2011. évi CXCVI. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. december 31. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 2607 sor került be, 37 sor került ki.

Következő módosítás (2012. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

### I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1–3. §

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

- a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

- c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

- d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

- e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

- f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

- g) az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak,

- h) a régészeti lelet,

- i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

- a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

- b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

- c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

- d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

- 1. átlátható szervezet:

- a) a aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság, ab) köztestület, ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény, ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv, ae) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy, af) helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint ag) gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik; továbbá

- b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: ba) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

- c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek: ca) vezető tisztségviselői megismerhetők, cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel, cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

- 2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

- 3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető;

- 4. hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását ide nem értve;

- 5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

- 6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

- 7. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

- 8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

- 9. meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és

- a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

- b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

- 10. működtetés: a nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedése, a nemzeti vagyon fenntartása, üzemeltetése, amely tevékenység – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti vagyon létrehozására, felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

- 11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

- 12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

- 13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

- 14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

- 15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

- 16. többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

- 17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

- 18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

- 19. vagyonkezelő:

- a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: aa) költségvetési szerv, ab) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ac) önkormányzati intézmény, ad) köztestület, ae) az állam, az aa)–ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

- b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: ba) önkormányzati társulás, bb) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, bc) köztestület, bd) az állam, a helyi önkormányzat, a ba)–bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

- c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy és egyházi intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés 1. pont b) alpont ba) és bc)–bd) alpontjában, valamint c) alpont ca) és cb) alpontjában foglaltakról cégszerűen aláírt okiratban kell nyilatkozni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

### II. Fejezet — A NEMZETI VAGYON FOGALOMKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES VAGYONTÍPUSOK

#### 1. Az állami vagyon

4. §

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

- a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

- b) az Országház,

- c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

- d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

- e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

- f) az országos közutak és azok műtárgyai,

- g) állami tulajdonban álló terek, parkok,

- h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

- i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

- j) a barlang,

- k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

- a) törvényben kijelölt miniszter,

- b) központi költségvetési szerv, vagy

- c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult.

#### 2. Az önkormányzati vagyon

5. §

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

- a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

- b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

- c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

- a) a helyi közutak és műtárgyaik,

- b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

- d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott –vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

#### 3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. §

6. § (1) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga – ágazati törvényben meghatározottak szerint – a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) Törvényben, kormányrendeletben vagy – a helyi önkormányzati vagyon tekintetében – a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti – állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként – korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

### III. Fejezet — A NEMZETI VAGYONNAL VALÓ FELELŐS GAZDÁLKODÁS

#### 4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7–10. §

7. § (1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták – az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével – gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7) Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, köteles a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását kérni a legfőbb szerv döntése előtt a következő kérdésekben:

- a) további gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

- b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

(8) Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik – a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve –, csak nonprofit többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot alapíthat és csak ilyen nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

#### 5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1)–(14)

11. § (1) A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt – a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó – személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog az állam tulajdonába, és a tulajdonosi joggyakorló, valamint az adott központi költségvetési szerv között megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.

(7) Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(8) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

(9) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket – az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével – egymás között szerződéssel átruházhatják.

(10) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

- a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

- b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

- c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(14) Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv – a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15)–(16)

#### 6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. §

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

- a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

- b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

- c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

- d) a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása, működtetése,

- e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

- f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

- g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

- h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

- i) az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

- j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

- k) az a)–j) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása, működtetése.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

- a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

- b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

- c) a menetrend szerinti helyi személyszállítás,

- d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

- e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

- f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(3) Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát a (4)–(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – másnak nem engedhető át.

(6) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magába foglaló pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) az állam.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8) Az (1) bekezdés a)–g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)–g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

- a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

- b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint a (12) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt személyek közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11) Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel – törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)–(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)–(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

- a) az állam,

- b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

- c) költségvetési szerv,

- d) önkormányzat intézmény,

- e) az a)–d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

- f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására – a (12) bekezdés alapján – fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

#### 7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13–15. §

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:

- a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

- b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon – az állam által történő tulajdonszerzést kivéve – e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig az állam vagy a helyi önkormányzat részére megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén a vagyont átadó szervezet a szerződéstől azonnali hatállyal eláll.

