2011. évi CXI. törvény — mi változott? 2026. augusztus 26.

(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak (a továbbiakban együtt: családtag) az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosának vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az összeférhetetlenségi bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén az összeférhetetlenségi bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.

(6) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.

(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosa helyettese vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést a (7) bekezdés szerinti bizottság haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa helyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.

45/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.