2012. évi CCV. törvény — mi változott? 2019. január 1.

- a) aki: aa) felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, vagy ab) iskolarendszerű, esti, levelező munkarendű vagy távoktatásos formában szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges és az adott ösztöndíjprogram szerinti hiányszakmára képesítést szerez, és

- b) akinek tanulmányait a miniszter által alapított ösztöndíj elnyerését követően a honvédelmi szervezet ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően az ösztöndíjszerződésben meghatározottak szerint szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,

- 13.

- 19. kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott időtartam, amely alatt a honvédelmi szervezet által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,

- 24. más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, a nem szolgálati viszonyban folytatott ügyvédi tevékenység, valamint a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony,

- 26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, rendvédelmi szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény alapján létesült köztestület, továbbá a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédelmi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),

- b) aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a honvédelmi szervezettel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn, kivéve, ha a szolgálati viszonya lemondás, a szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,

- 35. szolgálati érdek: a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,

- 36. szolgálati hely: az a honvédelmi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,

(2) A honvédelmi szervezet feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.

4. § (1) A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

(2) A miniszter magához vonhatja a Magyar Honvédség parancsnoka, a KNBSZ főigazgatója, az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok, a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka magához vonhatja az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok és a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit. A Magyar Honvédség parancsnoka a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreit nem vonhatja el.

(4) Az állományilletékes parancsnok magához vonhatja az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(5) A központi személyügyi szerv vezetője magához vonhatja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének jogköreit. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreire, valamint a KNBSZ személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreire, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb munkáltatói jogkörökre.

5. § (1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a honvédelmi szervezet iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni.

(11) Az irat formájú munkáltatói döntést a kiállítás alapjául szolgáló ok feltüntetésén túl egyéb indokolással ellátni nem kell.

8. § (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. Jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jognyilatkozatot a jogi képviselővel kell közölni.

9. § (1) A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a honvédelmi szervezet oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés

21. § (1) A honvédelmi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.

- c) a honvédelmi szervezet iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy

- d) a honvédelmi szervezet feladataival ellentétes célra irányul.

22. § (1) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a honvédelmi szervezet feladataival ellentétes.

(4) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja.

(2) Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédelmi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

26. § (1) A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét, azzal, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti választásra és a munkavédelmi érdekképviselet működésére e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.

27. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a honvédelmi szervezetnél szakszervezetet hozhat létre.

(2) A szakszervezet a honvédelmi szervezetnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(3) A honvédelmi szervezetek

- b) nem teheti függővé a szolgálati viszony létesítését vagy fenntartását attól, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a honvédelmi szervezetek által megjelölt szakszervezetbe történő belépést,

(5) A honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben

(6) A honvédelmi szervezetek nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.

28. § (1) A honvédelmi szervezetek és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a honvédelmi szervezetek kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.

(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a honvédelmi szervezettel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.

(4) Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a honvédelmi szervezettől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a honvédelmi szervezettel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.

(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A honvédelmi szervezet a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a honvédelmi szervezetnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(7) A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a honvédelmi szervezet e jogát tiszteletben tartja.

29. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédelmi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a honvédelmi szervezet által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet honvédelmi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(3) A szakszervezet a tervezett – (1) bekezdés szerinti – munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a honvédelmi szervezet írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a honvédelmi szervezettel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.

(4) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a honvédelmi szervezetet.

(5) Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját – ha a honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.

- f) akinek lefokozására szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig,

- g) aki két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,

- h) akivel szemben a jogviszony létesítésekor jogviszony-megszűnési ok áll fenn.

(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

- c) a legénységi állomány azon tagjával, aki a honvédelmi szervezet által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, vagy

- d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéses szolgálati viszonnyal, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, honvédelmi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkező személlyel,

(2a) Szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vétele során a 31. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét, típusát, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.

34/A. § Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél – ha az a honvédelmi szervezetek állományából nem biztosítható – a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a tervezett első rendfokozatot, a 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, kezdő időpontját, és időtartamát, a közkatona vagy a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan, és a honvédelmi szervezetek vállalását, hogy a közkatonát vagy a szerződéses pályakezdőt az alapkiképzés teljesítését követően kinevezi. A közkatona vagy a szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben rögzíteni kell azt az első szolgálati beosztást is, amelyben az alapkiképzés teljesítését követően a honvédelmi szervezetek a foglalkoztatását tervezi.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja az állományba vétellel egyidejűleg első szolgálati beosztásba történő kinevezés nélkül is vezényelhető a 42. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírósági szervezetnél, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél vagy a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesületnél, a 42. § (2) bekezdés d) pontja alapján vagy a 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján történő szolgálatteljesítésre.

(2) A honvédelmi szervezet az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

(4a) A honvédségi ösztöndíjas hallgató ösztöndíjszerződése alapján létesített szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti, az állomány tagja általi, vagy az állomány tagjának felróható okból a honvédelmi szervezetek általi megszüntetése esetén az állomány tagja köteles a tanulmányi támogatás összegét a honvédelmi szervezetek részére visszafizetni.

(6) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alapkiképzésben, valamint a honvédelmi szervezet és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben köteles részt venni. Ha a szerződéses pályakezdő esetén a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában ismételten szerződéses pályakezdőnek minősül.

(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.

- d) az NKE-n vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény) történő szolgálatteljesítésre,

(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a kirendelés, a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.

44. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a honvédelmi szervezetet terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.

44/A. § (1) A hivatásos állomány miniszteri rendeletben meghatározott szolgálati beosztást betöltő tagjával szolgálati viszonyának fenntartása érdekében megállapodás köthető, ha az a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény indokolja.

(5) A felek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a szolgálati viszony a megállapodásban vállalt időtartam lejárta előtti megszűnésének vagy megszüntetésének esetére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kiköthetik, hogy a hivatásos állomány tagja a visszafizetés alól részben vagy egészben mentesül, ha – legfeljebb a szolgálati viszony megszűnését követő két évig – nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a honvédelmi szervezet (1) bekezdés szerinti jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

46. § (1) A honvédelmi szervezet rendelkezési állományába tartozik,

- r) a hivatásos tiszti állomány legalább főhadnagy és a hivatásos altiszti állomány legalább törzsőrmester rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, vagy akivel szemben az e) pont szerinti ok megszűnt és továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,

(3) Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a honvédelmi szervezet egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.

(4) A hivatásos állomány tagja, a honvédelmi szervezet és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(3) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a honvédelmi szervezetnek megtéríti.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint emelni kell.

(3) A más helységbe történő vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. E bekezdés szerinti korlátozásoktól az állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével el lehet térni.

(3) Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter – a szolgálati érdek figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

52. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, egyéb juttatásaira, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a vezénylés megszűnésekor a más szervnél ki nem adott szabadságát a más szerv a foglalkoztatottjai jogviszonya megszűnésekor ki nem adott szabadsága megváltására vonatkozó szabályok szerint köteles megváltani.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, illetmény jellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek, egyéb juttatásainak a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a honvédelmi szervezet saját költségvetése terhére biztosítja.

(6) Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

(7) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv foglalkoztatottjaira és a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(8) A honvédelmi szervezet és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.

(4) Az állomány a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesülethez vezényelt tagja esetében az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – az egyesület tevékenysége és az állomány tagja által ellátandó feladatok által indokolt mértékben eltérhetnek az 51. § (6) és (8) bekezdésében és az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól. Az illetmény megállapítása tekintetében az eltérés kereteit a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani.

56. § (1) A Magyar Honvédség parancsnoki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb 5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.

(2) A Magyar Honvédség parancsnoka – egyéb feltételek fennállása esetén – kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére e törvény alapján illetmény, egyéb pénzbeli és az 58/B. § figyelembevételével a természetbeni juttatások nem folyósíthatóak, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

58/B. § Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás – a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével – a szolgálati viszony 58–58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt is megilleti.

58/C. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja – kérelmére, különös méltánylást érdemlő ok esetén – részt vehet a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

58/D. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagjára az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – alkalmazni kell.

#### 34/A. Kirendelés

58/E. § (1) Az állomány tagja kirendeléssel teljesíthet szolgálatot a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalban vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásban.

(2) Kirendelés esetén a szolgálati viszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jogköröket – ide nem értve a tábornokok jogviszony megszüntetését – a Magyar Honvédség parancsnoka gyakorolja. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A kirendelésre egyebekben az áthelyezés és a kinevezés szabályait kell alkalmazni.

- a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára nincs lehetőség,

63. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédelmi szervezet működésével összefüggő ok lehet.

64. § (1) A honvédelmi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédelmi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül

- e) a házastárs, élettárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

- f) a más állam állampolgárságának megszerzésével akkor, ha az állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a honvédelmi szervezet feladatainak ellátásában,

- o) ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően a honvédelmi szervezetnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg,

- a) szolgálati viszonya honvédelmi szervezetnél, a KNBSZ-be, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménybe vagy az NKE katonai felsőoktatási szervezeti egységébe az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,

- b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél munkaviszonyt létesít,

68/C. § (1) A 68/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az állomány tagjának kérelme alapján a Magyar Honvédség parancsnokának előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát a Magyar Honvédség parancsnokának. A Magyar Honvédség parancsnoka tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a Magyar Honvédség parancsnoka, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyar Honvédség parancsnoka az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(2) Ha a honvédelmi illetményalap, illetve az alapilletmény szorzószámai átfogó, a személyi állományt érintő emelésére kerül sor, vagy egy új illetményrendszer bevezetése által egy általános illetményfejlesztés kerül végrehajtásra a személyi állomány vonatkozásában, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a 68/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni.

(3) Ha a honvédelmi szervezetnél a 68/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a honvédelmi szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadékot kell folyósítani, amelynek mértékét a 68/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és honvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(5) Ha az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés alapján a honvédelmi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel szűnik meg és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték feletti eredményt mutat, a 68/F. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a honvédelmi szervezetnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás, valamint az (1) bekezdés i) pontja esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék nem állapítható meg.

69. § (1) A honvédelmi szervezet, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.

(2) A honvédelmi szervezet az áthelyezéshez való hozzájárulást különösen akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.

70. § (1) Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a honvédelmi szervezetnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a honvédelmi szervezet köteles biztosítani.

(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.

(3)

(3a)

74/A. § Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű juttatásra jogosult a tiszti, az altiszti és a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább két év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.

(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát. Ettől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő visszavételhez szolgálati érdek fűződik.

