. 24–24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható – személyazonosságát igazoló – hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,

b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,

c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),

e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,

i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,

j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá

k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.

24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködői tevékenysége felett,

b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,

c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít,

d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.

(2) A járási hivatal a 24. § a)–f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § a)–f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.”

(13) Az Utv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.”

(14) Az Utv. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

„b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g) pontjában meghatározott adatokat, valamint”

(15) Az Utv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az útlevélhatóság a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.

(16) Az Utv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatalos útlevelek esetében

a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,

b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.”

(17) Az Utv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A központi adatkezelő szerv – törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.

(2) A központi adatkezelő szerv – ha törvény másként nem rendelkezik – a 24. § g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.

(3) A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)–f) és h)–k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.

(4) Az útlevélhatóság, illetve a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.”

(19) Az Utv. 28. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2b) Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.”

(20) Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.”

(21) Az Utv. 30. és 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. §-ban meghatározott adatok kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.

(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezni kell.

31. § (1) A központi adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.

(2) A központi adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli.”

(22) Az Utv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait

a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,

b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,

c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint

d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet

az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.”

(23) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait)

„a) az útlevélhatóság – az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében – a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,”

(24) Az Utv. 41. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben –, hogy rendeletben határozza meg]

„g) a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát.”

(25) Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § E törvény 7. § (2)–(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(27) Az Utv.

a) 11. § (3) bekezdésében a „[12. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész helyébe a „[12. § (1) bekezdés g) pont]”,

b) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „munkatársa” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselője”,

c) 19. § (1) bekezdésében az „Az útlevélhatóság az érvénytelen” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság – a 20. § (1) bekezdés a), d), h) és i) pontjában meghatározott eset kivételével – az érvénytelen”,

d) 21. §-ában a „20. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „20. § (1) bekezdés e) pontjában”,

e) 26. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „útlevélhatóság” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője”,

f) 28. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Az útlevélhatóság, illetőleg” szövegrész helyébe az „A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel”,

g) 28. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Az útlevélhatóság” szövegrész helyébe az „A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság”, valamint

h) 28. § (6) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (2b) bekezdésben”

szöveg lép.

(28) Hatályát veszti az Utv. 23/A. §-a.”

53. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 146. §-a.

(3) A Kknyt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a) a járművezető,

aa) természetes személyazonosító adatát,

ab) lakcímét,

ac) arcfényképét (arcképmását),

ad) saját kezű aláírását,

ae) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,

af) elhalálozásának idejét,

ag) állampolgárságát,

ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait, továbbá

b) az engedély

ba) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,

bb) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,

bc) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, valamint

bd) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat.

(2) Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is.”

(4) A Kknyt. 9. § (2) bekezdés e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)

„e) járműokmányainak és hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére, vonatkozó adatokat,

f) az állandó forgalmi engedély okmány, illetve az állandó rendszámtábla tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatait, valamint

g) kilométerszámláló műszere által jelzett értéket (kilométeróra-állást) és a kilométeróra-állás rögzítésének időpontját.”

(5) A Kknyt. 14. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:)

„a) a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont aa)–ae) és ag) alpontjában megjelölt adatokról, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), ag) alpontjában megjelölt adatok megváltozásáról;

b) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;

c) a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont ae) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról;”

(6) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót értesíti:)

„c) a jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt adatokról;

d) a parkolási igazolványt kiállító hatóság a 8/A. §-ban meghatározott adatokról;

e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) és ae) pontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó, továbbá k) és l) pontjában, valamint a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a járműhonosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól;”

(7) A Kknyt. 14/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti)

„a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) pontjában megjelölt adatokról és azok változásáról;”

(8) A Kknyt. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó kezeli:)

„b) a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában meghatározott adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig; a 9. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat a törvényben meghatározott időtartamig;”

(9) A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartó a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig, a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat a jogszabályban meghatározott időtartamig kezeli.”

(10) A Kknyt. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési igazgatási hatóság az 5. § (1) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdésében és a 8/A. §-ban meghatározott adatokat, a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatait.”

(12) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait, valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy nyomozó hatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1)–(1a) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat;

e) a települési önkormányzat jegyzője

ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat,

eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)–i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a 9/A. § (1) bekezdés a)–e) pontjában megjelölt adatokat;

f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)–(1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;

g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat;

h) a közterület-felügyelet a 8/A. § a), d), f)–i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat;”

(13) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:

a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)–ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével

aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,

ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok a közúti közlekedési ellenőrzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához;

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § (1) bekezdés a) pont ac), ad), ag), ah) alpontjában és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjában meghatározott adatok kivételével.”

(14) A Kknyt. 21. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból adatot igényelhet magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: kérelmező):]

„a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)–ae) és ah) alpontjában, a 8/A. § b)–c), e), i) pontjában és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok kivételével;”

(15) A Kknyt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdés a)–e) és g) pontjában meghatározott adatokról a járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.”

(16) A Kknyt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”

56. § (1) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztktv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) körözés:

aa) a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott eltűnt személy felkutatására, védelem alá helyezésére, körözést elrendelő hatóság vagy szerv elé állítására,

ab) az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására,

ac) a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyak felkutatására, valamint

ad) az elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített okmányok, hatósági jelzések felkutatására

irányuló intézkedések,”

(3) Az Sztktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén – az elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített hazai kiállítású okmányok és a jármű hatósági jelzése kivételével – jogszabályban meghatározott hatóság, szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.

(2) A rendőrség hatáskörébe tartozó körözések elrendeléséről szóló határozathozatal a körözési információs rendszerbe történő bejegyzéssel megvalósul.

(3) A körözést a Magyarországon előállított és elveszett, eltulajdonított vagy érvénytelenített okmányok és a jármű jogszabályban meghatározott hatósági jelzése esetén – kivéve, ha az eltulajdonítás miatt a rendőrségnél tettek feljelentést – e ténynek az okmányra, hatósági jelzésre vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni. Büntetőeljárás kezdeményezése esetén a Rendőrség a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el és egyidejűleg az érintett tárgy eltulajdonításának tényéről értesíti az érintett központi hatósági nyilvántartást vezető szervet.

(4) A körözést a Magyarország területén elveszett, eltulajdonított külföldi hatóság által kiállított okmányok és külföldi hatósági jelzések esetén a körözési információs rendszerbe történő bejegyzés alapján kell lefolytatni.”

(4) Az Sztktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A körözést az elrendelő hatóság vonja vissza, a visszavonás tényének a körözési információs rendszerbe történő bejegyzésével, valamint a 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az ott meghatározott központi hatósági nyilvántartást vezető szerv egyidejű értesítésével.”

(6)–(8) Az Sztktv. 12. § (1) bekezdés j)–m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

(A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében)

„j) a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével – az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró – jelzések elhelyezését rendelheti el;

k) a Schengeni Információs Rendszerbe figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából adatot igényelhet;

l) a közúti közlekedési nyilvántartásokból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, valamint a jogszabály szerint érvénytelenített okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át;

m) elektronikus hírközlési szolgáltatótól helymeghatározási adatot kérhet; valamint

n) a körözött személy és tárgy felkutatása érdekében rendszámfelismerő rendszert üzemeltethet.”

(7) Az Sztktv. 12/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve – eltűnt személy esetén – rendeli el)

„c) védelem alá helyezése érdekében annak a személynek, akinek a védelem alá helyezése saját maga vagy mások védelmének biztosítása miatt szükséges.”

(8) Az Sztktv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A körözési információs rendszerbe a körözés elrendelését vagy visszavonását haladéktalanul be kell jegyezni

a) a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatalát követően, vagy

b) ha a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozatot nem a rendőrség hozta, akkor a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló döntés kézhezvételét követően.

(2) A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata,

a) amelyik a hatáskörébe tartozó ügyben körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról határozatot hozott,

b) amelynek más hatóság a körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról hozott határozatát – a 6. § és a 7. § alapján – megküldte,

c) amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát megküldte.

(3) Ha az eljáró rendőri szerv körözési tevékenysége során észleli, hogy a keresett személy ellen más eljárásban már európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs alapján körözés van érvényben és az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei az előtte folyamatban lévő ügyben is fennállnak, az eljáró rendőri szerv haladéktalanul intézkedik az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsáttatása érdekében.”

57. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tiszteletbeli konzuli képviselő a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján érvényét vesztett útlevelet átveszi.”

58. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha)

„e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint”

(2) Az Ást. 4. § (1) bekezdésében az „ , illetve jogi segítségnyújtást biztosít” szövegrész helyébe a „ , jogi segítségnyújtást, illetve szükség szerint védett szálláshelyet biztosít” szöveg lép.

(3) Az Ást. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény.”

(4) Az Ást. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki)

„a) a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a védett szálláshelyet,”

(5) Az Ást. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül írásban tájékoztatja az ügyfelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – arról, hogy áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő.”

