2011. évi LXXXI. törvény — mi változott? 2011. szeptember 2.
A 2011. szeptember 1. és 2011. szeptember 2. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 31 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. szeptember 1.)Következő módosítás (2012. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 11 változatlan sor ⋯
### Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
38. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
38–41. §
„(6) Egészségügyi ügyelet a rendes munkaidő terhére is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára – ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb – illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.”
(2) Az Eütev. 12. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el – a 13/A. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl – elsősorban azonos tartamú pihenőidővel kompenzálandó. Ha a munkáltató objektív munkaszervezési okokból kiesett heti pihenőnap helyett másik pihenőnapot kiadni nem tud, az e napot is érintő egészségügyi ügyelet díjazására a 13/A. § (1) bekezdés d) pontja irányadó.”
39. § Az Eütev. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően ki kell adni (a továbbiakban: kompenzáló pihenőidő). Ha az egészségügyi ügyeletet a munkáltató az (1) bekezdés b) pontja alapján a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendelte el, az alkalmazott egészségügyi dolgozó az egészségügyi ügyeletet megelőző, napi munkarend szerint teljesített munkaidő után további pihenőidőre nem jogosult.”
40. § Az Eütev. 13. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A munkáltató a munkaidőt köteles úgy beosztani, hogy az egészségügyi ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozó a heti rendes munkaidejét – munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában – teljesítse.
(11) Ha a munkáltató munkaszervezési okokból nem tudja az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejét a (10) bekezdésben foglaltak szerint beosztani, a munkáltató a rendes munkaidőből hiányzó órákra az Mt. 150. § (2) bekezdésének alkalmazásával az egészségügyi dolgozó részére a személyi alapbére, illetve az illetménye egy-egy órára eső összegét fizeti meg.”
41. § Az Eütev. 13/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét – figyelemmel a 12. § (6) bekezdésében foglaltakra – kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb)
„d) a 12. § (11) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegénél.”
42. §
### Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
⋯ 14 változatlan sor ⋯
### Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása
84. §
84–88. §
### Záró rendelkezések
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(4) Ez a törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
### 1. melléklet a 2011. évi LXXXI. törvényhez
A Gytv. 1. számú mellékletében a III.G.1 és III.G.2. számú sorok helyébe az alábbi sorok lépnek:
| [III.G. | Vizsgálati készítménnyel végzendő klinikai vizsgálat az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti nem kereskedelmi vizsgálat kivételével] | | | | | | |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| „III.G.1. | | Engedélyezése | | | | | 580 000 |
| III.G.2. | | Klinikai vizsgálat engedélyének módosítása | | | | | 110 000” |