(2) A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a honvédelmi szervezeten belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(4) A köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személy a honvédelmi szervezet szociális gondoskodási körébe tartozik, valamint a 132. § szerint jubileumi jutalomra jogosult. Nem jogosult jubileumi jutalomra az a szolgálaton kívüli állományba felvett személy, aki azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, illetve akinek szolgálaton kívüli jogállása megszűnt vagy megszüntetésre került. A jubileumi jutalomra való jogosultságra jogosító szolgálati időkre alkalmazni kell a 92. §-t. A jubileumi jutalmat a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon érvényes távolléti díj alapján a központi személyügyi szerv vezetője állapítja meg.

77. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat, valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.

(1a) Az állomány tagja által viselt és a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól

- a) a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban,

- b) a speciális előmeneteli rendű beosztásokban,

- c) az általános előmeneteli rendű beosztásban a 83. § (5) bekezdésének alkalmazásával történő kinevezés esetén az előléptetésig,

- d) az általános előmeneteli rendű beosztásokban a rendfokozatban történő visszavetés idejére, valamint

- e) a 85. § szerinti alacsonyabb beosztásban történő szolgálatteljesítés során.

(2) A honvédelmi szervezet állományába tartozó, de a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46–48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.

(3) Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a honvédelmi szervezet állományába tartozik a szerződéses pályakezdő, valamint az alapkiképzés teljesítéséig a közkatona.

- b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány olyan tagja is végezhet, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a honvédelmi szervezet, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.

- g) a szolgálatteljesítés alatt és szolgálaton kívül is a honvédelmi szervezet tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani,

(5) A kötelező védőoltást a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el. A Magyar Honvédség parancsnoka által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.

(7) Az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a honvédelmi szervezetek feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a honvédelmi szervezetek tekintélyét veszélyezteti.

83. § (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetele tervezésének módját miniszteri rendelet határozza meg.

- e)

(3)

- b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, és rendelkezik a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétellel.

(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba.

84. § (1) A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig –, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(4) Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben szolgálati viszonyát a 62. § (2) bekezdés e) pontja szerint meg kell szüntetni.

(6) Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

85. § Az állomány alacsonyabb beosztásban lévő tagja – a 83. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén – legfeljebb viselt rendfokozatának megfelelő rendfokozattal rendszeresített beosztásba nevezhető ki.

#### 51/A. A fokozati vizsga

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében – fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam – ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van – a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő szintű fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik szintű fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(4) A legénységi állomány tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik szintű fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány idejével. Az 57. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani, és a maximális várakozási idő meghosszabbodik a magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy az alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló

87. § (1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.

(2) A képzéshez a honvédelmi szervezet által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés sikeres befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.

(3) A honvédelmi szervezet által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha

(4) A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, ideértve a halasztás engedélyezését, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(4a) A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését a kötelezett kérelmére, részben vagy egészben elengedheti, ha a kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire figyelemmel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

89. § (1) A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a honvédelmi szervezet tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2) A tanulmányi szerződésben a honvédelmi szervezetek vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a honvédelmi szervezetet terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a honvédelmi szervezetek által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben résztvevő a honvédelmi szervezet által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni, és ha igen, milyen mértékben. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését szolgálati érdekből részben vagy egészben elengedheti.

(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a honvédelmi szervezet lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.

(5) A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a honvédelmi szervezetek az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A honvédelmi szervezetek általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(6) Az állomány tagja a honvédelmi szervezeten kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.

91. § (1) A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a honvédelmi szervezet azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.

tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.

(2a) A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is be kell számítani.

(2b) A végkielégítés szempontjából a honvédelmi szervezet állományában a katonai szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőző, nem katonai szolgálati viszonyban eltöltött időket is figyelembe kell venni.

94. § (1) A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédelmi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.

- a) munkanapnak minősül a naptári nap vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a honvédelmi szervezet működése miatt a napi szolgálatteljesítés kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, és

- b) hét a naptári hét vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a honvédelmi szervezet működése miatt a napi szolgálatteljesítési idő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

- a) a szolgálati feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – az állomány tagja a rendes szolgálatteljesítési ideje legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a honvédelmi szervezet rendelkezésére, vagy

- a) a honvédelmi szervezet alapfeladata megszakítás nélküli működést igényel,

96. § (1) A napi szolgálatteljesítési idő – a készenléti jellegű beosztások, a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével – négy óránál rövidebb és – az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel – tizenkét óránál hosszabb nem lehet.

(1b) A napi szolgálatteljesítési idő a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti állomány esetében négy óránál rövidebb és tizenhat óránál hosszabb nem lehet. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell biztosítani.

99. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

104. § (1) A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e határidőben való kiadása a honvédelmi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.

(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon belül, vagy ha a szabadnapot szolgálati elfoglaltság miatt igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb hat hónapon belül kell biztosítani.

(2) A honvédelmi szervezet vezénylő-zászlósa a honvédelmi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.

(2) Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadságra való jogosultságot és a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.

(3) A szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat a szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor utólag akkor kell figyelembe venni, ha

112. § (1) A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a honvédelmi szervezet működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor meg kell váltani a szabadságot, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki.

115. § (1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(3) A honvédelmi szervezet által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

- c) ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik,

- d) a jogellenes távollét időtartamára, vagy

- e) a szolgálati viszony 58. § (1) bekezdése és 58/A. § (1) bekezdése szerinti szünetelése időtartamára.

