2011. évi XXIV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

8. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya az egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég vagy gazdasági társaság keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamint a személyesen végzett

a) személy- és vagyonvédelmi tevékenységre,

b) vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre (a továbbiakban: tervező-szerelő tevékenység) és

c) magánnyomozói tevékenységre

terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül:

a) a természetes személyek életének és testi épségének védelme,

b) az ingatlan, illetve ingóság őrzése,

c) a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,

d) a rendezvény biztosítása és

e) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.

(3) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

a) biztonsági őr,

b) testőr,

c) vagyonőr vagy

d) biztonságszervező.

(4) E törvény alkalmazásában tervező-szerelő tevékenységnek minősül az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (a továbbiakban: térfelügyeleti rendszer), továbbá a beléptető rendszer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfelügyeleti rendszerhez és a távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékenységet is.

(5) Tervező-szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki biztonságtechnikai, híradástechnikai, távközlési, mechanikai, illetve villamosmérnöki képzettséget adó egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. A biztonságtechnikai, az elektronikai és a mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

a) biztonságtechnikai szerelő, kezelő,

b) biztonságtechnika-kezelő,

c) elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő,

d) mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyidejűleg is folytathatók.”

9. § Az SzVMt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatokat ellátó hivatásos állományú tagja, továbbá e hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa

a) nem lehet tagja, vezető tisztségviselője az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak,

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhet.

(2) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – állományilletékes parancsnoka engedélyével – vállalkozás keretében csak az 1. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet végezheti.”

10. § (1) Az SzVMt. 5. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenységmegkezdése és folytatása

5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha

a) a kérelmező személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány),

b) a kérelmező – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a kérelmező is igazolhatja a kérelem benyújtásakor. Ha az adatokat a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem igazolja, a rendőrség az igazolvány kiadása iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(4) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenységet nem gyakorolhat az

a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, és

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

(2) Az SzVMt. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és

a) a tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója, vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik igazolvánnyal,

b) – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(3) A vállalkozás köteles a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére irányuló szándékát – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint – a rendőrségnek bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a bejelentést tevő is igazolhatja a bejelentés megtételekor. Ha az adatokat a bejelentést tevő a bejelentés megtételekor nem igazolja, a rendőrség adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az

a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

11. § (1) Az SzVMt. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzéséhez – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges.”

(2) Az SzVMt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem szükséges igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítés helyén jelen van a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.”

12. § Az SzVMt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, e törvény 5. § és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról – a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek vagy a gazdasági társaság cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőjének, a tevékenységet személyesen végzőnek, és a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személynek – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – a természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát tartalmazza.

(3) A rendőrség az adatokat a működési engedély vagy az igazolvány visszavonásáig tartja nyilván. Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában és az 5/A. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzése céljából a rendőrség a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozások adatait a felügyeleti bírság kiszabását követő két évig tartja nyilván, ha a kiszabott bírságot a bírsággal sújtott vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem fizeti meg.

(4) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltak kivételével – teljesíteni nem lehet.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, és az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzés során – a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából – a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására vagy a tevékenység folytatásának megtiltására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(7) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja, a vállalkozás keretében végzett tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.”

13. § Az SzVMt. 11. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A működési engedély visszavonása és felfüggesztése, valamint az igazolvány visszavonása,bevonása és elvétele

11. § (1) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a működési engedélyt

a) visszavonja, ha kiadásának bármely feltétele megszűnt,

b) hat hónapra felfüggeszti, ha a vállalkozás e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt

a) visszavonja, ha kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn,

b) hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette,

c) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, kivéve, ha az igazolvány visszavonásának vagy bevonásának más oka áll fenn.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.

(5) A rendőrség a működési engedélyt vagy az igazolványt nyolc napon belül visszavonja, ha a jogosult a működési engedély alapjául szolgáló tevékenység folytatását befejezi, és ezt a rendőrségnek bejelenti.”

14. § Az SzVMt. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elveszi.

(2) Az (1) bekezdés alapján elvett igazolványt a rendőr haladéktalanul megküldi – az elvétel okának megjelölésével – az igazolványt kiállító hatóságnak.

13. § (1) Ha a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésétől a helyszínen eltiltja.

(2) A rendőr a tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti – a megtiltás okának megjelölésével – az 5/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést nyilvántartó hatóságot.”

15. § Az SzVMt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést.”

16. § Az SzVMt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Közterületen vagy nyilvános helyen az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagyonőrzési feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: vagyonőr) formaruhát visel, amelyen fel kell tüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, továbbá a vagyonőr nevét és a vagyonőr megjelölést. Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesít szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a formaruháját is viselheti, amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.

(4) Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy szerelő esetében – formaruha hiányában – a vállalkozás nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, valamint az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.”

17. § Az SzVMt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a rendőrségnek bejelenteni.

