§Nyílt Jogtár

2011. évi XXXIV. törvény a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről

Hatályos szöveg — 2026. január 6. napjától. 17 időállapot 2011 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2011. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2011. évi XXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről

Az Országgyűlés a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körű biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni

(2) Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyarország területére akkreditált diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai attaséhivatalok tagjait is.

(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyéről szóló vagy jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(4) Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erőkre és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződéseket, illetve a külföldi fegyveres erőknek és azok állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogait és kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erőkre vagy azok állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerződésekből háruló kötelezettségek teljesítése alól.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának

ha vele magyarországi közös háztartásban él.

(3) A hozzátartozói minőséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselőjének kell igazolnia a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő hivatalos okirattal.

3. § (1) Külföldi fegyveres erőnek Magyarország területére történő belépését és tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése alapján engedélyezett.

(2) Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának Magyarország területére történő belépése,

(3) Nemzetközi katonai parancsnokság Magyarország területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel.

3. A külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának nyilvántartása

4. § (1) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve nyilvántartást vezet

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza:

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erő alábbi adatait tartalmazza:

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza:

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:

(6) Ha a külföldi fegyveres erő Magyarország területén szolgálati céllal tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a külföldi fegyveres erő kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi fegyveres erő (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki. Az igazolás kiállítására az 5. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:

5. § (1) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának:

(3) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján – a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére – a 4. § (3) bekezdés a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki.

(4) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján – a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére – a 4. § (4) bekezdés a), d), e), f) és g) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki.

(4a) A 4. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás az 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti igazolvánnyal és igazolással összefüggő, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve által rögzített adatai tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(5) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének időpontjával.

(6) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt adatokról, valamint a 4. § (5) bekezdés g) pontjában foglalt adatokról a nyilvántartott NATO- és PfP-állomány, külföldi állomány, illetve a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja, továbbá e személyek nyilvántartott hozzátartozója kérelmére a hozzátartozói jogálláshoz kapcsolódó egyes jogok érvényesítése céljából a nyilvántartásból külön jogszabályban meghatározott adattartalmú, hitelesített kivonatot ad ki.

6. § (1) A 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erő Magyarország területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni.

(2) A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erő állománya tagjának Magyarország területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország nemzetközi szervezetként nem ismerte el,

kell megőrizni.

(4) Amennyiben a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat – a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően – átadja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(5) A Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében tartja nyilván.

7. § (1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint Magyarország honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés alapján nem korlátozható a következő adatok nyilvánossága, amennyiben azok nem képeznek minősített adatot:

(3) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve – erre vonatkozó írásbeli kérelmére – adatot szolgáltat

részére.

(4) A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát.

(5) A (3) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról – az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából – a Honvédség központi nyilvántartó szerve nyilvántartást vezet:

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

(7) A (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.

7/A. § Az USA-vállalkozók esetében nem kell nyilvántartást vezetni.

4. A külföldi fegyveres erők és állományuk jogállásához kapcsolódó egyes rendelkezések

8. § Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, valamely állam Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erejét és annak katonai és polgári állománya tagjait megillető egyes jogosultságok és őket terhelő egyes kötelezettségek tekintetében a jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

8/A. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokság Magyarországon jogi személynek tekintendő, amely tényt az 5. § (4) bekezdése szerint kiállított igazolás igazol.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokságnak nem minősülő nemzetközi katonai szervezet Magyarországon nem tekintendő jogi személynek.

(3) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, a külföldi fegyveres erők gépjárművei, légijárművei, hajói és más veszélyes üzemnek minősülő eszközei tekintetében a külföldi fegyveres erőt felelősségbiztosítás nélkül is önbiztosítottnak kell tekinteni.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az adott szervezet nemzetközi jogi jogképességét.

9. § (1) A külföldi fegyveres erő Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyarország területén felállított és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói Magyarország joghatósága alá tartoznak.

(2) A Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó külföldi fegyveres erő állományának tagja büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében más állam katonai vagy egyéb bírósága nem hozható létre.

10. § (1) A külföldi fegyveres erő, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket Magyarország területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erőinek az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények, javak őrzését végző, valamint e létesítmények katonai rendész feladatokat ellátó külföldi állományának tagjai a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével a Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó fegyverhasználati szabályok szerint használhatják szolgálati fegyvereiket az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül.

11. § (1) A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredően a küldő állama fegyveres erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történő munkavégzéséhez nincs szükség munkavállalási engedélyre.