- b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás 2018. január 1-je előtt az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján

(7) Az (1)–(4) bekezdést az állomány 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédelmi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédelmi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre

- a) eltérő besorolási osztály szerint volt jogosult, mint a külföldi szolgálat során betöltött beosztáshoz tartozó besorolási osztály, vagy

- b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja alapján volt jogosult,

akkor a külföldi szolgálat alatt részére járó alapilletményt a magasabb illetményt biztosító besorolási osztály vagy vezénylő zászlósi vagy felsővezetői beosztási szint szerint kell részére megállapítani.

(6) A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti évben a fokozati vizsgát nem teszi le, vagy a 85/A. § (5) bekezdése szerint nem kapott halasztást a fokozati vizsga letételére, akkor a következő év első napjától kezdve a soron következő fokozati vizsga letétele vagy a meglévő fokozati vizsga megújítása évének az utolsó napjáig az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra.

126. § A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.

(5) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – ha a területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatás, továbbá a honvédelmi szervezet szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja – munkaerő-piaci pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.

(6) Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja a 127. §, illetve az (1)–(5) bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.

(2) A honvédelmi szervezet viseli az illetményfolyósítás költségét.

(6) Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(7) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető. Írásbelinek kell tekinteni az elszámolást akkor is, ha annak közlésére a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumban, a 8. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor.

130. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy – a levonásmentes illetményrészig –, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A honvédelmi szervezet az előlegnyújtásból eredő követelését a 141/A. és 141/B. § szerinti esetek kivételével – a levonásmentes illetményrészig – az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(3)

132/B. § A Magyar Honvédség parancsnoka közigazgatási államtitkári, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

(3) A hivatásos és szerződéses állomány tagjának az angol, francia és német, továbbá – amennyiben a beosztás ellátásához egyéb nyelvismeret megléte szükséges – egyéb idegennyelvből államilag elismert általános, szakmai vagy STANAG nyelvvizsga díját miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni.

136. § (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a honvédelmi szervezet feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel.

137. § (1) A honvédelmi szervezet – különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében – lakhatás-támogatási rendszert működtet.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető bevétel a honvédelmi szervezet technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is felhasználható.

(2) A miniszter, és a Magyar Honvédség parancsnoka az állomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.

(5) A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés feltételeit, és a honvédelmi szervezet által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

140. § (1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja.

(3) A honvédelmi szervezet az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét az állomány tagjának előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő juttatásokból történő levonással vagy utólag írásbeli felszólítással, vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül érvényesítheti.

(11) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.

144/B. § (1) Az árvák kiegészítő támogatására, a kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédelmi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(5) A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti.

- b) a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, melynek eldöntése bíróság, más hatóság, honvédelmi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.

- c) honvédelmi szervezet területére csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével léphet be,

(2) A fenyítést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédelmi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítést szab ki, annak mértékét a 155. § figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

161. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a bűncselekmény a honvédelmi szervezet tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy a szolgálattól való távol tartása indokolt.

161/A. § (1) Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés mellékbüntetést szabott ki, akkor az állomány tagja a mellékbüntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesítheti szolgálatát úgy, hogy alapilletményét a rendfokozatban való visszavetés figyelembe vételével kell megállapítani. Az alapilletményt

- a) az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a visszavetés szerinti viselt rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

- b) az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, a beosztásban elérhető rendfokozatnál kettővel, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt megegyezett a beosztásához rendszeresített rendfokozattal, a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell meghatározni.

(2) Ha a mellékbüntetés tartama alatt az állomány tagját áthelyezik, az (1) bekezdést az új beosztásában is alkalmazni kell.

- c) aki magatartásával a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a honvédelmi szervezetek a szolgálati viszonyát fenntartsa.

(2) A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg, és a büntetőeljárásban megállapított tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény a honvédelmi szervezet iránti közbizalom fenntartását nem veszélyezteti.

(4) Meg kell szüntetni a méltatlansági eljárást akkor is, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a honvédelmi szervezet működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania.

- a) a honvédelmi szervezet gazdálkodására, személyügyi tevékenységére, az illetmény-besorolásra, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

(5) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a honvédelmi szervezetek vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a honvédelmi szervezetek kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a honvédelmi szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania.

168. § (1) A károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a honvédelmi szervezetek azt alapos okból nem kívánja, köteles a honvédelmi szervezetek vagyoni kárát és sérelemdíját megtéríteni.

(2) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a honvédelmi szervezet vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a honvédelmi szervezetet ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

(6) A Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jog megsértése esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(7) A személyiségi jog megsértését, annak mértékét és szolgálati jogviszonnyal való összefüggését annak kell bizonyítani, akit jogsérelem ért.

(8) A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben kell meghatározni.

#### 98. A honvédelmi szervezet kártérítési felelőssége

172. § (1) A honvédelmi szervezet vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a honvédelmi szervezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) A honvédelmi szervezettel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó vagy élettárs is.

(5) Az állomány tagjának kell bizonyítania a kár bekövetkezését, mértékét, továbbá azt, hogy az a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett. A szolgálati viszony körébe tartoznak különösen a honvédelmi szervezet feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

(6) A honvédelmi szervezetek az (1) bekezdés szerint felel az állomány tagja által a szolgálati helyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltatói jogkört gyakorló előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével vihetők be a honvédelmi szervezethez. E szabályok megsértése esetén a honvédelmi szervezetek a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(7) A honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint felel a kárért,

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezet vétkessége esetén felel a kárért, ha

173. § (1) A honvédelmi szervezet a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjának

(1a) A honvédelmi szervezet köteles megfizetni az állomány tagjának a Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jogának megsértésével felmerült sérelemdíját. A sérelemdíj megállapítása során a 168. § (6)–(8) bekezdéseit kell alkalmazni.

