2012. évi CCVIII. törvény — mi változott? 2013. július 1.

(2) A Tny. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.”

29. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében az „az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként,” szövegrész.

32. § (1) Hatályát veszti a Gst. 49. §-a.

- b) 96. § (5) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság” szöveg,

- c) 155/A. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal” szöveg

(5) Az Art. 175. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetet rendeletben kijelölje.”

(6) Az Art. IX. Fejezete az Art. e törvény hatálybalépésekor hatályos 175/A. és 175/B. §-át magába foglalóan a következő alcímmel egészül ki:

„Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele”

(7) Az Art. 175/A. §-a és 175/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„175/A. § (1) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) engedélyével folytatható.

(2) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatását a nyilvántartásba vételt végző szervezet annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.

175/B. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartás végző szervezet részére – annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a nyilvántartásba vételt végző szervezet ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű vagy gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet

a) az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(8) Az Art. az e törvénnyel megállapított „Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele” alcím részeként a következő 175/C–175/E. §-sal egészül ki:

„175/C. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg.

175/D. § (1) A 175/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott címen, a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél vagy a kincstár területi szervénél lehet előterjeszteni.

(2) Az eljárás ügyintézési határideje – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – 60 nap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően – ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kérelmező az eljárás – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vételt végző szervezet határozata ellen a kérelmező az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet.

(6) Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a természetes személy következő adatait és az alábbi tényeket tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,

e) a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

g) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.

(3) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente – a tárgyévet követő év március 31-ig – közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

(4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg.”

(11) Az Art. a következő 196. és 197. §-sal egészül ki:

„196. § (1) E törvénynek az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételére vonatkozóan az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jén, illetve azt követően induló ügyben kell alkalmazni. A 2013. június 30-án folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárás megindításakor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter által 2013. július 1. előtt kibocsátott és 2013. június 30-án érvényben lévő adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői engedélyhez – az azon feltüntetett érvényességi időn belül – ugyanazok a jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint a nyilvántartásba vételt végző szervezet által 2013. július 1-én és azt követően kibocsátott engedélyhez.

197. § Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt végző hatóság rendelkezésére bocsátja az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel a nyilvántartásba vételt végző hatóság hatáskörébe utalt feladattal kapcsolatosan az adópolitikáért felelős miniszter által kezelt adatokat, dokumentumokat, információkat, olyan formában és ütemezésben, hogy azok alapján a nyilvántartásba vételt végző hatóság 2013. július 1-jével megkezdhesse az e törvényben szabályozott feladatai ellátását.”

- c) 175. § (17) bekezdésében a „a (16) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges” szöveg

- b) 175. § (16) és (19)–(22) bekezdése.

48. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Kkt.) 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya kiterjed)

„h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságra (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).”

(2) A Kkt. 149. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: kamarai minőségellenőrzés).

(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). A minőségellenőrzés lefolytatására az itt nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A Kkt. 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartása a minőségellenőrök 33. § (1) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza.”

(4) A Kkt. a következő alcímmel és 173/B. és 173/C. §-sal egészül ki:

„A minőségellenőrzés lefolytatása

173/B. § (1) Minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.

(3) A minőségellenőrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el.

(4) Rendkívüli minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt

a) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatott minőségellenőrzés díjköteles, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A közfelügyeleti hatóság nevében a minőségellenőrzést végző személyre (a továbbiakban: ellenőr) a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,

b) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,

c) az ellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói,

d) az ellenőrrel szemben az a)–c) pontban támasztott követelmények az ellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek,

e) legalább két év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy az ellenőr az ellenőrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.

(7) A közfelügyeleti hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében előzetesen adatokat, információkat, iratokat kérhet be.

(8) Az ellenőr az ellenőrzést a közfelügyeleti hatóság elnöke által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni.

(9) Az ellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Az ellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni.

(10) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni.

(11) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles az ellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani.

(12) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szakértő igénybevétele szükséges, a minőségellenőrzésbe az ellenőr irányítása mellett szakértőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók.

173/C. § (1) A minőségellenőrzésről az ellenőr záró jelentést készít.

(2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell elkészíteni.

(3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek.

(4) A záró jelentésre az átvételétől számított tizenöt napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani.

(5) A hatóság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.

(6) A minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell.

(7) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:

a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,

b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,

c) fegyelmi eljárás kezdeményezése.

(8) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a (6) bekezdés szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a hatóság a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez.

(9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a közfelügyeleti hatóság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”

(5) A Kkt. 185. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közfelügyeleti hatóságnak a közfelügyeleti feladatok ellátásáért a kamara közfelügyeleti díjat fizet.

(5) A közfelügyeleti díj mértéke a kamara tagdíjakból, hozzájárulási díjakból származó tárgyévi bevételének öt százaléka.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közfelügyeleti díjat a kamara tárgyév december 31-ig fizeti meg a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára.

(7) A kamara a tárgyévi közfelügyeleti díj vonatkozásában január 31-ig és július 30-ig előleget köteles fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az előlegek összege az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj – megelőző évek adatainak figyelembe vételével kalkulált – várható összegének 50-50%-a. Az előlegek összege a (6) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésébe beleszámít.

