2012. évi CCVIII. törvény — mi változott? 2013. február 1.

19. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója)

„b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,

c) cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát.”

(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A cégjegyzékben nyilvántartott fogadó intézmény, illetve a fenntartója cégkivonatát a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”

20. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

- a) 11. § (4) bekezdés a) pontjában az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég,” szövegrész,

- b) 11. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész.

(2) A Tao. tv. 4. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: az előadó-művészeti államigazgatási szerv által az előadó-művészeti szervezet támogatója részére kiadott, a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és a kedvezményre jogosító támogatás összegét tartalmazó okirat, amely tekintetében az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, tárgyévre vonatkozóan kiadott kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át.”

(3) A Tao. tv. a következő 29/T. §-sal egészül ki:

„29/T. § E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 38. pontja alkalmazása során a támogatott szerv úgy jár el, hogy a 2013. évi adóévről kiállított támogatási igazolások összértéke ne haladja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2012. évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át.”

43. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a a következő (20g) bekezdéssel egészül ki:

„(20g) Az állami adóhatóság a 176/F. § szerinti ellenőrzés során

a) pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

52. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja – ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évben az összes biztosítási díja – a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának

– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,

– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,

– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.”

(3) A Pti. 3. § (4) bekezdés f) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]

„f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó körben végrehajtott fizetési művelet,”

„k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,”

63. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:)

„g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító adatait (ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást is), valamint az azokat igazoló okiratokat, illetve ha ezen személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, akkor a cég nevét és cégjegyzékszámát;”

(2) A Krt. 5. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha)

„a) részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatok alapján a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységet, záloghitelnyújtás esetén egyéb hitelnyújtás besorolású tevékenységet folytat,”

(3) A Krt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”

(4) A Krt. 5/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha)

„a) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént,

b) nyilatkozatban igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,”

(5) A Krt. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”

(6) A Krt. 8. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha)

„a) nyilatkozatban igazolja cégjegyzékszámát, adószámát és”

(7) A Krt. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.”