14. § (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

### IV. Fejezet — A KÜLÖN TÖRVÉNYEKBEN SZABÁLYOZOTT VAGYONI ELEMEK

16. §

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

- a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

- b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

- c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

- d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

- e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

- f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

- g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

- h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

- i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

- j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

- k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

- l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

- m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

- n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

- na) a kulturális örökség védelméről,

- nb) a muzeális intézményekről,

- nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

- nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

- ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

- o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

- p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

### V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17–19. §

17. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3) Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását, és jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság – ide nem értve a választottbíróságot – joghatóságát kötheti ki. A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményt törvény állapítja meg.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően – a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

- a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

- b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

19. § E törvény

- a) I. Fejezete, 4. §-a, 6–8. §-a, 10–11. §-a, 12. § (1) és (3)–(14) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

- b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

- c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–10. §, a 11. § (1)–(14) bekezdése, a 12–19. §, a 21–24. §, a 25. § (1) és (3)–(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 11. § (15) és (16) bekezdése, a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

21–24. §

21. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 172–173. §-ához tartozó alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

25. § (1)

„A forgalomképtelen dolgok átruházása”

(2) A Ptk. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„173. § Törvényben forgalomképtelenként meghatározott dolgok elidegenítése semmis.”

22. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak a nemzeti vagyonról szóló törvény és e törvény keretei között rendelkezhetnek.”

(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság – koncessziós szerződéssel történő – átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét is.”

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedését úgy értékesíti magántulajdonos részére, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak, és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, legkésőbb az értékesítési eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(4) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (5) bekezdésében a „privatizációs eljárás eredménye” szövegrész helyébe az „eljárás eredménye” szöveg, az „a privatizációs pályázat” szövegrészek helyébe az „az értékesítési eljárás” szöveg, az „a privatizációs eljárás nyertese” szövegrész helyébe az „az értékesítési eljárás nyertese” szöveg lép.

(5) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (6) bekezdésében az „a privatizáció” szövegrész helyébe az „az értékesítési eljárás” szöveg lép.

23. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás – több önkormányzat esetében az érintettség arányában – elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.”

24. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A magyar légtérben az állam léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el.”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32. magyar légtér: Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára – a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alapján – fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.”

25. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”

(2)

(3)–(8)

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.”

(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami vagyonra vonatkozóan az MNV Zrt. kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.”

(5) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (6) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli – állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.”

(6) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakat – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – a vagyonkezelő központi költségvetési szerv értékesítheti a 34–35. §-ban foglaltak alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel ilyen esetben az adott költségvetési szervet illeti.”

(7) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – nem visszterhes vagyonkezelési szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.”

(8) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.”

(9)

26–27. §

26. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

28. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 33. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott

„33. § Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell.”

a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 5. §-ával megállapított 61/C. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő

„61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként megjelölt, Kossuth Lajos tér 24893 helyrajzi számú ingatlan 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. Az állam tulajdonjogának és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelési jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”

a kincstári vagyon részét képezi.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 7. §-ával megállapított 93. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (3)–(5) bekezdésében és (7) bekezdésében, valamint a 43. § (1) bekezdés c) pontjában a „kizárólagos” szövegrész helyébe „100%-os” szövegrész lép.

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben: )

27. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét;”

„(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletének jelölése „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény mellékletével megállapított 2. melléklete „Kiemelt nemzeti emlékhely” című táblázatának 1. sora a „Kossuth tér – Hrsz: 24983” szövegrész helyett a „Kossuth Lajos tér – Hrsz: 24893” szöveggel lép hatályba.

„(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.”

29. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.”

„(1) Az út kezelői:

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;

„(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.”

b) az a) pontban nem említett

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik vagy

„(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.”

bb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-a a következő (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.”

„(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.”

#### 28–29. §

30–31. §

30. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § Nem lép hatályba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 9. § (3) és (4) bekezdése.

„(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait – e törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja (a továbbiakban: tulajdonosi jogok gyakorlása). A tulajdonosi jogok gyakorlására a Gt. és a Ptk. rendelkezéseit a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések tulajdonjogát az MFB Zrt. nem ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel nem alapíthat, biztosítékul azokat nem adhatja és más módon meg nem terhelheti, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti meg.”

33. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 15. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. számú melléklete az alábbi szövegrésszel egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

[Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:]

„e) az intézmények átadás-átvételéről szóló megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit”

„VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.”

(rendeletben szabályozza.)

31. § Hatályát veszti

- a) a Ptk. 172. §-a;

- b) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (2) bekezdése, 2. §-a és 3. § (1) bekezdése, a 10/A. §-hoz tartozó alcímében a „(privatizációja)” szövegrész, a 10/A. § (2) és (3) bekezdésében a „privatizációs” szövegrész;

- c) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (1)–(3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 45. § (8) bekezdés l) pontja, 2. és 3. számú melléklete;

- d) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 36/A. §-ához tartozó alcím és 36/A. §-a;

- e) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 1. melléklete;

- f) vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 14. § (1) bekezdés első mondata és (1a) bekezdése, 38. § (1) bekezdése,

- g) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 4. §-a, 23. § (1) bekezdésében a „szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés,” szövegrész, 27. § (2) bekezdés első mondata, 27. § (4) bekezdése, 28. § (3) bekezdése és melléklete;

- h) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése, 8. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész,

- i) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (1) és (2) bekezdése,

- j) az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékéről szóló 11/2009. (VIII. 5.) KvVM rendelet,

- k) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (7) bekezdése és a 2. számú mellékletének „KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.” szövegrésze,

- l) a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 45. §-ában a „vagyonkezelői, illetve” szövegrész.

#### 32–33. §

### 1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

| Folyó neve | Hossza (km) |

| --- | --- |

| Berettyó | 74,5 |

| Bodrog | 51,1 |

| Dráva | 138,2 |

| Duna | 417,0 |

| Fehér-Körös | 9,8 |

| Fekete-Körös | 20,5 |

| Hernád | 118,4 |

| Ipoly | 141,0 |

| Lajta | 18,6 |

| Lapincs | 1,7 |

| Maros | 49,5 |

| Mura | 24,2 |

| Rába | 216,3 |

| Sajó | 125,1 |

| Sebes-Körös | 58,6 |

| Szamos | 49,5 |

| Tisza | 585,3 |

| Túr | 30,0 |

valamint

| | a) | a Duna-völgyben: | | |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| | | aa) | Mosoni-Duna | 124 km |

| | | ab) | Szentendrei-Duna | 32 km |

| | | ac) | Ráckevei-Duna | 58 km |

| | | ad) | Marcal | 22 km |

| | | ae) | Sió | 121 km |

| | | | | |

| | b) | a Tisza-völgyben | | |

| | | ba) | Zagyva | 125 km |

| | | bb) | Hortobágy-Berettyó | 79 km |

| | | bc) | Kettős-Körös | 37 km |

| | | bd) | Hármas-Körös | 91 km |

| | | | | |

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

| --- | --- | --- | --- |

| | | | |

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

| |

| --- |

* szakaszonkénti összes hossz

| Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve | Befogadó neve | Patak hossza (km) |

