2011. évi LXXV. törvény — mi változott? 2023. január 1.
A 2021. december 1. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 11 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. december 1.)Következő módosítás (2024. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 165 változatlan sor ⋯
6. § A hitelező 2011. október 1-jétől 2014. december 31-éig csak annak a fedezeti ingatlannak a kényszerértékesítését kezdeményezheti, amelyet ilyen célra e törvény szerint kijelölt.
7. § (1) A hitelező által a megyében, fővárosban kényszerértékesítésre negyedévenként kijelölt fedezeti ingatlanok számának a hitelezőnek a megyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő összes fedezeti ingatlana számához viszonyított aránya nem haladhatja meg az e törvény 1. mellékletében az adott megyére, fővárosra meghatározott kényszerértékesítési kvótát. Ha a kényszerértékesítési kvóta alapján e törvény szerint kényszerértékesítésre kijelölhető fedezeti ingatlanok száma tört szám, a tört számot követő egész számnak megfelelő számú fedezeti ingatlan jelölhető ki kényszerértékesítésre.
7. § (1) A hitelező által a vármegyében, fővárosban kényszerértékesítésre negyedévenként kijelölt fedezeti ingatlanok számának a hitelezőnek a vármegyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő összes fedezeti ingatlana számához viszonyított aránya nem haladhatja meg az e törvény 1. mellékletében az adott megyére, fővárosra meghatározott kényszerértékesítési kvótát. Ha a kényszerértékesítési kvóta alapján e törvény szerint kényszerértékesítésre kijelölhető fedezeti ingatlanok száma tört szám, a tört számot követő egész számnak megfelelő számú fedezeti ingatlan jelölhető ki kényszerértékesítésre.
(2) A tárgynegyedév első napján meglévő fedezeti ingatlanként nem lehet figyelembe venni azt a fedezeti ingatlant, amelyet a hitelező (jogelődje) a megelőző negyedévekben kényszerértékesítésre már kijelölt, vagy amelynek az 1. § (1) bekezdés 7. pont b) alpontja szerinti kényszerértékesítését a törvény hatályba lépése előtt kezdeményezte.
(3) Ha a hitelező a lakáshitel-szerződésből eredő követelést olyan személyre vagy szervezetre engedményezi, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) hatáskörébe, az e követelést biztosító zálogjoggal terhelt, kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan a kijelölést követő valamennyi negyedévben beleszámítandó az adott megyében, fővárosban kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok számába.
(3) Ha a hitelező a lakáshitel-szerződésből eredő követelést olyan személyre vagy szervezetre engedményezi, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) hatáskörébe, az e követelést biztosító zálogjoggal terhelt, kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan a kijelölést követő valamennyi negyedévben beleszámítandó az adott vármegyében, fővárosban kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok számába.
8. § (1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez.
8. § (1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján vármegyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez.
(2) A kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlan kényszerértékesítését a hitelezőnek a tárgynegyedév végéig kezdeményeznie kell, kivéve, ha a hitelező pénzügyi intézmény a lakáshitel fedezetéül szolgáló lakóingatlan tulajdonjogának – a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti – átruházásához hozzájárult.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
9. § (1) A hitelező a fedezeti ingatlanok kényszerértékesítésre történt kijelöléséről a tárgynegyedév 15. napjáig a következő adatok közlésével tájékoztatja az MNB-t:
- a) a megyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő összes fedezeti ingatlanának száma,
- a) a vármegyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő összes fedezeti ingatlanának száma,
- b) a kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok fekvése (település megnevezése), helyrajzi száma, lakáshitel-szerződésben meghatározott (ilyen szerződési feltétel hiányában a hitelfolyósításkori) forgalmi értéke és alapterülete ingatlanonkénti bontásban.
(2) Az a hitelező, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik az MNB hatáskörébe, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a fogyasztóvédelmi hatóság részére teljesíti.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a hitelező által a megyében, fővárosban 2011. július 1-jétől 2011. október 1-jéig értékesítésre kijelölt lakóingatlanok számának a hitelezőnek a megyében, fővárosban a tárgynegyedév első napján meglévő, az (1) bekezdés b) pontja szerinti összes lakóingatlana számához viszonyított aránya nem haladhatja meg a 2%-ot. Ha az értékesítésre kijelölhető lakóingatlanok száma tört szám, a tört számot követő egész számnak megfelelő számú lakóingatlan jelölhető ki értékesítésre.
(4) Ha a hitelező a lakáshitel-szerződésből eredő követelést olyan személyre vagy szervezetre engedményezi, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik az MNB hatáskörébe, az e követelést biztosító zálogjoggal terhelt, értékesítésre kijelölt (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlan a kijelölést követő valamennyi negyedévben beleszámítandó az adott megyében, fővárosban kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok számába.
(4) Ha a hitelező a lakáshitel-szerződésből eredő követelést olyan személyre vagy szervezetre engedményezi, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik az MNB hatáskörébe, az e követelést biztosító zálogjoggal terhelt, értékesítésre kijelölt (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlan a kijelölést követő valamennyi negyedévben beleszámítandó az adott vármegyében, fővárosban kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti ingatlanok számába.
(5) Az értékesítésre kijelölt (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlan értékesítését a hitelezőnek 2011. október 1-jéig kezdeményeznie kell.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(7) A hitelező az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlanok értékesítésre történt kijelöléséről 2011. július 15. napjáig a következő adatok közlésével tájékoztatja az MNB-t:
- a) a megyében, fővárosban 2011. július 1. napján meglévő összes (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlanának száma,
- a) a vármegyében, fővárosban 2011. július 1. napján meglévő összes (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlanának száma,
- b) az értékesítésre kijelölt (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóingatlanok fekvése (település megnevezése), helyrajzi száma, lakáshitel-szerződésben meghatározott (ilyen szerződési feltétel hiányában a hitelfolyósításkori) forgalmi értéke és alapterülete lakóingatlanonkénti bontásban.
(8) Az a hitelező, akinek a tevékenységének ellenőrzése nem tartozik az MNB hatáskörébe, a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a fogyasztóvédelmi hatóság részére teljesíti.
⋯ 75 változatlan sor ⋯
### 1. melléklet a 2011. évi LXXV. törvényhez
#### A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták
#### A vármegyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták
| | A | B | C |
| --- | --- | --- | --- |
| 1 | terület | időszak | kényszerértékesítési kvóta |
| 2 | megyék, Budapest | 2011. IV. negyedév | 2% |
| 3 | megyék, Budapest | 2012. I–IV. negyedév | 3% |
| 4 | megyék, Budapest | 2013. I–IV. negyedév | 4% |
| 5 | megyék, Budapest | 2014. I–IV. negyedév | 5% |
| 2 | vármegyék, Budapest | 2011. IV. negyedév | 2% |
| 3 | vármegyék, Budapest | 2012. I–IV. negyedév | 3% |
| 4 | vármegyék, Budapest | 2013. I–IV. negyedév | 4% |
| 5 | vármegyék, Budapest | 2014. I–IV. negyedév | 5% |
### 2. melléklet a 2011. évi LXXV. törvényhez