2011. évi CXIII. törvény — mi változott? 2022. január 1.

A 2021. december 1. és 2022. január 1. között hatályba lépett módosítások. 30 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. december 1.)Következő módosítás (2022. május 25.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 441 változatlan sor ⋯

(4) A honvédelemért felelős miniszter – kormányrendeletben meghatározott esetekben – gondoskodik a Honvédség személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.

22/A. §

22/A. § A honvédelemért felelős miniszter törvényben meghatározott esetekben hatósági jogköröket gyakorol a miniszteri rendeletben kijelölt honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében.

22/B. § (1) A kormányrendeletben kijelölt gazdasági társaságot kormányrendeletben foglaltak szerint, az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

⋯ 473 változatlan sor ⋯

- e) közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában,

- f) az élet, az anyagi javak és objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése,

- g) a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető, katonai jellegű kibertér műveletek, kibertérre ható cselekmények vagy kibertámadások elleni fellépés, illetve az ezekkel összefüggő szövetségesi, illetve nemzetközi együttműködési keretben megvalósuló feladatok.

- h) az (1) bekezdésben és a g) pontban meghatározott feladatokkal összefüggő műveletek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges információs műveletek teljesítése.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Honvédség térítés ellenében láthatja el.

⋯ 225 változatlan sor ⋯

#### 29. A honvédelmi szervezet irányítása és felső szintű vezetése

45. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint irányítja a honvédelmi szervezetet. A honvédelemért felelős miniszter egyes irányítási hatásköreinek a gyakorlására kormányrendelet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti vezetőjét jelölheti ki.

45. § (1) A honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem és az egyes honvédelmi szervezetek irányításával összefüggő feladatait törvény, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg. A honvédelemért felelős miniszter nevében e hatáskörök gyakorlása során e törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint más személy eljárhat.

(1a) A honvédelemért felelős miniszter egyes katonai szervezetek vagy azok speciális feladatokat ellátó szervezeti egységei esetében, a katonai szervezetek alapító okiratában meghatározottak szerint

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(2)

(3) A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár kormányrendeletben meghatározottak szerint irányítják a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését. A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár feladataik ellátása során együttműködnek.

(3) A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését. A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár feladataik ellátása során együttműködnek.

(4) A Magyar Honvédség Parancsnoksága a Honvédség felső szintű tervező-szervező és katonai tevékenységének vezető szerve.

⋯ 65 változatlan sor ⋯

52. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg a honvédelmi szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, valamint egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a honvédelmi szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. Intézkedés kiadására – vezetési jogkörének és hatáskörének megfelelően – a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult.

(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására – a KNBSZ kivételével – valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, honvédelmi államtitkára, helyettes államtitkárai, kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka, a Magyar Honvédség Parancsnokságának szemlélői, csoportfőnökei, főnökei és a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke jogosult.

(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására – a KNBSZ kivételével – valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, honvédelmi államtitkára, helyettes államtitkára, kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettese, szemlélője, csoportfőnöke, főnökei, továbbá a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke és transzformációs főnöke jogosult.

(3) Belső rendelkezés kiadására a jogosult távolléte vagy akadályoztatása esetén – ha a jogosult eltérően nem rendelkezik – a helyettese adhat ki belső rendelkezést. A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(4) Az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának támogatása érdekében a Honvédség és a KNBSZ felderítő rendszert működtet. A felderítő rendszer útján a Honvédség és a KNBSZ információkat gyűjt a műveleti terület valamennyi összetevőjéről, valamint a honvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását meghatározó körülményekről, jelenségekről. E körben a Honvédség és a KNBSZ törvényben meghatározottak szerint biometrikus adatokat is gyűjthet és kezelhet.

