2012. évi CLXVIII. törvény
a közművezetékek adójáról
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések¶
1. § E törvény alkalmazásában:
- 1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
- 2.
- 3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;
- 4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
2. Az adó tárgya¶
2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.
3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása¶
3. § (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.
(4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4. Az adó alanya¶
4. § (1) Az adó alanya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.
(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.
5. Az adó alapja¶
5. § (1) Az adó alapja – a (2) és a (4)–(11) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.
(2) A víziközmű közművezeték adójának adóalapja – külön-külön ivóvíz-törzshálózatra és szennyvíz-törzshálózatra vetített – közművezeték nyomvonalának (3) bekezdés szerint korrigált hossza méterben.
(3) A (2) bekezdés szerinti korrigált hossz az (1) bekezdés szerint meghatározott közművezeték hossz és alábbi korrekciós tényező szorzata, ahol a korrekciós tényező
- a) 0,35, ha az adóalany ellátási területén a tárgyévet megelőző évben értékesített ivóvíz vagy elvezetett szennyvíz köbméterben számított mennyiségének 1 kilométer közművezetékre vonatkoztatott hányadosa (a továbbiakban: Hányados) 0–6 500,
- b) 0,70, ha a Hányados 6 501–8 000,
- c) 1,00, ha a Hányados 8 001–9 000,
- d) 1,50, ha a Hányados 9 001–10 000,
- e) 2,00, ha a Hányados 10 001–11 000,
- f) 2,50, ha a Hányados 11 001–12 000,
- g) 3,50, ha a Hányados 12 001–13 000,
- h) 4,50, ha a Hányados 13 001 vagy feletti.
(4) A villamos energia elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (5), (6) és (7) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.
(5) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a felhasználóknak a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett villamos energia mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados1) legfeljebb 150, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(6) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 150-et meghaladja, de a 350-et nem haladja meg, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(7) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 350-et meghaladja, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(8) A földgáz elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (9), (10) és (11) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.
(9) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol az elosztói rendszeren a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett földgáz mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados2) legfeljebb 500, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszát a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(10) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 500-at meghaladja, de az 1500-at nem haladja meg, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(11) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 1500-at meghaladja, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.
(12) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.
6. Az adó mértéke¶
6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.
7. Adómentesség, adókedvezmény¶
7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.
8. §¶
9. §¶
10. §¶
11. §¶
8. Eljárási rendelkezések¶
12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.
(3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.
(4) Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg teljesíti.
(5)
9. Záró rendelkezések¶
13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.