2012. évi CII. törvény — mi változott? 2025. július 20.
A 2019. január 1. és 2025. július 20. között hatályba lépett módosítások. 62 sor került be, 22 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. január 1.)Következő módosítás (2025. november 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 9 változatlan sor ⋯
- 1. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító;
- 2. biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;
- 3. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítás;
- 3. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfb. tv.) szerinti biztosítás;
- 4. casco biztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 3–6. pontja szerinti biztosítási ágazatok;
- 5. betegségbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási ágazat;
- 6. vagyon- és balesetbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) része szerinti biztosítási ágazatok, ideértve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide nem értve ezen § 3–5. pontjában említett biztosításokat;
⋯ 2 változatlan sor ⋯
### Adókötelezettség, adóalany
2. § Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.
2. § (1) Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.
3. § Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § szerinti tevékenysége tekintetében.
(2) A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó köteles az (1) bekezdés szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtása és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás (a továbbiakban: életági biztosítás), ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont a) alpontja alapján Magyarország.
3. § (1) Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.
(2) A biztosítási pótadó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.
### Adóalap
4. § Az adó alapja a biztosítási díj.
4. § (1) A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.
(2) A biztosítási pótadó alapja a biztosítási díj és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj együttes összege.
### Adómérték
5. § (1) Az adó mértéke
5. § (1) A biztosítási adó mértéke
- a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
- b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,
- c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
- a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15 százaléka,
- b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10 százaléka,
- c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23 százaléka, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd forintot nem érte el, a biztosítási adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának
– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,
- a) 250 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25 százaléka,
- b) 250 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd 750 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50 százaléka,
- c) 1 milliárd 750 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,
(3) A 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben a biztosítási pótadó mértéke
– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
- a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,
- b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.
### Az adó megállapítása
(4) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (5) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2025. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét az (5)–(10) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
6. § A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
### Eljárási rendelkezések
(6) A (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (7) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
7. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(7) A (4)–(6) bekezdés alkalmazása során az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5) bekezdés szerinti állampapírt és az (5) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
(8) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) a (4)–(7) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (4)–(7) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(3) A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját
(9) A (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.
- a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt – 2012. évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint
- b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett – az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett – tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.
(10) Amennyiben a biztosító a (4) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (4)–(9) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.
(4) A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.
(11) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (12) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2026. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét a (12)–(17) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(5) A biztosító – beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig – a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelemi hozzájárulás bevallás-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2031. január 1-jét követően lejáró, Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(13) A (11) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 60 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (14) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(14) A (11)–(13) bekezdés alkalmazása során a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak – ideértve a (12) bekezdés szerinti állampapírt és a (15) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(15) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a (11)–(14) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (11)–(14) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (11) és (12) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(16) A (11) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10 napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.
(17) Amennyiben a biztosító a (11) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (11)–(16) bekezdést a jogelődök és jogutódok adatainak figyelembevételével kell alkalmazni
(18) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok biztosítási pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.
(19) A (18) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.
(20) Nem kell a (18) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (19) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem a biztosítási pótadóra vonatkozó rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
### Az adó megállapítása
6. § (1) A biztosító a biztosítási adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
(2) A biztosítónak az adóév első tizenegy hónapjában elszámolt biztosítási díj alapulvételével az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig biztosítási pótadó-előleget kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.
(3) A biztosító a biztosítási pótadót két egyenlő részletben, az adóévet követő első és hetedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
(4) Ha a biztosítási pótadó-előleg megfizetett összege több, mint a biztosítási pótadó (3) bekezdés alapján bevallott teljes összege, akkor a különbözetet az adóalany az adóévet követő hetedig hónap utolsó napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
### Eljárási rendelkezések
7. § (1) A biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból és a biztosítási pótadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
### Záró és átmeneti rendelkezések
8. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
⋯ 11 változatlan sor ⋯