(5) Magyarország honvédelmi érdekeinek védelme és biztosítása, a kapcsolódó szövetségesi kötelezettségek teljesítése, valamint az országvédelem kibertér műveleti erőkkel történő fenntartása és fokozása érdekében a Honvédség és a KNBSZ kibertér műveleti erői közvetlenül együttműködnek egymással. A kibertér műveleti képességek fejlesztését, valamint a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatokat a Honvédség a KNBSZ egyetértésével, a KNBSZ-től kapott információk felhasználásával és a KNBSZ szakmai támogatásával látja el.

(5) Magyarország honvédelmi érdekeinek védelme és biztosítása, a kapcsolódó szövetségesi kötelezettségek teljesítése, valamint az országvédelem kibertér műveleti erőkkel történő fenntartása és fokozása érdekében a Honvédség és a KNBSZ kibertér műveleti erői közvetlenül együttműködnek egymással. A kibertér műveleti képességek fejlesztését, valamint a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatokat a Honvédség a KNBSZ-től kapott információk felhasználásával és a KNBSZ szakmai támogatásával látja el. Ha a kibertér műveleti képességek fejlesztése, a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatok nemzetbiztonsági vonatkozással bírnak, a végrehajtásukhoz a KNBSZ főigazgatójának egyetértése szükséges.

#### 35. Az őrzés-védelem és az objektumbiztonság

⋯ 243 változatlan sor ⋯

62/A. § (1) A Honvédség katonai kibertér műveleti erői jogszabályban meghatározottak szerint folyamatosan ellátják

- a) a honvédelmi szervezetek, gyakorlatok, műveletek kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

- a) a honvédelmi szervezetek – ide nem értve a KNBSZ-t – és az e törvény szerinti katonai feladatok – ideértve az ezekre való felkészülést és a gyakorlatokat – kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és – a külön jogszabályban meghatározott elektronikus információbiztonsági feladatokra figyelemmel – a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

- b) az a) pont szerinti feladatokkal összefüggésben a folyamatban lévő, kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedések végrehajtását, vagy annak kezdeményezését, valamint

- c) külön döntés szerint a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit, vagy szövetségesi kötelezettségeit sértő vagy fenyegető rendszerekkel szembeni katonai kibertér műveleti fellépést.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok szakmai koordinációjáért – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között – a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt kibervédelmi ügyeletes parancsnok felel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai feladatok ellátásának védelme kapcsán felmerülő részfeladatokat a Magyar Honvédség parancsnoka határozza meg. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok szakmai koordinációjáért – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között – a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt kibervédelmi ügyeletes parancsnok felel.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéseket a Honvédség kibertér műveleti erői önállóan hajtják végre, akkor

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(5) Külföldről érkező jelentős támadás esetén a foganatba vett intézkedésekről és azok okairól – katonadiplomáciai úton, a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – értesíteni kell a támadók helye szerinti államot – érintettség esetén a NATO-t, az Európai Uniót, és a két- vagy többoldalú megállapodás alapján együttműködő feleket –, vagy kezdeményezni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál a támadók felelősségre vonásához szükséges eljárásokat.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén,

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között –,

- a) szövetségi kötelezettség teljesítésének keretében,

- b) nemzetközi művelettel összefüggésben,

- c) honvédelmi veszélyhelyzet idején vagy

- d) különleges jogrendben

- b) nemzetközi művelettel összefüggésben, vagy

- c) honvédelmi veszélyhelyzet idején

a Kormány erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség.

a kibervédelmi ügyeletes parancsnok döntése alapján van lehetőség.

(6a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között –

- a) különleges jogrendben, valamint

- b) a (6) bekezdéstől eltérő egyéb esetben a Kormány döntése alapján van lehetőség.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépés keretében megvalósuló cselekmények, intézkedések tekintetében

- a) törekedni kell az okozott sérelemmel, vagy közvetlen fenyegetéssel arányos fellépésre,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- c) olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a kibertéren keresztül tudják garantálni a sérelmek jövőbeni megismétlődésének megakadályozását, vagy a közvetlen fenyegetés beteljesülését, és

- d) figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek és eljárások katonai szükségességét.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott döntéshozatal rendjét a Kormány a 21. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel, rendeletben határozza meg, különösen az elrendeléshez szükséges jelentések és információk körének, valamint a döntéshozatal folyamatának és jogosultjainak meghatározásával.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott döntéshozatal rendjét a Kormány a 21. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel határozza meg, különösen az elrendeléshez szükséges jelentések és információk körének, valamint a döntéshozatal folyamatának és jogosultjainak meghatározásával.

