2012. évi CLVII. törvény — mi változott? 2012. november 15.

1. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) főtevékenységként folytatja, akkor – a főtevékenységnek cég esetén a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő rögzítését követő öt munkanapon belül – köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának. A területi kamara a vállalkozást nyilvántartásba veszi.

(6) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a 39. § (6) bekezdésben meghatározott személyek az ott megjelölt időtartam alatt.”

2. § A Kamtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

„b) ellenőrzi, hogy az a) pont szerinti tevékenységet – az összeférhetetlenségi előírásokat is figyelembe véve – csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében illetékességi területén

ba) a tervező jogosultságának megállapítása céljából az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat, az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá az építésügyi, és az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,

bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,

bc) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,”

3. § A Kamtv. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)

„d) az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti taglétszám alapján – a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen – az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint a pótküldöttek megválasztása;”

4. § A Kamtv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Két vagy több területi kamara az alapszabályukban szabályozottan egyesülés nélkül is létrehozhat közös etikai-fegyelmi bizottságot. A közös etikai-fegyelmi bizottságba az együttműködő kamarák csak egyenlő arányban választhatnak tagot.”

5. § A Kamtv. 12. § (1) bekezdésének e)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szervei:)

„e) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,

f) az országos titkárság,

g) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok, valamint

h) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok.”

6. § A Kamtv. 14. § (1) bekezdés c)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)

„c) az éves költségvetési terv meghatározása, ennek részeként az éves tagdíj rendszerének és összegének megállapítása, beleértve a területi kamarák által az országos kamarának fizetendő tagdíjrészesedést is, a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultak éves, költségekkel arányos névjegyzéki nyilvántartási díjának megállapítása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,

d) az etikai-fegyelmi, a továbbképzési, valamint más országos – szakmai önkormányzati – szabályzat elfogadása,”

7. § A Kamtv. 18. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) a szakmai tagozatok a saját szakmai területüket illető ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el.

(5) Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.”

8. § A Kamtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem lehet az országos kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke, szakmai tagozatának, szakmai kollégiumának vezetője, továbbá a területi kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő.”

9. § A Kamtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a) a kamarai tagdíjakból,

b) az igazgatási szolgáltatási díjakból,

c) a nyilvántartási díjakból,

d) a befizetett bírságokból, regisztrációs és adminisztrációs díjakból, valamint

e) az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.”

10. § A Kamtv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettős kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagsága esetén – az általános szabályoknak megfelelően – a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet. Ebben az esetben a két területi kamara megállapodik az érintett tag tagdíjának megosztásáról.”

11. § A Kamtv. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozást a szakmai kollégiumba is fel kell venni.”

12. § A Kamtv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi. Nem vonható felelősségre a tag, ha az e törvénnyel vagy más jogszabályi rendelkezéssel ellentétes vagy attól eltérő kamarai szabályzati rendelkezés helyett a jogszabályi rendelkezések szerint járt el.”

13. § A Kamtv. 34/D. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el:)

„f) aki az első fokú eljárásba közvetlenül vagy közvetve beavatkozott, részt vett és akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.”

14. § (1) A Kamtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.”

(2) A Kamtv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.”

15. § A Kamtv. 36/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi tanács meghallgatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.”

16. § A Kamtv. 39. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat és a területi szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.

(4) A 20. § (1) bekezdés szerinti tisztségviselő megbízatásának megszűnése és eredményes választás hiányában, a kamara működése törvényességének helyreállítása érdekében a miniszter a 38. § (4) bekezdése szerint a bírósághoz fordul.

(5) A kamarák 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási hatósági feladatainak törvényes ellátása érdekében a miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerinti felügyeleti szerv, a (4) bekezdésben és a 38. § (4) bekezdésben meghatározott esetben miniszteri rendeletben – a kamarai működés törvényességének helyreállításáig – a közigazgatási feladatok ellátására más eljáró területi kamarát jelöl ki.

(6) Ezen időszak alatt az 1. § (1) bekezdésben kamarai tagsághoz kötött mérnöki, illetve építészeti tevékenység kamarai tagság nélkül, a külön jogszabály szerinti ideiglenes névjegyzékbevétel mellett gyakorolható. A területi kamara működése törvényességének helyreálltát követően a kamara dönt az ideiglenes névjegyzéken lévő személyek kamarai tagságáról és

a) kamarai tagfelvétel esetén az visszamenőleges hatállyal állapítható meg a névjegyzéki bejegyzés véglegesítése mellett, vagy

b) kamarai tagfelvétel megtagadása esetén a névjegyzéki bejegyzés törlésre kerül.”

17. § A Kamtv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási hatósági ügyben a területi vagy országos kamara titkára, főtitkára a hatáskör gyakorlója.”

18. § A Kamtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozások nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a vállalkozás neve,

b) a vállalkozás székhelye,

c) a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,

d) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,

e) a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja, cégjegyzékszáma,

f) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja, valamint

g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.”

19. § A Kamtv. a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § (1) Az a vállalkozás, amely a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az 1. § (1) bekezdésében megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet főtevékenységként folytatja, az 1. § (5) bekezdése szerinti bejelentést 2013. március 31-ig teszi meg.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel meghatározott 21. § (4) bekezdésében foglaltaknak legkésőbb 2013. április 30-ig kell eleget tenni.”

20. § A Kamtv. a következő 54. §-sal egészül ki:

„54. § Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a területi kamara működése törvényességének helyreálltáig a közigazgatási feladatok ellátására más eljáró területi kamarát rendeletben jelöljön ki.”

21. § A Kamtv.

- 1. 12. § (2) bekezdésében a „b)–e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)–f) pontjaiban”, szöveg,

- 2. 21. § (4) bekezdés a) pontjában a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „köztisztviselő vagy kormánytisztviselő” szöveg,

- 3. 21. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyintéző vagy vezető köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,

- 4. 25. § (1) bekezdés d) pontjában a „nem áll büntetőeljárás vagy büntetőügyben hozott ítélet, illetőleg” szövegrész helyébe a „nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján” szöveg,

- 5. 35. § (5) bekezdésében a „120” szövegrész helyébe a „90” szöveg,

- 6. 35/A. § (1) bekezdésében a „Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését” szövegrész helyébe az „A fegyelmi tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania a panaszt” szöveg,

- 7. 36/C. § (1) bekezdésében az „A vizsgálóbiztos, az eljárás” szövegrész helyébe az „Az eljárás” szöveg,

- 8. 37/A. § (3) bekezdésében a „36/A. §” szövegrész helyébe a „36/A. § – a 36/A. § (1) bekezdés a) pontja kivételével –,” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a Kamtv.

- 1. 34. § (4) bekezdése,

- 2. 34/D. § (1) bekezdésében a „ , valamint vizsgálóbiztosként” szövegrész,

- 3. 34/D. § (2) bekezdése,

- 4. 34/D. § (5) bekezdésében a „vagy a vizsgálóbiztos” szövegrész és az „az országos kamara elnökének javaslatára” szövegrész,

- 5. 34/D. § (8) bekezdés a) pontjában az „– ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is –” szövegrész,

- 6. 35/A. § (4)–(5) bekezdése,

- 7. 35/B. §-a,

- 8. 35/C. §-a,

- 9. 36. §-a,

- 10. 36/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vizsgálóbiztost,” szövegrész, az „A fegyelmi tanács elnöke intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.” szövegrész,

- 11. 36/A. § (2) bekezdésében a „hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is,” szövegrész,

- 12. 36/B. § (2) bekezdésében az „ , és erről a vizsgálóbiztost értesíti” szövegrész,

- 13. 37. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztosnak,” szövegrész,

- 14. 37. § (6) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos,” szövegrész,

- 15. 37/A. § (2) bekezdésében a „ , valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a kijelöléssel egyidejűleg a vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon tegye meg” szövegrész,

- 16. 37/B. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos, ” szövegrész,

- 17. 37/C. §-a.

49. § Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.

(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha:

a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy

b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy

c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.

(3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt.”

71. § Az Ngtv. a következő, „A hatósági eljárás szabályai” alcímhez tartozó 6/C. §-sal egészül ki:

„6/C. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.

(2) A Kormány rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített beruházással összefüggő építésügyi hatósági ügyben a beruházással érintett ingatlanon fennálló közös tulajdon esetén a többségi tulajdonos építtető építésügyi hatósági engedély iránti kérelmével összefüggésben a többi tulajdonostárs, illetve egyéb jogosult hozzájárulását az eljárásban megadottnak kell tekinteni, ha e tulajdonostársak a beruházás megvalósításához vagyoni hozzájárulásra nem kötelesek. A tulajdonostársat ezzel összefüggésben az őt ért kár tekintetében kártalanítás illeti meg, amelyet a polgári jog szabályai szerint követelhet, vagy a kisajátításról szóló törvény szerinti kártalanítás szabályai szerint megállapított vételárért kérheti tulajdoni hányadának az építtető általi megvételét.”