(8) A közfelügyeleti hatóság jogosult a közfelügyeleti díj összegének meghatározására, valamint alátámasztására szolgáló adatok ellenőrzésére.”

(6) A Kkt. 189. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához a közfelügyeleti hatóság a kamarától, a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérhet, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba.”

(7) A Kkt. 193. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti feladataival kapcsolatos tevékenységét éves munkaterv alapján végzi.”

(8) A Kkt. 193. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közfelügyeleti hatóság évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót.

(4) A közfelügyeleti hatóság közfelügyeleti feladataival kapcsolatos éves munkatervét a tárgyévet megelőző év december 31-éig, az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követő év március 31-éig az Egységes Kormányzati Portálon hozza nyilvánosságra.”

(9) A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre.

(7) A (6) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez a hatóság kérésére a kamara 15 napon belül kiadja a feladat ellátásához szükséges iratokat, dokumentumokat.”

(10) A Kkt. 194. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait – azok elfogadásától számított 15 napon belül – köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak.”

(11) A Kkt. 199. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a miniszter – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság)

„b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására, – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.”

(12) A Kkt. 199. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.”

(13) A Kkt. a következő XV/A. Fejezettel egészül ki:

„XV/A. FEJEZET

A KAMARA FELETTI KÖZFELÜGYELETI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

200/A. § (1) A kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet a közfelügyeleti hatóság gyakorolja.

(2) A közfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a szakmai standardok megalkotása, a kötelező szakmai továbbképzés, a kamarai minőségbiztosítás és a fegyelmi eljárások tekintetében hozott döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) A közfelügyeleti törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

200/B. § (1) Ha a közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti törvényességi felügyelet gyakorlása során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.

(2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a közfelügyeleti hatóság – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság

a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.

(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.

(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet ellátó közfelügyeleti hatóságot.

(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.”

(14) A Kkt. XVI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Felhatalmazó rendelkezések

228. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős szervezetet rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő – törvényben nem szabályozott – tevékenységeket rendeletben szabályozza.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kért rendkívüli minőségellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályait rendeletben szabályozza.”

49. § A Kkt.

- a) 46. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg,

- b) 152. § (1) bekezdés i) pontjában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

- c) 159. § (1) bekezdésben a „minőségellenőrzéseket” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéseket” szöveg,

- d) 160. § (1) bekezdés b) pontjában a „minőségellenőrzési” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzési” szöveg,

- e) 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg,

- f) 160. § (2) és (3) bekezdésben a „minőségellenőrzésben” szövegrészek helyébe a „kamarai minőségellenőrzésben” szöveg,

- g) „A minőségellenőrzés lefolytatása” alcímének címe helyébe „A kamarai minőségellenőrzés lefolytatása” szöveg,

- h) 165. § (1) bekezdésében a „Minőségellenőrzést” szövegrész helyébe a „Kamarai minőségellenőrzést” szöveg,

- i) 166. § (2) bekezdés a) pontjában, 180. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 182. § (1) és (2) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg,

- j) 180. § (2) bekezdésében, 181. §-ban a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg,

- k) 183. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóságon” szöveg,

- l) 189. § (1) és (2) bekezdésében, 195. § (1) bekezdésében, 196. §-ban, 197. §-ban a „bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg,

- m) 189. § (1) bekezdés b) pontjában a „nemzeti standardok” szövegrész helyébe a „nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok)” szöveg,

- n) 194. § (1) bekezdésében a „bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg,

- o) 195. § (1) bekezdésében a „kialakulásának megelőzése érdekében” szövegrész helyébe a „kialakulásának megelőzése érdekében a kamarától,” szöveg,

- p) 195. § (2) bekezdésében a „bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg,

- q) 196. § c) pontjában a „törvényességi felügyeleti” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyeleti” szöveg,

- r) XV. Fejezetének címe helyébe az „A kamara feletti miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg,

- s) 198. § (1) bekezdésében, 199. § (5) bekezdésben a „törvényességi felügyeletet” szövegrész helyébe a „miniszteri törvényességi felügyeletet” szöveg,

- t) 198. § (3) és (4) bekezdésében, 200. §-ban a „törvényességi felügyelet” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg,

- u) 198. § (2) bekezdésében a „kamara szerveinek” szövegrész helyébe a „kamara szerveinek a 200/A. § (2) bekezdésében nem szereplő” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a Kkt.

- a) 149. § (3) bekezdése,

- b) 159. § (2) bekezdése,

- c) 159. § (4) bekezdésében a „, illetve a független ellenőr” szövegrész,

- d) 160/A. §-a,

- e) 164/A. §-a,

- f) 165. § (2) bekezdése,

- g) 165. § (3) bekezdésében az „és (2)” szöveg,

- h) 167/A. §-a,

- i) 172/A. §-a,

- j) „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” alcíme,

- k) 186–188. §-a,

- l) 189. § (3) bekezdése,

- m) „A bizottság tagjai” alcíme,

- n) 190–192. §-a,

- o) „A bizottság működése” alcíme,

- p) 193. § (2) bekezdése

- q) 193. § (5) bekezdése,

- r) 195. § (3) bekezdése.