Btk. — mi változott? 2020. november 5.
A 2020. szeptember 6. és 2020. november 5. között hatályba lépett módosítások. 33 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. szeptember 6.)Következő módosítás (2021. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 373 változatlan sor ⋯
- b) az erőszakos többszörös visszaeső,
- c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
- d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
- e) akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt:
- ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont],
- eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés],
- ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés],
- ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy
- ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].
(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit
- a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
- aa) előkészület miatt,
- ab) részesként, vagy
- ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával, vagy
- b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.
(6) A bíróság az ügydöntő határozatban az (5) bekezdésben meghatározott elkövető feltételes szabadságra bocsáthatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.
39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
⋯ 316 változatlan sor ⋯
- a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
- b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
- c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra, vagy
- d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre.
(3) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.
70. § (1) A pártfogó felügyelet tartama azonos
- a) a feltételes szabadság tartamával,
⋯ 16 változatlan sor ⋯
(2) A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a pártfogolt
- a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot,
- b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,
- b) a bűncselekmény sértettjétől, valamint a sértettre tekintettel annak hozzátartozójától vagy más személytől (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), az érintett személy lakásától vagy életvitelszerű tartózkodására szolgáló más ingatlantól – ideértve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is –, munkahelyétől, az érintett személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát,
- c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, valamint gyűléseket, meghatározott közterületeket ne látogasson,
- d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
- e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzen,
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(3) A bíróság, illetve az ügyészség a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére.
(4) A 69. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti elkövetővel szemben a (2) bekezdés b) pontja szerinti külön magatartási szabályt a sértett vagy a sértettre tekintettel annak hozzátartozója védelme érdekében el kell rendelni. A 69. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bíróság e szabály megtartásának ellenőrzésére – kivéve, ha alkalmazásának műszaki feltételei nem adottak – a kötelezett mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendeli el.
(5) A bíróság a (4) bekezdés alkalmazásától a 69. § (2) bekezdés d) pontja szerinti elkövetővel szemben az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára, az elkövető és a bűncselekmény sértettje, illetve más, a bűncselekménnyel összefüggésben veszélyeztetett személy közötti kapcsolatra vagy egyéb büntetéskiszabási körülményre figyelemmel eltérhet.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti távoltartás elrendelése nem zárja ki, hogy az elkövető – ha kapcsolattartásra jogosult – a kiskorú gyermekével felügyelt kapcsolattartás keretében kapcsolatot tartson.
### Az elkobzás
72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
⋯ 409 változatlan sor ⋯
(4) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)–(3) bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadóak.
(5) Fiatalkorúval szemben a 38. § (4) bekezdés e) pontja és (5) bekezdése alapján a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége akkor zárható ki, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenhatodik életévét betöltötte, és tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélik.
110. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne, ha
- a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik,
⋯ 69 változatlan sor ⋯
(2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyeletet is el kell rendelni.
(3) Fiatalkorúval szemben a 71. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
### A javítóintézeti nevelés
120. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ügydöntő határozat meghozatalakor huszadik életévét betöltötte.
⋯ 5118 változatlan sor ⋯