- c) azt a jövőbeni változást, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.

(2a) Ha a károsodás következtében elmaradt jövedelem összege a (2) bekezdés a) pontja alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

(2b) Elmaradt jövedelemként az e törvény szerinti illetményt és a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres juttatásokat legfeljebb olyan időtartamra kell megtéríteni, amely időtartamra a károsult szolgálati jogviszonyt létesített.

(3) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. Ha a károsult dolog jellege lehetővé teszi, a honvédelmi szervezet a kárt természetben téríti meg.

173/A. § (1) Ha a honvédelmi szervezet a kártérítési felelősségét nem vitatja, a kárigény előterjesztésére jogosult kérelmére a kártérítési eljárás során megállapításra kerülő kártérítés, illetve sérelemdíj terhére előleget állapíthat meg.

(2) A honvédelmi szervezet az előleg megállapítására irányuló kérelemről indokolt határozatban dönt. Az előleg iránti kérelem tárgyában hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozattal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem keretében támadható.

174. § (1) A honvédelmi szervezetek köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit. A honvédelmi szervezetek köteles megfizetni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját is.

- bd) amelyhez a károsult a honvédelmi szervezet által, a javára megkötött biztosítás révén jut és

(3) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a honvédelmi szervezet olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(5) A megállapított sérelemdíj összegéből kizárólag azt az összeget kell levonni, amelyhez a sérelemdíjra jogosult a honvédelmi szervezet által, a javára megkötött biztosítás révén jut.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, és a honvédelmi szervezet a 177. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

#### 99. A honvédelmi szervezet felelősségének megállapítása

177. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a károsultnak az eljáró honvédelmi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal kell elbírálni.

(1d) Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1a) vagy (1b) bekezdés alapján sérelemdíj-előleget állapítottak meg és a kárigény előterjesztésére az állomány tagja halálának bekövetkezésétől számított három éven belül nem kerül sor, az eljáró honvédelmi szervezet a sérelemdíj-előleg összegével megegyező összegű sérelemdíj megállapításáról rendelkező határozatot hoz.

(2) A kártérítési eljárás rendjét, a kártérítésre irányuló igény elbírálására jogosult honvédelmi szervezetet, a szolgálati betegségek körét a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) A kártérítés meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén a károsult a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezetnél, a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezet pedig a bíróságnál kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

(4) A honvédelmi szervezet az állomány kártérítésre jogosult tagjától, vagy annak közeli hozzátartozójától vagy élettársától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

181. § (1) Ha a szolgálati panasz elbírálásához olyan adat szükséges, amely nem áll a honvédelmi szervezet rendelkezésére, akkor a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az állomány tagját. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. A szolgálati panaszt el kell utasítani, ha az állomány tagja annak meghosszabbítását nem kérte, és a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(2a) Nincs halasztó hatálya a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat ellen benyújtott szolgálati panasznak.

182. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. Fellebbezésnek kell tekinteni – elnevezésére tekintet nélkül – minden olyan beadványt, amelyben az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló vagy a miniszter által kijelölt honvédelmi szervezet által hozott határozatot sérelmezi, vagy annak megváltoztatását kéri, kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre irányul.

186. § (1) Az állomány tagja a közléstől, vagy a b) pont szerinti határidő leteltét követő naptól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat, ha

- d) a honvédelmi szervezet által kibocsátott fizetési felszólítást sérelmesnek tartja.

(3) A honvédelmi szervezet a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a kártérítési eljárás jogerős befejezése előtt megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azt a honvédelmi szervezetet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezet kártérítési felelőssége, a kiegészítő támogatások, az egészségkárosodási ellátások és a baleseti járadék tárgyában hozott másodfokú határozat ellen benyújtott keresetben a per alpereseként a miniszter által vezetett minisztériumot kell megjelölni.

(3) Az egészségkárosodási ellátás továbbfolyósítása, megszüntetése valamint a kiegészítő támogatás tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

189. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a honvédelmi szervezet az állomány tagjának szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot az (5) vagy a (6) bekezdés szerint megsemmisíti, és a (2) vagy a (3) bekezdés szerint rendelkezik az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatásról vagy mellőzi azt.

- a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a felmentési védelembe ütközik, vagy a honvédelmi szervezet megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket,

- b) a honvédelmi szervezet a választott szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyát a 29. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

(3) A honvédelmi szervezet kérelmére a bíróság mellőzi az állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezését, feltéve, ha a továbbfoglalkoztatás a honvédelmi szervezettől nem várható el, így különösen, ha

- c) a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést hajtottak végre az ítélet jogerőssé válásáig, vagy

- d) a honvédelmi szervezetnél nincs betöltetlen megfelelő szolgálati beosztás.

(5) Ha a szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést nem kéri vagy azt a bíróság mellőzi, a szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a honvédelmi szervezetet – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – az állomány tagja legalább 2, legfeljebb 12 havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

190. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a honvédelmi szervezet részére a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a szerződéses állomány tagja szünteti meg szolgálati viszonyát jogellenesen. Ha azonban a vállalt szerződéses szolgálati viszonyból hátralévő időtartam rövidebb 2 hónapnál, a honvédelmi szervezet csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.

