2012. évi CCXIX. törvény — mi változott? 2017. január 1.

A 2016. július 1. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 65 sor került be, 30 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. július 1.)Következő módosítás (2018. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 147 változatlan sor ⋯

(5) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a tisztségviselő személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(6) A hegyközségi tanács titkára a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a tisztségviselő tekintetében a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását. A hatósági ellenőrzés céljából a hegyközségi tanács titkára adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A regionális titkár a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a tisztségviselő tekintetében a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását. A hatósági ellenőrzés céljából a regionális titkár adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

- a) a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó közgyűlési szavazás napjáig,

- b) a hegyközségi tanács titkára – tisztségviselői megbízatás esetén – a tisztségviselő megbízatásának megszűnéséig

- b) a regionális titkár – tisztségviselői megbízatás esetén – a tisztségviselő megbízatásának megszűnéséig

kezeli.

(8) Ha a hegyközségi tanács titkára a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségviselővel szemben a (6) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.

(8) Ha a regionális titkár a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségviselővel szemben a (6) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.

(9) A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetén az e §-ban meghatározott, a hegyközségi tanács titkárára vonatkozó feladatokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára látja el.

(9)

#### 11. Az alapszabály

⋯ 35 változatlan sor ⋯

(2) A szőlészeti és borászati felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.

(3) A szőlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát, és a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) A szőlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítóját, és a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(4) Új telepítésű szőlő esetén a szőlészeti termelő hegyközségi tagsági viszonya – amennyiben még nem tagja a hegyközségnek – a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(7) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kérelem benyújtásának napjával szűnik meg.

18. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek – a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számának megjelölésével – a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.

18. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek – a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítójának megjelölésével – a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.

(2) A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 15 napon belül bejelenteni a hegybírónak.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(4) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.

20. § (1) Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag, térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének.

20. § Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének. A több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben eleget kell tennie a hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének.

(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

20/A. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban – a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben – folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében

(3) A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a szőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult, illetve e jogát gyakorolni kívánó személy ezen jog érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezik.

- a) az államot, illetve – közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében – a földműves tulajdonostársat követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény létesítése;

- b) az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg.

(2) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban – a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben – folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozásában

- a) szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld;

- b) szomszédos földhasználónak minősül az, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld szomszédos az adásvételi, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

(4) A földet az (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követő három éven belül szőlőültetvényt telepít.

20/B. § A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre

- a) igazolást állít ki arról, hogy

- aa) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a borszőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint

- ab) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jogát gyakorolni kívánó személy az igazolás kiállítását megelőzően mely hegyközségben és mióta rendelkezik folyamatos hegyközségi tagsággal, továbbá

- b) tájékoztatást ad az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földdel szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földet használó és a megkereséskor legalább 24 hónapos folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező személy nevéről és (lak)címéről.

21. § A tag kötelezettsége, hogy

- a) hegyközségi járulékot fizessen;

⋯ 4 változatlan sor ⋯

#### 16. A hegyközségi tanács

22. § (1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot nem kell létrehozni, illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközség, a titkári feladatokat pedig a hegyközség elnöke látja el.

(2) A hegyközségi tanács tagjai a 6. § (8) bekezdésében foglaltak alapján megválasztott küldöttek.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

23. § (1) A szőlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésén megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és – amennyiben szükséges – alelnökét. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.

(2) A hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára titkárt nevez ki. A titkár munkáltatója – az 56. § (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.

(2) A hegyközségi tanácsok az érdekvédelmi feladatok ellátására borvidéki titkárt alkalmazhatnak. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi tanács alapszabálya határozza meg.

(3) A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a titkár is megbízható.

(3) A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a borvidéki titkár is megbízható.

24. § (1) A hegyközségi tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik

⋯ 26 változatlan sor ⋯

(2) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa elfogadott alapszabály szerint működik. Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14. § (3) bekezdése szerint fogadják el.

(3) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a tagjai sorából a küldöttek együttes ülésen elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választ meg. A főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, akinek egyebekben a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja.

(3) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a tagjai sorából a küldöttek együttes ülésen elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és az alapszabályban meghatározott számú alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választ meg. A főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, akinek egyebekben a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja.

(3a) A főtitkár regionális titkárokat nevezhet ki, akiket – a kinevezés és a felmentés kivételével – feljogosíthat a hegybírók feletti munkáltatói jogok gyakorlására. A regionális titkárok felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A regionális titkároknak a pályázati kiírásban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. A regionális titkárok számát, feladatkörét és a kinevezésük feltételeit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alapszabályában kell meghatározni.

(4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a 24. § (2) bekezdése szerint megválasztott tagokból álló szőlészeti és borászati szekció működik.

(5) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa akkor határozatképes ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele jelen van. A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.

29. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a miniszter vagy képviselője, a borászati hatóság, az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselői.

30. § (1) Az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogok, a Magyar Állam tulajdonát képzik.

30. §

(2) A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa gyakorolja.