(2) A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állomány tagja mentesül foglalkozása tekintetében a Magyarországon jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alól, amennyiben tevékenysége – ha külön megállapodás eltérően nem rendelkezik – nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai parancsnokság szolgálati tevékenységén, illetve személyeket vagy állatokat érintő, egészségügyi ellátás végzésére irányuló foglalkozás esetén nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság személyi állománya és azok hozzátartozói, illetve szolgálati állatai körén.

12. §

5. A külföldi fegyveres erők, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állományának egyes mentességeihez kapcsolódó rendelkezések

13. § (1) Mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alkalmazása tekintetében a gépjármű tulajdonosa a gépjármű forgalomba helyezéséhez kapcsolódó adóigazgatási eljárás során – a jogosultságát igazoló okmányok bemutatása mellett – a vámhatóság előtt nyilatkozik a behozatal ideiglenességéről, a használat céljáról, és a gépjárművet használó személynek a 4. § (2) bekezdés h) pontjában, illetve a 4. § (5) bekezdés g) pontjában meghatározott adatairól. Az eljáró vámhatóság a regisztrációs adóról szóló törvény alapján határozatban állapítja meg az (1) bekezdés szerinti adómentesség fennálltát vagy annak hiányát.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak alapján forgalomba helyezett gépjárművet a forgalmi engedély jogosultja a magyar gépjármű forgalomban tartva elidegeníti, köteles a regisztrációs adót a gépjármű elidegenítését megelőzően megfizetni.

(4)

(5) Amennyiben az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott állomány ismételten, a korábbi szolgálati célú tartózkodásának idejével nem folytatólagosan, az (1) bekezdés a) és c) pontjának megfelelően szolgálati céllal tartózkodik Magyarország területén, a regisztrációsadó-mentességre jogosító időtartam újrakezdődik.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott állomány tagja szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt regisztrációsadó-mentesen forgalomba helyezett gépjárművét a forgalomból véglegesen kivonja, a forgalomból kivont gépjármű pótlására az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás XI. cikk 6. bekezdése alapján ideiglenesen behozott gépjárművet is regisztrációsadó-mentesen helyezheti forgalomba.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a regisztrációs adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) A Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történő termékbeszerzés vagy szolgáltatások igénybevétele tekintetében Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezeteket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja alapján megillető általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés i)–j) pontja és 13. § (1) bekezdése alapján megillető jövedéki adó alóli mentességeket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességek adó-visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított szervezeteket, amennyiben az azok létrehozásáról vagy székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

6. A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás alapján biztosítandó mentességekhez kapcsolódó egyéb rendelkezések

15. § (1) A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás XVI. cikkében meghatározott mentességek közvetlenül vásárláskor illetik meg a feljogosított USA-vállalkozókat, ha az ügylethez csatolták az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány alapján kiállított adómentességi igazolást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszerzések eljárásrendje megegyezik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 107. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje hivatali beszerzéseire vonatkozó eljárásrenddel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állít ki adómentességi igazolást, amely a jogállás mellett a kérelmező által megadott adatok alapján igazolja, hogy a beszerzés az USA fegyveres erői által vagy javára történik.

16. § (1) A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás XVII. cikkében az USA fegyveres erői személyi állományának, valamint hozzátartozóinak személyes beszerzéseire meghatározott mentességek adó-visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított személyeket, ha a jogosult a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének nyilvántartásában szerepel és ezt igazolja. Az ilyen áruk mennyisége nem haladhatja meg a személyes használatban indokolt mennyiséget és nem kelthetik azt a benyomást, hogy az árukat kereskedelmi célokra vásárolták vagy szerezték be.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszerzések eljárásrendje megegyezik az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagjainak személyes beszerzéseire vonatkozó eljárásrenddel, kivéve az Áfa tv. 108. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állít ki adómentességi igazolást, amely igazolja a jogállást.

16/A. § A mentességi igazolások hatályosságának kezdő időpontja legkorábban a védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás hatálybalépésének napja lehet.

7. Felhatalmazó rendelkezések

17. § Felhatalmazást kap

8. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvénynek a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 2013. évi XVII. törvénnyel beiktatott 4. § (2) bekezdés h) pontjában, (3) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdés g) pontjában és (5) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok tekintetében a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a Magyarországon felállított, azonban Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá azon fegyveres erők és külföldi állomány, akik szolgálati célú tartózkodásának idejéből még legalább három hónap van hátra, megfelelő határidő tűzésével történő felhívásával, haladéktalanul intézkedik a nyilvántartás kiegészítésére, valamint a kiegészített nyilvántartás alapján a módosított igazolások – a korábban kiállított igazolások egyidejű bevonásával történő – kiállítására.

(3)