| --- | --- | --- |

| Arany-patak | Ikva-patak | 2,980 |

| Arany-patak | Sorok-Perint | 14,744 |

| Bánrévei-Névtelen-patak | Sajó | 1,600 |

| Bara-patak | Karasica | 4,150 |

| Beremendi-csatorna | Tapolca-patak | 7,400 |

| Bódva | Sajó | 54,000 |

| Borza-patak | Karasica | 7,473 |

| Bozsoki-határárok | Arany-patak | 0,320 |

| Bozsoki-patak | Arany-patak | 0,500 |

| Brandt-majori-csatorna | Arany-patak | 1,156 |

| Csencsi-patak | Pinka | * 1,000 |

| Disznó-patak | Rába | 0,260 |

| Dombó-csatorna | Dráva-holtág | 19,450 |

| Fekete-árok | Dráva | 18,000 |

| Fekete-árok | Pinka | 2,028 |

| Gyöngyös-patak | Gyöngyös-műcsatorna | 17,407 |

| Gyöngyösszeri-patak | Zala | 1,434 |

| Határ-árok | Határ-patak | 1,750 |

| Határ-patak | Kebele-patak | 6,648 |

| Határ menti vízelvezető árok | Borosnyák-patak | 1,581 |

| Ikva-patak | Hanság-főcsatorna | 51,545 |

| Illocskai (Keleti ág) | Karasica | 1,700 |

| Illocskai-csatorna | Karasica | 0,100 |

| Izidórius-patak | Dráva | 7,640 |

| Karasica | Duna | 34,880 |

| Karasica-szívó | Izsépi(-Duna)-holtág | 17,036 |

| Kardos-ér | Ikva-patak | 45,008 |

| Kebele-patak | Lendva-patak | 8,590 |

| Kecske-patak | Brandt-majori-csatorna | 1,460 |

| Kemence-patak | Ipoly | 2,400 |

| Kerca-patak | Kerka-patak | 6,570 |

| Kerka-patak | Mura | 53,620 |

| Kőhidi-patak | Láhn-patak | 0,500 |

| Láhn-patak | Vörös-patak | 11,844 |

| Lajta bal parti csatorna | Lajta | 13,656 |

| Lendva-patak | Kerka-patak | 6,803 |

| Locsmándi-határárok | Répce-malomcsatorna | 0,285 |

| Lővöi-patak | Pinka | 0,630 |

| Mindszenti-patak | Csencsi-patak | 0,500 |

| Mogersdorfi-árok | Lapincs-patak | 2,084 |

| Moschendorfi-határárok | Csencsi-patak | 0,200 |

| Nagy-Szuha-patak | Ipoly | 1,000 |

| Ó-Lendva | Kerka-patak | 4,354 |

| Öreg-Tapolca | Tapolca-patak | 3,512 |

| Pincei-határárok | Ó-Lendva | 0,409 |

| Pinka | Rába | * 18,919 |

| Pinka-ág | Pinka | 4,555 |

| Pinkamindszenti- lecsapolóárok | Csencsi-patak | 0,812 |

| Pornói déli árok | Pinka | 0,500 |

| Pornói északi árok | Pinka | 0,510 |

| Pornói keleti árok | Pinka | 0,780 |

| Pornói nyugati árok | Neugraben | 2,707 |

| Rábafüzesi-határárok | Láhn-patak | 1,380 |

| Rákos-patak | Fertő-tó | 9,844 |

| Rátóti-patak | Vörös-patak | 0,500 |

| Régi-Borza | Izsépi(-Duna)-holtág | 0,165 |

| Répce | Rábca | 78,659 |

| Répce-malomcsatorna | Répce | 0,500 |

| Ribnyák-patak | Répce | 1,561 |

| Ronyva-patak | Bodrog | 16,661 |

| Rönöki-patak | Láhn-patak | 0,500 |

| Sároki-vízfolyás | Karasica | 3,515 |

| Sároslaki-patak | Mindszenti-patak | 1,320 |

| Schuszter-patak | Rába | 0,810 |

| Sós-patak | Ikva-patak | 3,848 |

| Steinbach-árok | Tapolca-patak | 1,000 |

| Strém-patak | Pinka | 4,173 |

| Szartos-patak | Hernád | 4,000 |

| Szentgyörgyvölgyi-patak | Kebele-patak | 23,742 |

| Szentpéterfai-határárok | Pinka-üzemvízcsatorna | * 0,899 |

| Szív-völgyi-patak | Jáki-Sorok | 0,500 |

| Szív-völgyi jobb parti mellékág | Szív-völgyi-patak | 0,280 |

| Szölnöki-patak | Rába | 0,500 |

| Tapolca-patak | Dráva | 7,704 |

| Templom-árok | Szakonyi-övcsatorna | 0,500 |

| Topolyás-ér | Bara-patak | 2,500 |

| Vaskeresztesi-határárok | Pinka | 3,060 |

| Venda-patak | Ipoly | 0,900 |

| Vörös-patak | Rába | 17,287 |

| Zsdála-árok | Dombó-csatorna | 26,550 |

| | | |

| 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások | Befogadó neve | Patak hossza (km) |

