2011. évi CXXV. törvény — mi változott? 2012. január 2.

18. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a az alábbi új (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,

a) az internetes oldalhoz való hozzáférésben közvetítő szolgáltatóként résztvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót erről tájékoztatja, és egyidejűleg felhívja a szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot, valamint

b) erről és a szervező által tétfizetés érdekében megjelölt pénzforgalmi számláról tájékoztatja a pénzügyi intézményt, illetve egyidejűleg felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az érintett pénzforgalmi számláról és pénzforgalmi számlára átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás, művelet teljesítésében a – legfeljebb 90 napos – tilalom feloldásáig ne működjön közre.”

(2) Az Szjtv. 2. §-a az alábbi új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha

a) a távszerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy

b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy

c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”

(3) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

„b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

(4) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

„d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,”

(5) Az Szjtv. 2. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.”

(6) Az Szjtv. 2. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni.”

20. § Az Szjtv. 7/A. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.”

21. § Az Szjtv. 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.”

(2) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A bírság]

„d) 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)–(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C. § (1)–(7), (9) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.”

23. § (1) Az Szjtv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező]

„e) az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,”

(2) Az Szjtv. 13. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

[(2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha]

„a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,”

(4) Az Szjtv. 13. §-a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.”

25. § Az Szjtv. az alábbi új 29/C. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Távszerencsejátékok

29/C. § (1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – ugyanazon személy is elláthatja.

(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.

(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.

(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.

(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.

(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozására és tárolására szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam valamely állami adóhatóság felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező ezen országban végzett szerencsejáték szervezői tevékenységének felügyeletére vonatkozóan.

(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.

(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.”

26. § Az Szjtv. 32. §-a előtti cím az alábbiak szerint módosul és az Szjtv. 32. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

### „Sorsolásos játékok, fogadások és a távjátékok játékadója”

„(5) A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20 %-a.”

28. § Az Szjtv. 37. §-a a következő 23–25. ponttal egészül ki:

„23. Távszerencsejáték: a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.

24. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

25. Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.”

31. § Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése és a 29/B. § (2) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

39. § A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„5. § (1) Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a reklámszolgáltató – ennek hiányában a reklám közzétételének megrendelésekor a reklám közzétevője – részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén az állami adóhatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt.”

40. § A Grtv. 21. §-a az alábbi (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.

(4) Tilos olyan reklámban szerepelni, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít.”

41. § A Grtv. 23. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 21. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértéséért a reklámban szerepet vállaló személy felelős.”

42. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Médiatv.) 27. § (1) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:

[(1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot]

„c) az állami adóhatóság engedélye nélkül szerencsejáték-szervezői tevékenységet végző vállalkozás.”

43. § A Médiatv. 30. § (4) bekezdése az alábbi új d) ponttal egészül ki:

[(4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:]

„d) az állami adóhatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.”

44. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 20. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(7) Nem szabad médiatartalomban közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető kereskedelmi közleményt. E korlátozás nem terjed ki a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben, illetve más jogszabályban foglalt kivételekre.”

(2) A Bgatv. 1. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az Alap célja a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítása és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolása.”

(2) A Bgatv. 9. §-a kiegészül a következő (4) és (5) bekezdéssel:

„(4) A határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítását és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolását az Alap kezelő szerve végzi.

(5) Az Alap kezelő szerve a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítása és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolása érdekében más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat.”

(2) A Bgatv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 9. § az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított (5) bekezdését a 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott nyilvános pályázatok és egyedi kérelmek alapján a 2011. december 31-ét követően megkötésre kerülő támogatási szerződések vonatkozásában is alkalmazni kell.”

(8) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény.