2012. évi CLIX. törvény — mi változott? 2023. június 30.

- 19. időgarantált szolgáltatás: a postai szolgáltató kötelezettségvállalása, amellyel a postai küldemény meghatározott időtartamon belüli vagy meghatározott időpontban történő kézbesítésére vállal kötelezettséget;

- 20. kézbesítés: azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül;

- 21. kézbesítési pont: a postai küldemény kézbesítése céljából a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiség vagy hely, továbbá a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő eszköz;

- 22. könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek a postai szolgáltató a felvételét – írásban vagy más bizonyítható módon –, valamint a jogosult átvevő részére történő kézbesítését – az erre szolgáló okiraton, vagy a kézbesítés tényét rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával – a feladó irányában elismeri;

- 23. küldeményenkénti díjszabás: olyan – a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy ahhoz csatoltan közzétett – árlista, amely egy postai küldeménynek vagy az egy időben feladott több postai küldeménynek a feladott küldeménymennyiségtől függetlenül azonos darabonkénti díjait tartalmazza;

- 24. levélküldemény: az a postai küldemény, amely írásos formában megjelenített, vagy fizikai adathordozón rögzített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz;

(2) Az egyetemes postai szolgáltatásnak az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 14–17. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtott, a 8. §-ban meghatározott postai szolgáltatásoktól eltérő, az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek:

- a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű, – a b)–d) pontban meghatározott küldeményektől eltérő – belföldi vagy nemzetközi viszonylatú nem könyvelt postai küldemények;

- c) a vakok írását tartalmazó, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú küldemények;

- d) a hivatalos iratok.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató

- a) településenként legalább egy kézbesítési ponton,

köteles – a személyes kézbesítés sikertelensége esetén a jogosult átvevő részére történő rendelkezésre tartásával – a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni.

35. § (1) A postai szolgáltatás nyújtása során teljesíteni kell a jogszabályokban, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, az általános szerződési feltételekben, valamint a szolgáltatási engedélyben meghatározott vagy a bejelentésben vállalt feltételeket, továbbá teljesíteni kell a jogszabályokban előírt, valamint a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeket.

(3) Belföldi forgalomban az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 97%-át a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell vagy kézbesítését meg kell kísérelni. Az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások vonatkozásában a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányát megállapító – a szolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó – minőségi mutatókat meghatározni.

(4) A postai szolgáltatók az egyetemes és az egyetemes szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeinek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részeit, továbbá azok módosításait kötelesek az alkalmazás kezdő időpontját legkésőbb 15 nappal megelőzően a Hatóság részére megküldeni.

(6) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben olyan szolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(3a) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény átvételének megtagadása esetén a címzett vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai küldemény átvételének megtagadására jogosult egyéb jogosult átvevő az azonnali átvételtől elzárkózó egyértelmű nyilatkozatát – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérő okiraton aláírása feltüntetésével – köteles a postai szolgáltató részére írásban megadni. Az aláírás feltüntetésének megtagadása esetén, továbbá a küldemény átvételét megtagadó nyilatkozat alapján a postai küldemény további kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) A postai szolgáltató az általa felvett postai küldeményt, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának tekinti. A postai szolgáltató a postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként köteles elfogadni, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozás által a jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még megfizetendő további díj.

(8) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek – az erre szolgáló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő eszközön az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma postai szolgáltató által történő rögzítését követően – kézbesíthető. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes technikai szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását – ha az e küldemények kézbesítése nem levélszekrénybe történő elhelyezéssel történik és az átvétel érdekében a kézbesítési ponton megjelenő személy átvételi jogosultsága vagy a személyazonossága kétséges – nem könyvelt postai küldemény, valamint rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítése esetén is kéri.

(10) Amennyiben a könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató személyes átadással kézbesíti, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kódot a postai szolgáltató – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kézbesítési okiraton vagy annak elektronikus helyettesítőjén megfelelő módon rögzíti. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton rögzíti, és a postai küldeményt az ok megjelölésével visszaküldi a feladónak.

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

- b) a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás részletes szabályait;

- c) a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeinek kötelező tartalmi elemeit, a postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldemények körét;

- e) a postai szolgáltatások különleges jogrend időszaki, valamint az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészítésének rendszerét, feladatait, működési feltételeit;

- f) a postai szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját és a postai közreműködőt terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket;

- g) a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetek együttműködésének részletes szabályait;