(9) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátáshoz szükséges műveleti információkat a Honvédség kibertér műveleti erői a kibertérre irányuló önálló felderítő tevékenység, valamint a katonai egységes felderítő rendszer útján szerzik be.

(10) Az (1) bekezdés szerinti feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az állami szervek és a 18. § (2) bekezdésében felsorolt állami szervnek nem minősülő, honvédelemben közreműködő szervek együttműködnek, a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet folytató gazdasági társaságok együttműködhetnek a Honvédség katonai kibertér műveleti erőivel.

62/B. § A katonai kibertér műveleti erők ügyelnek arra, hogy eljárásuk vagy intézkedésük lehetőség szerint minél kisebb zavarkeltéssel és károkozással járjon. Ha a 62/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fenyegetés vagy támadás elhárítása, vagy megszakítása érdekében tett intézkedések során vagy azzal összefüggésben a katonai kibertér műveleti erők kárt okoznak, de az intézkedés elmulasztása feltehetően sokkal súlyosabb következménnyel járt volna, az így okozott károkért a katonai kibertér műveleti erőket nem terheli felelősség, kivéve, ha azokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eredően okozták.

#### 41. A katonai jelképek és jelzések

63. § (1) Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.

⋯ 332 változatlan sor ⋯

- i) mintázat; valamint

- j) az a)–i) pontban szereplő megjelölés kombinációja,

- 18. igénybevevő: a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek és a honvédségi szervezet,

- 18a. információs művelet: a műveleti területen lévő személyek és azok csoportjai információs ellátottságának módosítására, valamint a Honvédség erőinek és műveleteinek kedvező információs környezet kialakítására irányuló szervezett és rendszerszerűen felépített tevékenységek összessége.

- 19. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,

- 20. katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott és a honvédelmi igazgatás részét képező olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul,

- 20a. korlátozott elérésű terület: a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló olyan helyszín, amelyre a belépés meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető, amely feltételeknek való megfelelést a belépési jogosultság ellenőrzésére kijelölt személy esetileg vizsgálja; ilyen terület:

⋯ 49 változatlan sor ⋯

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Honvédség veszélyhelyzettel és egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatokban történő közreműködésének tartalmát.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott kibertér műveleti feladatokban közreműködő szervezeteket, valamint e feladatok végrehajtásának rendjét.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

- a) a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének rendjét,

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- a) a Honvédség által a Köztársasági Elnöki Hivatalnál foglalkoztatottak részére nyújtható, üdültetési és pihentetési szolgáltatások fajtáit, azok feltételeit és rendjét, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyeknek szolgálati érdekkel összefüggésben nyújtható költségtérítések fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

- b) a nyugállományú katonák és a honvédelmi szervezettől nyugdíjba vonult honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak, segítését célul kitűző civil szervezetek természetbeni támogatásával összefüggő szabályokat.

(2b) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki azokat a honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amelyek tekintetében a 22/A. §-ban meghatározott jogköröket gyakorolja.

(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

- a) határozzák meg ágazatuk honvédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,

⋯ 13 változatlan sor ⋯

83. § E törvény

- a) I–V. Fejezete – a III/A. és III/B. Fejezetek, valamint a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével –, VII–IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

- a) I–V. Fejezete – a 22/A. §, a III/A. Fejezet, a III/B. Fejezet, valamint a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével –, VII–IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

- b) 42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

⋯ 187 változatlan sor ⋯