2012. évi CCXIX. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. január 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. január 1.)Következő módosítás (2026. január 10.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 15 változatlan sor ⋯
3. § (1) A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.
(2) Szőlészeti és borászati termelőtevékenység szakigazgatási egység területén csak hegyközség tagjaként folytatható, szakigazgatási egység területén kívül pedig csak akkor, ha a szőlészeti és borászati termelő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
(2) Kizárólag hegyközség tagjaként folytatható
- a) szakigazgatási egység területén a szőlészeti és borászati termelőtevékenység, valamint
- b) szakigazgatási egység területén és azon kívül a szőlő-szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása.
(2a) Szakigazgatási egység területén kívül – a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – szőlészeti és borászati termelőtevékenységet nyilvántartásba vett szőlészeti és borászati termelő folytathat.
(3) Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a szőlészeti és borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett.
#### 3. Értelmező rendelkezések
4. § E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:
- a) szőlészeti termelő: aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek,
- a) szőlészeti termelő:
- aa) aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek, valamint
- ab) aki szőlő-szaporítóanyagot előállít, illetve forgalmaz,
- b) borászati termelő: aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő,
- c) szőlészeti és borászati felvásárló: aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés vagy alapanyagként történő felhasználás céljából vásárol,
- d) borvidék: termőhelyek összességéből álló szakigazgatási egység, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik,
⋯ 35 változatlan sor ⋯
- b) a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,
- c) a hegyközség tisztségviselőinek megválasztása,
- d) a hegyközségi tanács szőlészeti és borászati szekciójába tartozó azonos számú küldöttek megválasztása,
- e) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása.
- e) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék mértékének meghatározása.
(3) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
⋯ 129 változatlan sor ⋯
#### 12. A hegyközség tagjai
15. § (1) Hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül – az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi.
15. § (1) Hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül –
- a) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő kivételével az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint
- b) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén vagy azon kívül eső területen végzi.
(2) A szőlészeti és borászati termelő minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel.
(3) Hegyközségi tagságra nem kötelezett személy önkéntes hegyközségi tagságot az alapszabály erre irányuló kifejezett rendelkezése alapján vállalhat. Az önkéntes hegyközségi tag
⋯ 8 változatlan sor ⋯
#### 14. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
17. § (1) A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a szakigazgatási egység területén kívül a szőlészeti és borászati termelőtevékenységet végző nyilvántartásba-vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
17. § (1) A szőlészeti és borászati termelő, valamint a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó hegyközségi tagsági viszonya, illetve a szakigazgatási egység területén kívül a szőlészeti és borászati termelőtevékenységet végző nyilvántartásba-vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
(2) A nyilvántartott adatszolgáltató nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(5) A hegyközségi tag, valamint a szőlészeti és borászati felvásárló, illetve a szakigazgatási egységbe nem sorolt településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni, hogy tevékenységével felhagyott, vagy a szőlészeti termelő a szőlőültetvény használatát másnak engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a szőlészeti és borászati termelőnek, illetve a szőlészeti és borászati felvásárlónak nincs járuléktartozása, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.
(6) A szőlészeti termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve – amennyiben a szőlészeti termelő a tulajdonos volt – az új használó nevének és címének feltüntetésével.
(6) A szőlészeti termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény művelésével, illetve a szőlő-szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve – amennyiben a szőlészeti termelő a tulajdonos volt – az új használó nevének és címének feltüntetésével.
(7) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kérelem benyújtásának napjával szűnik meg.
⋯ 409 változatlan sor ⋯
- f) pályázatból származó bevétel,
- g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek.
(2) A hegyközségi tag, valamint a nyilvántartott adatszolgáltató hegyközségi járulékot fizet azon hegyközségi szervezet részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységét végzi. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegyközség a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel számviteli bizonylatban közli.
(2) A hegyközségi tag, valamint a nyilvántartott adatszolgáltató hegyközségi járulékot fizet azon hegyközségi szervezet részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységét végzi. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegyközség a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel számviteli bizonylatban közli.
(3) A közgyűlés a járulék mértékét a következők szerint állapítja meg:
⋯ 17 változatlan sor ⋯
- a) a hegyközségi hozzájárulásból,
- b) jogszabályban, illetve az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint pályázat alapján kapott forrásokból,
- c) adományokból,
- d) rendezvények bevételeiből, és
- e) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből
- d) rendezvények bevételeiből,
- e) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből, valamint
- f) a bevételét képező hegyközségi járulékból
kell fedezni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(5)
(6) Az (5) bekezdés szerinti hegyközségi járulék mértéke nem lehet több a szőlészeti, illetve a borászati termelők számára az adott évre megállapított hegyközségi járulék mértékének a hegyközségek területének nagyságával súlyozott országos átlagánál.
(6) A szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő esetében a hegyközségi járulék mértékét a főtitkárnak – a szőlő-szaporítóanyag előállítás sajátosságaira figyelemmel tett – javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg. A hegyközségi járulék 50%-a a 47. § (2) bekezdése szerinti hegyközségi szervezet és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.
(7) Az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott borászati termék mennyisége után a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megállapított mértékű hegyközségi járulékot kell fizetni, amelynek 50%-a a feldolgozás helye szerint illetékes hegyközséget és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát illeti meg.
⋯ 93 változatlan sor ⋯
63. § Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését megelőzően borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a termőhelyi katasztert vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feltüntetése érdekében. A hatósági bizonyítványnak az érintett földrészlet helyrajzi számát és a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás tényét kell tartalmaznia.
63/A. § (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel megállapított 4. § a) pontja alapján 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonya keletkezik annak, aki 2025. január 1. napján szőlő-szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szőlészeti termelő a 18. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének 2025. március 31-ig tesz eleget.
64. § A 20/A. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.