(3) A honvédelmi szervezet jogosult az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg az állomány tagja 12 havi illetményének összegét.

(4) A honvédelmi szervezet az (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére az állomány tagja által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

194. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a hivatásos szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is, azzal, hogy a hivatásos állomány tagjára vonatkozó további egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket – miniszteri rendeletben meghatározott eseteket kivéve – miniszteri utasítás határozza meg. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott meghatározott időtartamig terjedő próbaidő köthető ki.

197/A. § A 79. §-tól eltérően az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat a miniszter eltérően is meghatározhatja.

197/B. § A főigazgató a 87. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a teljesítményértékelés további tartalmi elemeit és szempontjait is meghatározhatja.

197/C. § A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

(3) A hivatásos állomány tagjának az alapilletménye 5–50%-a közötti mértékben területi pótlék állapítható meg. A területi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzájuk kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter – a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával – utasításban határozza meg.

(3) A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést, kiegészítő juttatást, a külföldi szolgálat jellegétől függően költségtérítéseket és átalány-költségtérítéseket állapíthat meg.

(5) A miniszter rendeletben határozza meg a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozhatja meg a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó szabályokat.

(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 32. § (3)–(5) bekezdése, a 44/A. §, a 45. § (3) bekezdése, a 46–48. §, az 57. §, az 58/A. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61–67. §, a 68. § (1) bekezdés b), h), n) és o) pontja, a 68/A–68/J. §, a 69. §, a 71. és 73–74/A. §, a 76. §, a 81–86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88–91. §, a 94. § (2) bekezdése, a 109–118. §, a 120. §, a 123. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 125–127. §,, a 129. § (2) és (3) bekezdése, a 132. §, a 133–134. §, a 137. és 138. §, a 140. § (2) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 140/C. §, továbbá a XVI. Fejezet.

(6) A 14. § szerinti tájékoztatási kötelezettség az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában is terheli.

(7) Ha az önkéntes tartalékos katona alkalmazása – a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt – a honvédelmi szervezet kiemelt érdeke, miniszteri rendelet az alapkiképzés, a tényleges szolgálatteljesítés, a behívás szabályai, a szolgálatteljesítési idő beosztása, valamint a túlszolgálat elrendelése tekintetében eltérhet.

(3) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlés elnöki, alelnöki, a polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

- c) az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül, kivéve, ha a miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint hozzájárulását adja az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fenntartásához,

- d) az önkéntes tartalékos katona nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, vagy az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, vagy.

(4) Ha az önkéntes tartalékos katona szerződésének megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a honvédelmi szervezet kezdeményezésére kerül sor, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat részére teljes összegben ki kell fizetni.

- c) ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonyát a honvédelmi szervezet a próbaidő alatt szünteti meg.

217. § (1) Az önkéntes tartalékos katona meghatározott honvédelmi szervezetben, vagy ennek állományából létrehozott ideiglenes kötelékben, a KNBSZ-nél, valamint egyéni beosztásban teljesíthet szolgálatot.

- a) illetményként

- aa) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,

- ab) a honvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra, és

- ac) a miniszter által rendeletben meghatározott esetekben egyes, e törvény szerinti illetménypótlékokra és kiegészítő illetményekre,

(1b) Miniszteri rendeletben meghatározott beosztások esetében az önkéntes tartalékos katona illetménye az (1) bekezdéstől – honvédelmi érdekből, az önkéntes tartalékos katona javára – eltérően is meghatározható.

- a) a 60 napot nem haladja meg, akkor távolléti díjba tartozó illetményelemekre nem jogosult,

- b) a 60 napot meghaladja, akkor a 60 napot meghaladó időtartamra az önkéntes tartalékos katonát a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után nem rendszeres illetménypótlékok nélkül számított illetményként az irányadó időszakra vonatkozó, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított, (1) bekezdés szerinti távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének és szolgálati járandóságának különbözete illeti meg.

(3) Az önkéntes tartalékos katona illetményéről, szerződéskötési díjáról, rendelkezésre állási díjáról és egyéb pénzbeli juttatásairól részben vagy egészben írásban lemondhat.

(4) Az önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéskötési díjra, illetve rendelkezésre állási díjra jogosult.

(2)

(2) A honvédelmi szervezet a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényét a rendelkezésre állás időszakában is a munkáltatói jogkört gyakorló honvédelmi szervezet székhelye szerint illetékes közigazgatási ügyekben eljáró bíróságon érvényesítheti.

- b) aki a honvédelmi szervezet tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását veszélyeztető tevékenységet folytat vagy magatartást tanúsít,

(2) Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34–36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39. §, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)–(4) bekezdése, a 42. § (1) bekezdése, 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja, 42. § (3) bekezdése, 43–58/A. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62–67. §, a 68. § (1) bekezdés a), b), g)–k), n) és o) pontja, a 68/A–68/J. §, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71. és 73–76. §, a 77. § (2)–(4) bekezdése, a 83–87. §, a 91. §, a 94–101. §, a 103–104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, a 109–113. §, a 115–118. §, a 119. § (1)–(2) bekezdése, a 120–128. §, a 132. §, a 132/B–138. §, a 140. § (2) bekezdés a)–d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése, a 140/C. §, a 142–144/B. §.

