2011. évi XLI. törvény — mi változott? 2011. december 22.
A 2011. május 10. és 2011. december 22. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 8 sor került ki.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
„c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;”
(2) Az Nvt. 1. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(2) Az Nvt. 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„f) kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;
„f) kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;”
g) egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége.”
3. § Az Nvt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni
⋯ 100 változatlan sor ⋯
(9b) A (9) bekezdés a) pontja és a (9a) bekezdés alapján befolyt összeg egészségfejlesztési célra, így – tekintettel a népegészségügyi program prioritásaira is – különösen dohányzásmegelőzésre, a dohányzás leszokást támogató programokra, egészségmegőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására használható fel. A (9) bekezdés b) pontja alapján befolyt bírság a népegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.
(9c) A (9) bekezdés a) pontja szerinti központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani. A támogatás – a (9b) bekezdésben meghatározott célokra figyelemmel kiírt – pályázatok útján történik a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
(9c) A (9) bekezdés a) pontja szerinti központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetek támogatására kell fordítani. A támogatás – a (9b) bekezdésben meghatározott célokra figyelemmel kiírt – pályázatok útján történik a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
8. § Az Nvt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
⋯ 3 változatlan sor ⋯
9. § Az Nvt. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.
„7/B. § (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.
(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogai illetik meg
(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet az ügyfél jogai illetik meg
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2–4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,
⋯ 7 változatlan sor ⋯
a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,
b) az egészségvédelmi bírság befizetésére és felhasználására, továbbá az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az egészségvédelmi bírság meghatározott arányában történő támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
b) az egészségvédelmi bírság befizetésére és felhasználására, továbbá az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezeteknek az egészségvédelmi bírság meghatározott arányában történő támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
11. § Az Nvt. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:
⋯ 57 változatlan sor ⋯