(2) Az adatszolgáltatásnak – az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl – tartalmaznia kell a tevékenységet végző személy igazolványának számát.

(3) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rendőrségnek.”

18. § Az SzVMt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen folytató alvállalkozó között megkötött szerződésben

a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, valamint az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély és igazolvány adatait (ezek számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, és – ha van – a kamarai névjegyzék vagy nyilvántartási számát);

b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.”

19. § Az SzVMt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli e tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.”

20. § Az SzVMt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat – a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel –

a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését,

b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, annak megállapítását,

c) legkésőbb a szerződés megszűnését

követő hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.”

21. § Az SzVMt. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésekor a tevékenységet végző személy az igazolványát köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.”

22. § (1) Az SzVMt. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

### „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok”

(2) Az SzVMt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (a továbbiakban: személy- és vagyonőr) jogosultságait az e törvényben meghatározottak szerint vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.”

23. § Az SzVMt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;

c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;

d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

(2) Nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.”

24. § Az SzVMt. 35. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánnyomozás nem irányulhat]

„b) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére;”

25. § (1) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamara]

„a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;”

(2) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamara]

„d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;

e) megalkotja a kamara etikai szabályait;”

(3) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara)

„g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;”

(4) Az SzVMt. 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékből és nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.

(3) Ha a kamara a 38. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatát nem tudja ellátni, a rendészetért felelős miniszter intézkedik a feladat visszavételéről.”

26. § (1) Az SzVMt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal rendelkező személy kérheti a kamarába történő felvételét. A kérelmező személy a tagfelvételéről szóló kamarai határozat jogerőssé válásának napjától a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet tagja.”

(2) Az SzVMt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamara tagja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti vagy szünetelteti, de rendelkezik más, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal.”

27. § Az SzVMt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése vagy szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik.”

28. § Az SzVMt. 43. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarai tagság megszűnik, ha]

„c) a kamara tagja a kamarai tagságáról lemond;”

29. § (1) Az SzVMt. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozást – kérelmére – a kamara nyilvántartásba veszi.

(2) A kamara által az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.”

(2) Az SzVMt. 45. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti a kamarai nyilvántartásban szereplésének felfüggesztését. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(5) A 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartam alatt az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja, és nyilvántartási díj-fizetési kötelezettség nem terheli.”

(3) Az SzVMt. 45. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha]

„b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból – a 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ok kivételével – megszűnt;

c) a (4) bekezdés szerinti felfüggesztés tartama a két évet elérte, és a vállalkozás – felszólítás ellenére – nem intézkedett a kamarai nyilvántartás folytatásáról vagy a nyilvántartásba vétel megszüntetéséről.”

30. § Az SzVMt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Nem választható küldötté, és a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, valamint a 3. § (1) bekezdésében megjelölt más személy.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.”

31. § Az SzVMt. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kamara, valamint a területi szervezet tisztségviselőit 5 évre választják.”

32. § Az SzVMt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, szolgálati viszonya fennállása alatt a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá a rendőrség személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa.”

33. § Az SzVMt. 63. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt]

„c) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult;

d) az 5/A. § (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában folytatja.”

34. § Az SzVMt. VI. Fejezetének címe, alcímei és 66–72. §-a helyébe a következő cím, alcím és rendelkezés lép:

„VI. FEJEZET

A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, A SZABAD MOZGÁSÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A más EGT-államban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

66. § A más EGT-államban alapított és működési engedélyt szerzett, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak (a továbbiakban: EGT-vállalkozás) Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 67–68. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén személy- és vagyonvédelmi tevékenységét a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

(2) A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-államban kiadott, érvényes és hatályos okirattal, amely a vállalkozást a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosítja.

(3) A rendőrség az engedéllyel rendelkező EGT-vállalkozásokról – a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az EGT- vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;

b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

c) az engedély számát;

d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

68. § (1) A rendőrség az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

(3) A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő EGT-vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja, amelyre – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha azt

a) a 67. § (1) bekezdés szerinti engedély hiányában folytatja;

b) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, Magyarország területén folytatott személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70–72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

70. § (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet letelepedés keretében a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

(2) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységét kérelmére akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító, más EGT-államban kiadott okirat érvényes és hatályos.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről – a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nevét, lakó- vagy tartózkodási helyét;

b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

c) az engedély számát;

d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

71. § (1) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabása, vagy intézkedés alkalmazása nélkül zárult, a rendőrség a felfüggesztést megszünteti, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabásával vagy intézkedés alkalmazásával zárult, az engedélyt visszavonja.

72. § (1) Ha a 70. § (1) bekezdés alapján a tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység további gyakorlását a rendőr a helyszínen megtiltja.

(2) A rendőr a személy- és vagyonvédelmi tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti – a megtiltás okának megjelölésével – a 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyt kiállító hatóságot.”

35. § Az SzVMt. a 72. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel és 72/A. §-sal egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VÉGZETT HATÁRON ÁTNYÚLÓ, VALAMINT MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

72/A. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő személy- és vagyonvédelmi tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás, valamint Magyarország területén letelepedés keretében történő tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozásokról a rendőrség a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.”

36. § Az SzVMt. 74. § 2–6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„2. elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

3. elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

6. elektronikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a térfelügyeleti rendszert, az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;”

37. § Az SzVMt. 78. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy]

„f) az e törvényben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésekre”

[vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.]

38. § Az SzVMt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdése, 9–11. cikke és 16. cikke.

(2) E törvény 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

(3) Hatályát veszti

- a) az SzVMt. 4. §-a, 6. § (4) bekezdés cb) alpontja, 9. § (4) bekezdése, 10. §-a, 33. §-a, 38. § (1) bekezdés l), n) és o) pontja, 44. § (2) bekezdés c) pontja, 73. §-a, 74. § 1. és 16. pontja és 75. § (3) bekezdése,

- b) az SzVMt. 27. § (4) bekezdésében a „, gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 40. § (2) bekezdésében az „ , amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész és 54. § (1) és (2) bekezdésében az „ , időtartamra” szövegrész.

42. § Az SzVMt.

- a) 9. § (3) bekezdés bevezető szövegében, 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagyonvédelmi” szövegrészek helyébe a „vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő” szöveg, 6. § (3) és (4) bekezdés bevezető szövegében a „Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói” szövegrészek helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 14. §-át megelőző alcímben a „vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást” szövegrész helyébe a „vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói tevékenységet” szöveg, 14. § (1) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 16. § (1) és (2) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység” szöveg, 20. § (1) bekezdésében az „elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás” szövegrész helyébe az „elvégzendő, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet” szöveg, 36. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló” szöveg, 38. § (1) bekezdés c) pontjában az „a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 74. § 7. pontjában a „, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez” szövegrész helyébe a „vagyonőrnek” szöveg,

- b) 6. § (2) bekezdésében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói” szöveg, 9. § (2) bekezdés bevezető szövegében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói tevékenységet végző személy (a továbbiakban: magánnyomozó)” szöveg,

- c) 7. §-ban az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, az „érvényességük” szövegrész helyébe „hatályossági idejük” szöveg,

- d) 9. § (2) bekezdés a) pontjában, 9. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint 78. § d) pontjában a „rendőrhatósági” szövegrészek helyébe a „rendőrségi” szöveg,

- e) 14. § (4) bekezdésében a „vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát” szövegrész helyébe a „vállalkozásról, továbbá köteles a vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát, valamint e vállalkozás megbízás teljesítésében közreműködő tagjának nevét, címét” szöveg,

- f)

- g) 19. § (1) bekezdésében a „ténylegesen ellátó” szövegrész helyébe a „személyesen végző” szöveg,

- h) 22. § (2) bekezdésében az „az érintett” szövegrész helyébe az „a megbízott” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „megbízót” szövegrész helyébe a „megbízottat” szöveg,

- i) 26. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „A vagyonőr” szöveg, 26. § (3) bekezdés bevezető szövegében az „A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó személy” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti, pénz- és értékőrzési, értékszállítási, szállítmánykísérési, valamint szállítási feladatokat ellátó személy” szöveg, 27. § (5) bekezdésében a „személy- és vagyonőri tevékenység” szövegrész helyébe a „személy- és vagyonőr a tevékenységét” és a „látható” szövegrész helyébe a „láthatja” szöveg, 28. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatot ellátó személy” szövegrész helyébe „A vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés bevezető szövegében az „a vagyonőrzési feladatot ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés e) pontjában az „a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek” szövegrész helyébe „a vagyonőrnek” szöveg, 30. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy” szövegrészek helyébe „A vagyonőr” szöveg,

- j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg és az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 74. § 7. pontjában az „olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,

- k) 27. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény” szövegrész helyébe a „bűncselekmény és a szabálysértés” szöveg, valamint a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „bűncselekményből vagy szabálysértésből” szöveg,

- l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 63. § (4) bekezdésében az „az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói” szövegrész helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,

- m) 39. § (5) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdés” szöveg, 65. § a) pontjában a „(2)–(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében” szöveg, 65. § b) pontjában a „16. § (2)–(3) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „16. § (2)–(4) bekezdésében” szöveg,

- n) 40. § (1) bekezdésében a „szünetelteti – igazolványának a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett – írásban” szövegrész helyébe a „szünetelteti, írásban” szöveg,

- o) 61. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg,

- p) 74. § 11. pontjában a „polgári-jogi” szövegrész helyébe a „polgári jogi” szöveg, 18. pontjában az „EGT-tagállam” szövegrész helyébe az „EGT-állam” szöveg

lép.

44. § (1) E törvény 8–38. §-ai, 40. §-a, 41. § (3) bekezdése és 42. §-a nem érinti a módosítás hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok hatályosságát.