2011. évi CXCVI. törvény — mi változott? 2023. június 24.
A 2023. január 1. és 2023. június 24. között hatályba lépett módosítások. 17 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2023. november 8.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 33 változatlan sor ⋯
- b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
- c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek: ca) vezető tisztségviselői megismerhetők, cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel, cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;
- 2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;
- 3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el –, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;
- 2a. építményi jog: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ÖTÖDIK KÖNYV XXXII/A. Fejezete szerinti építményi jog.
- 3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el –, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;
- 3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
- 4. hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;
- 5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;
⋯ 22 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel.
(4) E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a Ptk., az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel.
### II. Fejezet — A NEMZETI VAGYON FOGALOMKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES VAGYONTÍPUSOK
⋯ 69 változatlan sor ⋯
#### 3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme
6. § (1) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a (2)–(3c) és (3e) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.
6. § (1) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a (2)–(3c) és (3e) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.
(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga – ágazati törvényben meghatározottak szerint – a kitermelést megelőzően is megszerezhető.
⋯ 183 változatlan sor ⋯
11/B. § A 11. § (10) bekezdésétől eltérően állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
11/C. § (1) Nemzeti vagyon tekintetében a Ptk. építményi jogra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Nemzeti vagyon tekintetében építményi jog határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, amelynek során e törvénynek a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az építményi jog alapítására kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével kerülhet sor.
(3) Az építményi jog alapításáról szóló szerződésben a felek megállapodnak az ingatlanon vagy annak felszíne alatt a jogosult által létesíthető épület fizikai jellemzőiről és a hasznosítás feltételeiről, továbbá a jogosult által az építményi jog fennállása alatt az építményi jog gyakorlásának ellenértékeként történő díjfizetés feltételeiről.
(4) Az építményi jog alapján létesített épület tekintetében az építményi jog fennállása alatt a tulajdonos kötelezettségei az építményi jog jogosultját terhelik, ideértve az építményi joggal érintett ingatlannal vagy ingatlanrésszel, az építményi jog alapításakor azon már fennálló épülettel, valamint az építményi jog alapján létesített épülettel kapcsolatos kárveszélyt is.
(5) A nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog átruházására és megterhelésére a tulajdonosi joggyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
(6) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog gyakorlása során létesített, az ingatlannal tartósan egyesített építmény az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, amelyre tekintettel az építményi jog megszűnésekor a felek egymással elszámolnak.
#### 6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:
⋯ 261 változatlan sor ⋯
19. § E törvény
- a) I. Fejezete, 4. §-a, 6–8. §-a, 10–11/B. §-a, 12. § (1) és (3)–(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
- a) I. Fejezete, 4. §-a, 6–8. §-a, 10–11/C. §-a, 12. § (1) és (3)–(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
- b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
- c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)–(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
- d) 14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
⋯ 2115 változatlan sor ⋯