2012. évi CCV. törvény — mi változott? 2020. június 18.

- b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, az 51. § (3) bekezdésében és a 237/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, a más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartamára,

(3)

(3) Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter – a szolgálati érdek figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

(2a) A (2) bekezdés e) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt a szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontással nem szüntetheti meg a szolgálati viszonyát.

(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján,

- a) ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, továbbá

- b) különleges jogrend ideje alatt.

- a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül, feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, továbbá

- b) különleges jogrend ideje alatt.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy az állomány tagja előző évről megmaradt szabadságát, a túlszolgálat ellentételezését biztosító pihenőidőt és az éves szabadságának 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időarányos részét már kiadta. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.

(8) Az állomány tagja a 108. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben miniszteri rendeletben meghatározott mértékű illetményre jogosult.

(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, különleges jogrend idején az önkéntes tartalékos katona a szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal nem szüntetheti meg.

### XXI/B. Fejezet — A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA SZERINTI FELADATBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

237/B. § Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja és – a 212–222. §-ban foglaltakra figyelemmel – a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vonatkozásában.

237/C. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésére vonatkozó megállapodásban az 52/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, az 52. § (1) bekezdésében szereplő bármely kérdésben el lehet térni, ide nem értve a más szerv vezetőjének az állomány más szervhez vezényelt tagja tekintetében a szolgálatteljesítésre vonatkozó rendelkezési jogát.

(2) Az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a más szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses katona a miniszter döntése alapján egyenruha viselésére köteles.

(3) A miniszter az 51. § (3) bekezdésétől eltérően a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban történő közreműködés időtartama alatt az 51. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

237/D. § A szolgálati viszony a 38. § (8) bekezdésétől, a 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén.

237/E. § A 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzési kötelezettségétől el lehet tekinteni.

237/F. § (1) A 94. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati rend, valamint a 97. § (2) bekezdésétől eltérően az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartama munkaköri leírás módosítása nélkül, írásbeli munkáltatói döntésben megváltoztatható.

(2) A szolgálatteljesítési időbeosztás öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.

(3) A 101. § (1) bekezdése szerinti napi pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. A pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet – a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva – kevesebb hat óra időtartamnál.

(4) Az állomány tagja számára a 105. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerint elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár, valamint a 105. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után a fokozott igénybevételi illetménypótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a.

(5) A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona részére a 105. § (3) bekezdés b) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi pótlék jár, melynek óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a.

(6) A munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.

(7) Az elrendelt őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat esetében a 106. § (1) bekezdésétől eltérően nem kell figyelembe venni a szolgálat miniszteri rendeletben meghatározott besorolását.

237/G. § A Kit. 3. § (7) bekezdés b) pontja szerinti szakmai felsővezető – ha az 58/A. §-a alapján szünetel a jogviszonya – az 58/C. §-ban meghatározottakon túlmenően a feladatai ellátása során jogosult egyenruhát viselni, a miniszter előzetes egyetértése esetén.

- g) az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének, valamint a baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait,

- h) a XXI/B. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazásának bevezetését.

(5) A (4) bekezdést a gyakorlatnak nem minősülő, tartós igénybevétel esetén is alkalmazni kell. Tartós igénybevételnek minősül a szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt a legalább hét napig tartó, egymást folyamatosan váltó feladatvégrehajtás és rendelkezésre állás, ha a rendelkezésre állás helyét a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt nem alkalmazható a 107. § (2) bekezdése arra a laktanyai készenléti szolgálatra, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontjára figyelemmel a rendelkezésre állás helyét kizárólag annak érdekében határozza meg, hogy az állomány vezényelt tagjának meghatározott időpontban történő szolgálatba lépése biztosított legyen.