(3) A (2) bekezdés szerint joggyakorlásból eredő bevétel újratelepítési jog jogtartalékba történő vásárlására használható fel.

(4) Az újratelepítési jogok jogtartalékának megszűnése esetén a (2) bekezdés szerinti joggyakorlásból eredő fennmaradt pénzösszeg a központi költségvetést illeti, amelynek átadásáról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a megszűnést követő 30 napon belül gondoskodik.

31. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ügyintéző szervezetet hoz létre, és arra vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az elnökség fogad el.

#### 19. Közös szabályok

⋯ 19 változatlan sor ⋯

34. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.

(2) A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás ezen előírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.

(2) A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg

- a) az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat;

- b) a csemegeszőlő-telepítést kivéve gyümölcsös, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hegybírói hozzájárulás megadására vagy elutasítására vonatkozó szabályokat.

(2a) A rendtartás (2) bekezdés szerinti előírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.

(3) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, ellentétes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközség közgyűlésének a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A rendtartást – kifogás híján – a hegyközségi tanácsnak történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.

(4) A rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. A közzététellel egyidejűleg a rendtartást meg kell küldeni a hegyközség tagjainak, a települési önkormányzatnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(6) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartásnak megfelelő cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség a törvényszéktől kérheti a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését.

35. § A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lévő zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni.

35. §

#### 21. A hegyközségi tanács feladatai

⋯ 46 változatlan sor ⋯

- a) eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket,

- b) első fokon eljár a közigazgatási hatósági ügyekben,

- c) az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,

- d) kiadja a telepítési engedélyeket és a kivágási engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok és a telepítési engedélyek nyilvántartását,

- d) kiadja a telepítési engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok és a telepítési engedélyek nyilvántartását,

- e) vezeti a gazdasági aktát, ellenőrzi a gazdasági aktában nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,

- f) ellátja a számára törvényben meghatározott feladatokat,

- g) az engedély nélkül telepített, illetve kivágott szőlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot,

- h) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, valamint azokat – egyedileg nem azonosítható módon – a hegyközségi tanács titkárához és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához továbbítja,

- g) az engedély nélkül telepített szőlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot,

- h) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi,

- i) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben szereplő közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat,

- j) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(6) A hegybírót meg kell hívni a közgyűlés és a választmány ülésére. A hegybíró a közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységéről.

(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya írja ki. A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A hegybíró munkáltatója – az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja, aki e jogok gyakorlására – a kinevezés és felmentés kivételével – a hegyközségi tanács titkárát is feljogosíthatja. A hegybíró kinevezése határozatlan időre szól. A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.

(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárával történt egyeztetést követően írja ki. A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A pályázatokat értékelő választmányi ülésre a főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni. A hegybíró munkáltatója – az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybírót munkaszerződéssel határozatlan időre kell alkalmazni (a továbbiakban: kinevezés). A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybíró feladatait a főtitkár határozza meg.

(8) Hegybíró csak olyan személy lehet, aki

- a) nem áll a 13. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt,

- b) legalább középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint

- b) legalább a pályázati kiírásban meghatározott középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint

- c) a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a közigazgatási alapvizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn – de megválasztásától számított legkésőbb egy éven – belül leteszi.

(9) A (8) bekezdés c) pontja szerinti határidő elmulasztása esetén a hegybíró foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

⋯ 67 változatlan sor ⋯

(3) A hegyközség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a tagjai tagsági jogainak és kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogosult kezelni.

(4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben jogosult kezelni.

(5) A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat csak a borászati hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére adhatja át.

(5) A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1) bekezdés szerinti adatokat

- a) a borászati hatóság,

- b) a mezőgazdasági igazgatási szerv,

- c) az ültetvények ellenőrzése céljából a növénytermesztési hatóság,

- d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,

- e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv,

- f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,

- g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

- h) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) tagjegyzékének vezetése és folyamatos ellenőrzése céljából az agrárkamara,

- i) a miniszter és

- j) a Központi Statisztikai Hivatal

részére adhatja át.

(6) A hegyközség az (1) bekezdés szerinti adatokat a hegyközségi tag tagsági jogviszonya megszűnésének évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

#### 27. Gazdasági tevékenység

⋯ 168 változatlan sor ⋯

- a) a hegyközségi tagok, az adatszolgáltatásra kötelezettek, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatásának rendjét,

- b) a származási bizonyítvány kiadásának rendjét,

- c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és megfizetésének rendjét,

- d) a hegybíró, a titkár és a főtitkár tevékenységének ellenőrzési szabályait rendeletben állapítsa meg.

- d) a hegybíró, a regionális titkár és a főtitkár tevékenységének ellenőrzési szabályait rendeletben állapítsa meg.

#### 37. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(2) A 30. §, a 38. § c) pontja és a 40. § (2) bekezdésének d) pontja, 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3)

63. § Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését megelőzően borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a termőhelyi katasztert vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feltüntetése érdekében. A hatósági bizonyítványnak az érintett földrészlet helyrajzi számát és a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás tényét kell tartalmaznia.

64. § A 20/A. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.