(2a) A 42. § (2) bekezdés g) pontja a honvéd tisztjelöltre miniszteri rendeletben meghatározott esetekben alkalmazható.

(2b) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható.

(3) Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni. A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a honvédelmi szervezetnél szolgálatot teljesít. A honvédelmi szervezet azt vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt, vagy nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével megszűnik. A tisztjelölt és a munkáltatói jogkört gyakorló közös megegyezéssel korábbi időpontban is megállapodhatnak.

(5) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének napján – a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül – az ösztöndíjszerződés hatályát veszti. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a honvéd tisztjelölt köteles a honvédelmi szervezettel elszámolni.

(2) Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34–36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39. §, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)–(4) bekezdése, a 42. § (1) bekezdése, 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja, 42. § (3) bekezdése, 43–58/A. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62–67. §, a 68. § (1) bekezdés a), b), g)–k), n) és o) pontja, a 68/A–68/J. §, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71. és 73–76. §, a 77. § (2)–(4) bekezdése, a 83–87. §, a 88. § (1)–(4) és (5) bekezdése, a 89–91. §, a 94–101. §, a 103–104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, a 109–113. §, a 115–118. §, a 119. § (1)–(2) bekezdése, a 120–128. §, a 132. §, a 132/B–138. §, a 140. § (2) bekezdés a)–d) és h) pontja, (4) és (5) bekezdése, a 140/C. §, a 142–144/B. §, a 232. § (4) bekezdése.

- g) a Magyar Honvédség parancsnoka által elrendelt feladatokat ellátni,

237/A. § (1) A honvédelmi szervezet Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban résztvevő állománya vonatkozásában a 49. §, a 95. §, a 96. § (1)–(2) bekezdése, a 100–107. §, a 218. § (1) bekezdése, valamint a 247/H. § alkalmazása a (2) bekezdés szerint felfüggeszthető.

- 1. a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, megszüntetésével, a honvédelmi szervezet tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével, a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az elszámolással és az igazolással kapcsolatos szabályokat,

- 3. a kiemelt munkáltatói jogkörökön kívüli munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, e jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,

- 5. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, az önkéntes tartalékos katona behívását elrendelő okmány kiadásának feltételeit és tartalmi elemeit, a szolgálatteljesítés rendjét, valamint átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, illetve az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,

- 8. az állomány tagja teljesítményértékelésének esetköreit, az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet,

- 9. az előmenetel tervezése, a kiválasztás, a minősítő vizsgára jelentkezés és vizsgáztatás rendjét, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölését,

- 19. a fokozati vizsgára, a vizsgára jelentkezés és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölésére, a fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat,

- 21. a szerződés-hosszabbítási díj, a visszailleszkedési támogatás és a 74/A. § szerinti juttatás visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,

- 23. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját, a végleges letelepedés támogatásának szabályait, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja túlélő hozzátartozói lakhatási támogatásának részletes szabályait, a legénységi állományúakra, az állomány próbaidős tagjára, a nyugállományú katonára vonatkozó eltérő szabályokat,

- 24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, továbbá a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység elrendelésére, nyilvántartására, az ezeket követő pihenőidő vagy szabadnap kiadására, valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő ellentételezésére, a szabadság nyilvántartására és kiadására, a szülési szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, amelyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható, továbbá a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt,

- 30. a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát és egyéb költségtérítését, átalány-költségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható külföldi napidíj mértékét, a külföldi napidíj-kiegészítés és a kiegészítő juttatás folyósításának eseteit és mértékét, mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét, továbbá a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozóan sajátos szabályokat határozhat meg,

- 39. a honvédelmi szervezet által nyújtott tanulmányi támogatás formáját és mértékét, a tanulmányi szerződés megkötésének feltételeit, a tanulmányi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét, rendjét és a fizetési könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait, valamint a honvédségi ösztöndíjas hallgatók ösztöndíjszerződéséből eredő megtérítési kötelezettség szabályait,

- 40. a hivatásos és szerződéses állomány tagja nyelvvizsga díjának megtérítésére vonatkozó szabályokat,

- 41. a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt a honvédelmi szervezet kiemelt érdekében alkalmazandó önkéntes tartalékos katona alapkiképzésére, tényleges szolgálatteljesítésére, behívására, szolgálatteljesítési idő beosztására, túlszolgálat elrendelésére, valamint az illetményére vonatkozó eltérő szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg

- a) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját,

- b) a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat.

(2) 2013. július 1-jén Magyar Honvédség parancsnoki beosztást betöltő esetén az 56. §-t alkalmazni kell. Az 56. § (1) bekezdés szerinti időtartamot 2013. július 1-jétől kezdődően kell számítani.

(3a)

247/G. §

247/I. § (1) A Módtv.-vel megállapított 107. § (3) bekezdése helyett a 2022. december 31-ig elrendelt és teljesített őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezésére a (2) bekezdést kell alkalmazni.

247/R. § E törvénynek az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.). 72. §-ával megállapított 48. § (4) bekezdése szerinti illetményt a hivatásos állomány 2019. január 1-jét megelőzően nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja esetében – a 2018. december 31-én járó illetmény alapul vételével – első alkalommal 2019. január 1-jétől kell megállapítani és folyósítani.