| Adony-északi övcsatorna | Duna | 6,830 |

| Ágói-patak | Tarna | 23,300 |

| Almás-patak | Fekete-víz | 18,267 |

| Alsó-Tápió-patak | Egyesült-Tápió-patak | 8,900 |

| Alsó-Válicka-patak | Cserta-patak | 22,980 |

| Által-ér | Duna | 44,052 |

| Babócsai-Rinya | Fekete-árok | 32,360 |

| Bakónaki-patak | Principális-csatorna | 15,256 |

| Bán-patak | Sajó | 23,000 |

| Baranya-csatorna | Kapos | 25,310 |

| Barcs-Komlósdi-Rinya | Dráva | 5,697 |

| Béci-patak | Mura | 7,230 |

| Bélus-patak | Kis-Hernád | 17,330 |

| Bene-patak | Tarna | 21,000 |

| Benta-patak | Duna | 20,300 |

| Bisó-patak | Bózsva-patak | 9,000 |

| Bitva-patak | Marcal | 28,000 |

| Bornát-ér | Marcal | 37,880 |

| Bózsva-patak | Ronyva-patak | 19,000 |

| Börzsöny-patak | Ipoly | 7,000 |

| Bükkösdi-árapasztó | Pécsi-víz | 12,085 |

| Bükkösdi-vízfolyás | Okor | 14,337 |

| Cinca-patak | Sió | 26,080 |

| Cinca-patak | Marcal | 22,183 |

| Concó-patak | Duna | 36,238 |

| Cuhai-Bakony-ér | Duna | 75,860 |

| Cupi-patak | Kerka-patak | 12,846 |

| Császár-víz | Velencei-tó | 27,900 |

| Cserta-patak | Kerka-patak | 21,170 |

| Csesztregi Kerka-ág | Kerka-patak | 6,680 |

| Csigere-patak | Torna-patak | 16,400 |

| Csikvándi-Bakony-ér | Marcal | 21,815 |

| Csörnöc-Herpenyő | Rába | 46,713 |

| Darázsdói-patak | Szentlélek-patak | 4,400 |

| Dera-patak | Szentendrei-Duna | 4,100 |

| Derék-patak | Ipoly | 16,100 |

| Deseda-patak | Kapos | 4,400 |

| Dinnyés-Kajtori-csatorna | Nádor-csatorna | 26,430 |

| Dobroda-patak | Ipoly | 20,000 |

| Donát-patak | Sió | 22,800 |

| Eger-patak | Rima | 32,400 |

| Eger-víz | Balaton | 30,600 |

| Egyesített-övcsatorna | Zala | 5,500 |

| Egyesült-Gyöngyös | Fekete-víz | 10,566 |

| Egyesült-Tápió-patak | Zagyva | 28,600 |

| Fekete-víz | Dráva | 32,488 |

| Feketevíz-patak | Ipoly | 22,700 |

| Felső-Válicka-patak | Zala | 20,274 |

| Gaja-patak | Nádor-csatorna | 51,980 |

| Galga-patak | Zagyva | 43,750 |

| Gerence-patak | Marcal | 42,600 |

| Gombás-patak | Duna | 11,000 |

| Gödrei-vízfolyás | Baranya-csatorna | 7,866 |

| Gönci-patak | Hernád | 7,000 |

| Gyöngyös (főág) | Egyesült-Gyöngyös | 12,032 |

| Gyöngyös (Keleti ág) | Gyöngyös (főág) | 9,740 |

| Gyöngyös (Nyugati ág) | Egyesült-Gyöngyös | 15,042 |

| Gyöngyös-folyás | Egyesített-övcsatorna | 16,020 |

| Gyöngyös-műcsatorna | Rába | 46,337 |

| Gyöngyös-műcsatorna- árapasztó | Rába | 1,500 |

| Gyöngyös-patak | Tarna | 30,387 |