(6) Az Ást. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(7) Az Ást. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény 9. § (2) bekezdése és 46. § (4) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének történő megfelelést szolgálja.”

(2) Az Szmtv. 64. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Külföldre utazási korlátozás

64. § (1) Az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal az EGT-állampolgárral vagy családtaggal szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az eljáró hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában az EGT-állampolgár vagy családtag úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az eljáró hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja.”

(3) Az Szmtv. 75. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:)

„f) az úti okmány, a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása;”

(4) Az Szmtv. 80. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

„b) az elveszettként, eltulajdonítottként bejelentett úti okmány, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;”

(5) Az Szmtv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatrögzítéstől számított legfeljebb 10 évig kezeli.”

(7) Az Szmtv. 80. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő” szövegrész helyébe az „úti okmányuk, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmányuk elvesztését, eltulajdonítását bejelentő” szöveg lép.

60. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. §-a a következő t)–u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„t) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;

u) őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény.”

(2) A Harmtv. 29. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni)

„c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;”

(3) A Harmtv. 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.”

(4) A Harmtv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A menedékjog iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a külön jogszabály alapján folytatott menedékjogi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

(5) A Harmtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra.”

(6) A Harmtv. 65. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.”

(7) A Harmtv. 66. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Külföldre utazási korlátozás

66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.”

(8) A Harmtv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.”

(9) A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

„b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye;”

(10) A Harmtv. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.”

(11) A Harmtv. 106. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)

„h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból.”

(12) A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő t)–v) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

„t) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv;

u) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv;

v) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv.”

(13) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„g) a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet,

h) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(15) A Harmtv. 100. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő” szövegrész helyébe az „úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő” szöveg lép.

61. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező kérelmét írásban visszavonja.”

(2) A Met. 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elfogadhatóságának vagy nyilvánvalóan megalapozatlanságának elbírálását megakadályozza;

b) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja;

c) ismeretlen helyre távozott;

d) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (3) bekezdés a) pontja alapján; vagy

e) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.”

(3) A Met. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.”

(4) A Met. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság döntésének végrehajtására – az 54. § (2)–(3) bekezdése alapján hozott döntés kivételével – halasztó hatálya van.”

(5) A Met. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Ha a kérelmező második kérelmét azt követően nyújtja be, hogy első kérelme tárgyában – a kérelem írásban történő visszavonásától eltérő okból – jogerős megszüntető döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem elfogadhatatlanságát vagy nyilvánvaló megalapozatlanságát állapítja meg, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) Ha a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve a kérelem írásban történő visszavonása miatt jogerős megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg

a) a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya

aa) a kiutasítás végrehajtására;

ab) a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;

b) a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4) Az (3) bekezdés b) pontjában foglaltak nem érintik a jogszabályok alapján biztosított jogosultságokat.”

(6) A Met. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghalt.

(2) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha az 52. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

(3) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha

a) az 52. § (2a) bekezdés b)–e) pontjában foglalt feltétel fennáll,

b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza vagy

c) az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4) Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, a továbbiakban az 52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A részletes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.”

(7) A Met. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el.”

(8) Hatályát veszti a Met. 30. § (1) bekezdés a) pontja.

62. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:)

„e) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.”

(2) A Bnytv. 28. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

„b) az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát, megszűnése tényét;”

(3) A Bnytv. a következő 30/A–30/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása

30/A. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.

30/B. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,

b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,

d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

30/C. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése tényét,

c) a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,

d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,

e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,

f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,

g) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése tényét,

h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény

ha) megnevezését,

hb) Btk. szerinti minősítését,

i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:

ia) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, illetve határozatának számát és keltét,

ib) a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

id) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozást elrendelő bíróság megnevezését, a határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,

k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint

l) a 30/B. § a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén annak tényét, hogy az elítélt a jogerős ítélet vagy határozat meghozatalakor érvényes úti okmánnyal rendelkezett.

30/D. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b), c), d), e), f), h) pontjában, i) pont ia)–ic) alpontjában és l) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint

a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlésre köteles.

(2) A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy ügyész közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6) A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az azzal kapcsolatos adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat

a) kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.

30/E. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,

b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig

kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni –, akkor a 76. § (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.”

(4) A Bnytv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint)

„d) az útlevélhatóságnak a külföldre utazási korlátozás törlése céljából automatikus adattovábbítás alapján adatot továbbít.”

(5) A Bnytv. 68. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

„k) határellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.”