247/S. § E törvénynek a Módtv4. 91. §-ával megállapított 113. § (2) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

247/T. § E törvénynek Módtv4. 94. §-ával megállapított 123. § (7) bekezdése alkalmazásakor, ha az állomány tagjának alapilletménye 2015. július 1-jétől 2017. december 31-ig folyamatosan az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztály alapján került megállapításra, akkor a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes besorolási osztályként, ha a 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba kerülést vagy a külföldi szolgálati beosztásba való kinevezést, áthelyezést megelőző napon

- a) tiszt esetén

- aa) 50%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a VI. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a III. besorolási osztályt,

- ab) 35%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor az V. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a II. besorolási osztályt,

- ac) 20%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a IV. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén az I. besorolási osztályt,

- b) altiszt esetén

- ba) 15%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a III. besorolási osztályt,

- bb) 10%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a II. besorolási osztályt kell figyelembe venni.

247/U. § Az állomány Módtv4. hatálybalépését megelőzően magasabb beosztásba kinevezett, de egyidejűleg elő nem léptetett tagjai előléptetésére – ha ezen előléptetésük a Módtv4. hatálybalépéséig nem történt meg – a kinevezésük időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

247/V. § A Módtv4. hatálybalépésével a szolgálatteljesítés az állomány 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetnél 2019. január 1-jén szolgálatot teljesítő tagja tekintetében – személyügyi eljárás lefolytatása nélkül – a törvény erejénél fogva kirendelésre változik.

„Én ........................................ tiszt/altiszt esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”

- 1. Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál Kötelező maximális Őrmester 4 év – Törzsőrmester 4 év 8 év Főtörzsőrmester 6 év 12 év Zászlós 5 év 12 év Törzszászlós 5 év – Főtörzszászlós – – Hadnagy 4 év – Főhadnagy 4 év 8 év Százados 6 év 12 év Őrnagy 5 év 12 év Alezredes 5 év – Ezredes 3 év – Dandártábornok – – Vezérőrnagy – – Altábornagy – – Vezérezredes – –

- 2. Speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál Kötelező Őrmester 6 év Törzsőrmester 6 év Főtörzsőrmester 6 év Zászlós 5 év Törzszászlós – Hadnagy 6 év Főhadnagy 6 év Százados 6 év Őrnagy 5 év Alezredes 5 év Ezredes –

- 3. Legénységi beosztásoknál Őrvezető 3 év Tizedes 3 év Szakaszvezető –

| | A | B | C | D | E | F | G | H |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | Besorolási kategória | Rendszeresített rendfokozat | Besorolási osztály | | | | | |

| 2 | | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. |

| 3 | 1. | közkatona | 3,15 | 3,15 | 3,15 | 3,15 | 3,15 | 3,15 |

| 4 | 2. | őrvezető | 3,35 | 3,35 | 3,35 | 3,35 | 3,35 | 3,35 |

| 5 | 3. | tizedes | 3,55 | 3,55 | 3,55 | 3,55 | 3,55 | 3,55 |

| 6 | 4. | szakaszvezető | 3,75 | 3,75 | 3,75 | 3,75 | 3,75 | 3,75 |

| 7 | 5. | őrmester | 4,95 | 4,95 | 4,95 | 5,15 | 5,15 | 5,15 |

| 8 | 6. | törzsőrmester | 5,30 | 5,30 | 5,30 | 5,45 | 5,45 | 5,45 |

| 9 | 7. | főtörzsőrmester | 5,55 | 5,55 | 5,55 | 5,80 | 5,80 | 5,80 |

| 10 | 8. | zászlós | 5,85 | 6,00 | 6,15 | 6,10 | 6,25 | 6,40 |

| 11 | 9. | törzszászlós | 6,10 | 6,35 | 6,60 | 6,35 | 6,60 | 6,85 |

| 12 | 10. | főtörzszászlós | 6,35 | 6,60 | 6,85 | 6,60 | 6,85 | 7,10 |

| 13 | 11. | hadnagy | 6,05 | 6,25 | 6,55 | 6,25 | 6,45 | 6,95 |

| 14 | 12. | főhadnagy | 6,55 | 6,90 | 7,30 | 6,80 | 7,20 | 7,75 |

| 15 | 13. | százados | 7,30 | 7,85 | 8,40 | 7,85 | 8,30 | 9,00 |

| 16 | 14. | őrnagy | 8,00 | 8,85 | 9,50 | 8,80 | 9,45 | 10,10 |

| 17 | 15. | alezredes | 9,35 | 9,95 | 10,60 | 9,95 | 10,60 | 11,30 |

| 18 | 16. | ezredes | 10,30 | 12,15 | 12,70 | 12,15 | 12,70 | 12,90 |

| 19 | 17. | dandártábornok | 12,65 | 13,30 | 13,80 | 13,30 | 13,80 | 14,40 |

| 20 | 18. | vezérőrnagy | 13,80 | 14,40 | 15,30 | 14,40 | 15,30 | 16,00 |

| 21 | 19. | altábornagy | 14,75 | 15,80 | 16,55 | 15,80 | 16,55 | 17,30 |

| 22 | 20. | vezérezredes | 16,30 | 16,85 | 17,95 | 16,85 | 17,30 | 18,80 |

| 1. | Magyar Honvédség parancsnoka | 26,00 |

| 3. | Magyar Honvédség parancsnokának helyettese | 24,40 |