| Hábi-patak | Kapos | 11,947 |

| Hajagos-patak | Marcal | 24,060 |

| Hangony-patak | Sajó | 23,400 |

| Harangod-ér | Takta-övcsatorna | 14,000 |

| Határ-külvíz | Nyugati-övcsatorna | 14,850 |

| Hercegkúti-patak | Bodrog | 5,000 |

| Herédi-Bér-patak | Zagyva | 23,000 |

| Hódos-patak | Hangony-patak | 5,500 |

| Hosszú-víz | Gyöngyös-műcsatorna | 12,825 |

| Jáki-Sorok | Sorok-Perint | 11,280 |

| Kácsi-patak | Csincse-övcsatorna | 18,340 |

| Kapos | Sió | 101,343 |

| Keleti-Bozót | Balaton | 13,250 |

| Kígyós-patak | Torna-patak | 21,600 |

| Kis-Hernád | Hernád | 10,500 |

| Kis-Koppány | Sió | 22,429 |

| Kiskomáromi-csatorna | Kis-Balaton-I. tározó | 7,970 |

| Kodó-patak | Marcal | 15,768 |

| Koppány | Kapos | 44,275 |

| Kozár-Borzó | Gyöngyös-műcsatorna | 20,325 |

| Külső-Mérges-patak | Gyöngyös-patak | 12,076 |

| Lábodi-Rinya | Babócsai-Rinya | 9,170 |

| Lajvér-patak | Szekszárd-Bátai-főcsatorna | 13,189 |

| Laskó-patak | Tisza | 52,000 |

| Lóki-patak | Nádor-csatorna | 15,300 |

| Lókos-patak | Ipoly | 29,900 |

| Lósi-patak | Morgó-patak | 5,500 |

| Marcal | Rába | 94,720 |

| Marót-völgyi-csatorna | Zala | 19,763 |

| Meleg-víz | Marcal | 13,750 |

| Ménes-patak | Ipoly | 18,000 |

| Metőc-patak | Répce | 7,990 |

| Mezőlaki-Séd | Marcal | 17,300 |

| Mór-Bodajki-vízfolyás | Gaja-patak | 12,730 |

| Morgó-patak | Duna | 7,600 |

| Mucsi-Hidas-patak | Völgységi-patak | 15,900 |

| Nagy-Pándzsa | Rába | 27,549 |

| Nógrád-Vanyarci-patak | Herédi-Bér-patak | 14,400 |

| Nyiget-patak | Bene-patak | 8,600 |

| Nyíri-patak | Bózsva-patak | 8,000 |

| Nyögő-patak | Sajó | 10,500 |

| Nyugati-övcsatorna | Balaton | 14,655 |

| Okor | Fekete-víz | 17,250 |

| Okorköz-csatorna | Okor | 4,850 |

| Orci-patak | Kapos | 17,265 |

| Pápai-Bakony-ér | Mezőlaki Séd | 22,820 |

| Pécsi-víz | Fekete-víz | 41,770 |

| Principális-csatorna | Mura | 53,199 |

| Rábca | Mosoni-Duna | 47,550 |

| Rák-patak | Völgységi-patak | 19,200 |

| Rakaca-patak | Bódva | 25,100 |

| Recski-Tarna | Tarna | 16,000 |

| Rédei-patak | Gyöngyös-patak | 15,000 |

| Répce-árapasztó | Rába | 8,160 |

| Répce-árapasztó | Répce | 2,865 |

| Rima | Tisza | 32,040 |

| Rimóc-Sipeki-patak | Darázsdói-patak | 6,400 |

| Ronyva-árapasztó | Ronyva-patak | 2,200 |

| Rovákja-patak | Császár-víz | 10,590 |

| Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás | Dinnyés-Kajtori-csatorna | 16,050 |

