2011. évi LXXVII. törvény — mi változott? 2019. július 16.

- b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint

- c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.

2. § E törvény alkalmazásában:

- 1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített – az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott – érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;

- a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;

- b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;

- d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

- e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;

- f) négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;

- i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;

- j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint

- k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről;

- m) jogszabályban meghatározott módon gondoskodik a világörökségi és a világörökségi várományos területek adatainak nyilvántartásáról.

4/A. § (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le.

- d) a c) pont szerinti felülvizsgálat eredményére is figyelemmel javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín),

- e) gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és javasolt védőövezete világörökségi kezelési tervének elkészítéséről és világörökségi gondnokságának kijelöléséről,

- f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint

6. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el, amely

(5) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a kormányrendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

#### 3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság

7. § (1) A világörökségi területek kezelése – a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében – kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.

(4) Amennyiben a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban – a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva – kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.

(6) A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen

(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.

#### 4. Finanszírozás

- a) a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;

- b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;

- c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;

- f) a világörökségi helyszínen található ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait, a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság kijelölését, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok adatait.

(2) Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy – az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:

(3)

17. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4)

### 1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez

#### A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek