2011. évi CXXXII. törvény — mi változott? 2024. november 1.
A 2024. szeptember 1. és 2024. november 1. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. szeptember 1.)Következő módosítás (2025. március 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 512 változatlan sor ⋯
(3) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak az Egyetemmel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek. A Kjt. 43. § (1) bekezdésétől és 44. § (1) bekezdésétől eltérően az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy bejelentést tenni, ha az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít.
(3a) Az Egyetem által fenntartott, gyakorló köznevelési intézményben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak kötött munkaidejének beosztása során a munkáltató a gyakorló nevelési-oktatási intézményben (óvoda és kollégium kivételével) vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottakra irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdésében meghatározott továbbképzéssel összefüggő feladatokat is elrendelhet. A munkaidő e beosztása kizárólag az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzéssel összefüggő feladatokat is ellátó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott esetében alkalmazható.
(3b) A pedagógusképzés, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzés során ellátott feladatok elvégzéséért az Egyetem a pedagógus részére a havi illetményen kívül további díjazást állapíthat meg.
(4) A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap-, osztatlan vagy mesterképzések tekintetében az Egyetem – a fokozottan gyakorlatorientált képzési program érdekében – az általa indított tanárképzésekre vonatkozóan eltérő képzési és kimeneti követelményeket, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat határozhat meg (a továbbiakban együtt: eltérő követelmények).
(5) A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével, valamint az Egyetem által meghatározott tartalmú – többletkreditet jelentő, a központi felvételi eljáráson kívül a tanárszakkal párhuzamosan felvett – modul elvégzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatokat és bölcsész szakképzettségeket is megszerzi.
(5) A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatot és szakképzettséget is megszerzi a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak szerint.
(6) Az Egyetem a pedagógusképzés képzési területéhez tartozó tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés indítását a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervnél (a továbbiakban: oktatási hivatal) a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén a kérelemnek részét képezik az eltérő követelmények. A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról – a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről – hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott dokumentumokat. Az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés indítását megelőzően megküldi a képzés tantervét az oktatási hivatal részére és azt közzéteszi honlapján. Az oktatási hivatal a képzés eltérő követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvánosan elérhetővé teszi.
(6) Az Egyetem a tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány, társadalomtudomány és természettudomány képzési területekhez tartozó alap- és mesterképzés indítását az oktatási hivatalnál a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról – a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről – hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni az Nftv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott, e bekezdésben nem szereplő további dokumentumokat. Az oktatási hivatal – az esetlegesen eltérő követelményeket is tartalmazó – képzés indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés eltérő követelményeit a képzés nyilvántartásba vételét követően honlapján közzéteszi.
(7) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterületével összefüggő alapképzési szakra.
(7) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterülete szerinti alapképzési szakra.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben:
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben
- a) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást,
- b) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet, valamint
- c) ha a képzési és kimeneti követelmények lehetővé teszik, a hallgató a tanulmányait egyidejűleg a tanárszakon és az alapképzési szakon egy közös komplex záróvizsgával is befejezheti.
- a) az osztatlan tanárszak tanulmányi követelményeinek és az Egyetem által meghatározott további tanulmányi követelmények teljesítése együttesen egyénértékűnek minősül a tanárképzés szakterülete szerinti alapképzési szak valamennyi tanulmányi követelményének teljesítésével, ezért e tekintetben kreditelismerési eljárást nem kell lefolytatni,
- b) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást, és
- c) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet.
### VIII. Fejezet — A FELSŐOKTATÁS FELÜGYELETE
⋯ 184 változatlan sor ⋯