§Nyílt Jogtár

2012. évi CLI. törvény — mi változott? 2012. november 1.

A 2012. október 29. és 2012. november 1. között hatályba lépett módosítások. 78 sor került be, 4 sor került ki.

Előző módosítás (2012. október 29.)Következő módosítás (2012. november 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
27 változatlan sor ⋯
25. §
26. §
26. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
27. §
71 változatlan sor ⋯
88. §
89–90. §
89. § A Psztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
90. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
„h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,”
91–95. §
96. §
97–103. §
104–105. §
104. § A Psztv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)
a) felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,
b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából.”
105. § A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges
családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.”
106. §
107. §
107. § (1) A Psztv. 77. § (3)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Felügyelet
a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és
c) az a)–b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(4) A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(5) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,
d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(6) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
(7) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75–76. §-t is alkalmazni kell.
(8) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)–(6) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(9) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61–62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)–(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
(10) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy a felügyelet által hozott határozatban vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”
(2) A Psztv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)–(8) bekezdése, az 55. §, az 57–57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell.”
108. §
109. § (1)
72 változatlan sor ⋯
### 1. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez
A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert]
„a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást, vagy az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások szerinti ellenőrző befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,”
### 2. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez
### 3. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez
4 változatlan sor ⋯