| Sárvíz-patak | Zala | 19,527 |

| Sorok-Perint | Rába | 34,725 |

| Surján-patak | Kapos | 14,530 |

| Szabási-Rinya | Babócsai-Rinya | 5,250 |

| Szarv-ágy | Gyöngyös-patak | 3,015 |

| Szent László patak | Váli-víz | 54,050 |

| Szentadorjáni-patak | Mura | 8,495 |

| Szentlélek-patak | Ipoly | 5,300 |

| Szerencs-patak | Takta-övcsatorna | 27,000 |

| Szévíz-csatorna | Zala | 20,095 |

| Sződ-Rákos-patak | Duna | 2,800 |

| Szuha-patak | Zagyva | 12,000 |

| Szuha-patak | Sajó | 22,300 |

| Taranyi-Rinya | Babócsai-Rinya | 18,220 |

| Tarján-patak | Gyöngyös-patak | 1,007 |

| Tarján-patak | Zagyva-patak | 9,800 |

| Tarna | Zagyva | 68,000 |

| Tarnóca-patak | Tarna | 21,500 |

| Tetves-patak | Balaton | 9,309 |

| Tolcsva-patak | Bodrog | 14,500 |

| Torna-patak | Marcal | 43,200 |

| Unyi-patak | Duna | 17,900 |

| Vadász-patak | Hernád | 17,000 |

| Váli-víz | Duna | 48,810 |

| Vasas-Belvárdi-vízfolyás | Karasica | 10,300 |

| Vasonca-patak | Hernád | 21,000 |

| Vértesacsai-vízfolyás | Váli-víz | 12,600 |

| Veszprémi-Séd | Nádor-csatorna | 45,000 |

| Villány-Pogányi-vízfolyás | Karasica | 12,287 |

| Völgységi-patak | Sió | 34,850 |

| Zagyva-patak | Zagyva | 43,880 |

| Zala | Balaton | 108,950 |

| Zala-Somogyi-határárok | Zala | 15,735 |

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

| |

| --- |

* szakaszonkénti összes hossz

| Csatorna neve | Befogadó neve | Csatorna hossza (km) |

| --- | --- | --- |

| Bácsbokodi-Kígyós | Kígyós | 32,020 |

| Bajmoki-csatorna | Tavankuti | 1,325 |

| Bajmoki-II. csatorna | Bajmoki-csatorna | 2,976 |

| Barabási-összekötőcsatorna | Dédai-Micz-főcsatorna | 3,725 |

| Barát-ér | Ördögárok-Zomlini-csatorna | 9,109 |

| Batár-patak | Tisza | 10,400 |

| Bélyi-csatorna | Ricsei-főcsatorna | 7,160 |

| Cigányka-ér | Királyhegyesi-Száraz-ér | 17,700 |

| Csanálosi-csatorna | Kraszna | 4,393 |

| Csaronda-főcsatorna | Szernye | 28,670 |

| Csengeri-lapos-csatorna | Csengeri-tói-csatorna | 0,225 |

| Csengeri-tói-csatorna | Keleti-övcsatorna | 6,071 |

| Csente-Szakáli-III. csatorna | Sebes-Körös | 11,657 |

| Csigér-csatorna | Galambos-csatorna | 5,493 |

| Daróczi-határárok | Dédai-Micz-főcsatorna | 1,965 |

| Darvasi-csatorna | Bélyi-csatorna | 1,230 |

| Dédai-Micz-főcsatorna | Csaronda-főcsatorna | 15,050 |

| Dobra-Semjéni-csatorna | Ricsei-főcsatorna | 5,390 |

| Dorobánti-csatorna | Cigányka-ér | 1,620 |

| Dunacsúny-Rajkai- szivárgócsatorna | Mosoni-Duna | 1,203 |

| Egercse-csatorna | Csaronda-főcsatorna | 4,800 |

| Ér-főcsatorna | Berettyó | 8,880 |

| Feldsee-csatorna | Pomogy-Bánfalvi-csatorna | 1,926 |

| Felső-Öreg-Túr | Palád-patak | 13,100 |

| Felsőberecki-csatorna | Bodrog | 10,450 |

| Ferenc-tápcsatorna | Ferenc-csatorna | 34,000 |

| Fülöpi-ér | Nagy-ér | 14,150 |

| Galambos-csatorna | Szamossályi-árapasztó | 10,002 |

| Garand felső csatorna | Tótfalusi-övcsatorna | 4,821 |

| Géczy-sűrű-csatorna | Galambos-csatorna | 2,804 |

| Gyálai-határcsatorna | Ószentiváni-csatorna | 7,127 |

| Gyepes-főcsatorna | Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna | 47,740 |

| Határcsatorna | Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna | 7,690 |

| Határmenti-csatorna | Kis-Körös-főcsatorna | 2,330 |

| Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna | Kettős-Körös | 36,480 |

| Inándi-csatorna | Korhány-csatorna | 1,700 |

| Károlyi-folyás | Kraszna | * 13,732 |

| Karos-Szerdahelyi-csatorna | Török-éri-főcsatorna | 16,700 |

| Kaszony-Botrágyi-csatorna | Szernye | 2,800 |

| Keleti-övcsatorna | Szamos | 35,259 |

| Kígyós | Ferenc-csatorna | 68,950 |

| Királyhegyesi-Száraz-ér | Sámson-Apátfalvi- Száraz-ér | 97,687 |

| Kis-Körös-főcsatorna | Berettyó | 20,450 |

| Kocsóhát-Porgány-ér | Kiszombor-Csipkési- főcsatorna | 12,753 |

| Kopolya-csatorna | Gyepes-főcsatorna | 8,861 |

| Korhány-csatorna | Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna | 13,786 |