(6) A Bnytv. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.”

(7) A Bnytv. 68. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

b) a 16. § (1) bekezdés c), f), g) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok,

c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok,

d) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.”

(8) A Bnytv. 71. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A hatósági erkölcsi bizonyítvány

71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.

(2) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező

a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,

b) büntetlen előéletű,

c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,

d) nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

e) mely foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy – a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével – együttesen is igazolhatóak.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelmező által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.

(6) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(9) A Bnytv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72.§ (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell benyújtani.

(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,

c) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, az adattovábbítás címzettjének belföldi kézbesítési címét,

d) a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,

e) ha a kérelmező a 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,

f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását, valamint

g) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.”

(10) A Bnytv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.

(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra tekintettel megállapítja, hogy az adatok az érdemi döntés meghozatalához szükséges információkat nem vagy nem teljes körűen, illetve ellentmondásosan tartalmazzák, a tényállás tisztázása érdekében az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés alapján meghosszabbított ügyintézési határidő alatt a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információkat hatáskörében megszerezni nem tudja, az eljárását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti és az erről szóló döntésében a kérelmezőt a rendelkezésére álló adatok közlésére hívja fel.

(4) A kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott esetben az adatközlési kötelezettségét kizárólag eredeti, hiteles irat formájában teljesítheti, ezen adatok tekintetében nyilatkozatot nem tehet, nyilatkozata a döntéshozatal során nem vehető figyelembe.

(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásnak az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt nem tesz eleget, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást megszünteti.”

(11) A Bnytv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza

a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) a kérelmező által igazolni kért – a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – tényt,

c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,

d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,

e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint

f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adataival egyező módon határozza meg.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt – a 75. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.

(6) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.

(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.

(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.”

(12) A Bnytv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a továbbiakban: külföldi kérelem).

(2) Ha a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.

(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint – a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem esetén – a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv

a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy

b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

(6) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papír alapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.

(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.”

(13) A Bnytv. a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány

a) kiállításának tényéről,

b) érvényességéről, valamint

c) visszavonásáról.

(2) A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.”

(14) A Bnytv. a 76. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a Bnytv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából

76. § (1) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában a 30/C. § l) pontjában szereplő adat szerepel, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:

a) az érintett személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae) és ag–ah) alpontjában meghatározott adatokat, valamint

b) a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l) pontjában meghatározott adatokat.

(2) Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat, amelyek a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § j) pontja alapján az útiokmány-nyilvántartásban nem kezelhetőek, haladéktalanul törli.”

(15) A Bnytv. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(16) A Bnytv. a következő 99. §-sal egészül ki:

„99. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2013. január 10-ig a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába

a) a bűntettesek nyilvántartásából,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és

c) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából

átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a)–c) pontokban meghatározott nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)–k) pontjában meghatározott adatait, akiknek az adatait a 30/B. § alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában is nyilván kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.

(2) Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel átveszi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §-a alapján vezetett útiokmány-nyilvántartással.

(3) Ha az érintett

a) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat az útiokmány-nyilvántartásba bejegyzi,

b) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat szerepel az útiokmány-nyilvántartásban, de az nem egyezik meg a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány-nyilvántartásba az átvett adatoknak megfelelően jegyzi be,

c) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat haladéktalanul törli.

(4) Az útiokmány-nyilvántartásnak a (2)–(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma alapján az útlevélhatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv részére továbbítja a 30/C. § l) pontja alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatot.”

(17) Hatályát veszti

- a) a Bnytv. 74. §-át megelőző alcím,

- b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. § (1a) bekezdésében, 300. § (2a) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés a) pontjában, 307. § (5a) bekezdésében, valamint 356. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész,

- c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 96. pontjában a „72. § (3) bekezdése” szövegrész,

- d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ában, 37. § (2a) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint 116. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész,

- e) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 63. pontjában a „72. § (3) bekezdése” szövegrész,

- f) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 8. § (2), (5), (6) és (7) bekezdésében az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész.

63. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„81. § (2) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,

b) a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a hivatásos magyar konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása céljából,

c) az áldozatsegítő szolgálat a kárenyhítési eljárás lefolytatása céljából,

d) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,

e) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,

f) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,

g) a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából, valamint

h) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása érdekében.”

(5) A Szabs. tv.

- a) 28. § (1) bekezdésében a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség”,

- b) 38. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)”

szöveg lép.

(5) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés elnöke – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – belföldön és külföldi utazása során személyi védelemre jogosult.”