| Kovács-patak | Szipa-főcsatorna | 1,700 |

| Körös-éri-főcsatorna | Tisza | 45,443 |

| Krakk-éri-csatorna | Maros | 3,202 |

| Kraszna | Tisza | 46,480 |

| Kutas-éri-csatorna | Királyhegyesi-Száraz-ér | 32,033 |

| Kutas-felső főcsatorna | Kutas-felfogó csatorna | 16,688 |

| Lápi-főcsatorna | Kraszna | 11,493 |

| Lapincs árapasztó vápa | Láhn-patak | 2,008 |

| Mosztok-csatorna | Szipa-főcsatorna | 5,763 |

| Nagy-Karcsa | Déli-Radsky-csatorna | 6,200 |

| Nagytóti-Toprongyos- főcsatorna | Sebes-Körös | 15,933 |

| Ősiréti-csatorna | Gyepes-főcsatorna | 7,060 |

| Palád-patak | Túr | 6,650 |

| Pap-I. csatorna | Csík-csatorna | 6,208 |

| Penészleki-I. csatorna | Ér-főcsatorna | 21,946 |

| Penészleki-II. csatorna | Ér-főcsatorna | 3,810 |

| Penészleki-III. csatorna | Ér-főcsatorna | 7,558 |

| Penészleki-IV. csatorna | Ér-főcsatorna | 0,980 |

| Penészleki-V. csatorna | Ér-főcsatorna | 1,174 |

| Penészleki-VI. csatorna | Ér-főcsatorna | 0,740 |

| Penészleki-VII. csatorna | Ér-főcsatorna | 7,434 |

| Pete-Nagygéci-csatorna | Tótfalusi-övcsatorna | 2,568 |

| Pomogy-Bánfalvi-csatorna | Hanság-főcsatorna | 3,812 |

| Pósa-éri-csatorna | Gyepes-főcsatorna | 3,072 |

| Rajkai-belvízcsatorna | Mosoni-Duna | 5,037 |

| Rétárok-csatorna | Mosoni-Duna | 11,100 |

| Rozsály-Zajtai-csatorna | Tisztaberki-Sár-csatorna | 9,663 |

| Sár-Éger-főcsatorna | Túr | 8,947 |

| Szénási-folyás | Károlyi-folyás | 18,882 |

| Szipa-főcsatorna | Szipa-kivezető csatorna | 22,850 |

| Takó | Ér-főcsatorna | 3,650 |

| Tarcsai-határcsatorna | Hanság-főcsatorna | 7,170 |

| Tavankuti | Ferenc-csatorna | 9,400 |

| Vereskereszt-Madarásztói-csatorna | Tisza | 5,916 |

| Zickisch-csatorna | Feldsee-csatorna | 1,800 |

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

| Tározó(rendszer) neve | Térfogat (millió m3) |

| --- | --- |

| Császárszállási-tározórendszer | 4,353 |

| Fancsika-I. tározó | 1,450 |

| Félhalmi-holtág | 1,000 |

| Harangodi-tározó | 1,569 |

| K-V-1. tározó | 3,542 |

| K-V-3. tározó | 10,158 |

| K-XI. tározó | 2,134 |

| Kecskeri-tározó | 1,840 |

| Körmösdpusztai-tározó | 3,800 |

| Leveleki-tározó | 5,280 |

| Peresi-holtág | 4,200 |

| Rétközi-tó | 11,080 |

| Szamossályi-tározó | 2,270 |

| Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer | 4,800 |

| Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos | 7,250 |

| Vaja-Rohodi-tározórendszer | 1,949 |

| Veker-éri-tározó | 2,810 |

| X. tározó | 1,850 |

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

| A folyó (árvízvédelmi mű) neve | Az ártéri öblözet neve | Hossza (km) |

| --- | --- | --- |

| Ágói-patak balpart | Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi | 5,392 |

| Bakonyér balpart | Holt-Marcal győri | 2,840 |

| Bakonyér jobbpart | Holt-Marcal győri | 2,078 |

| Batár balpart | Palád-csécsei | 9,940 |

| Berettyó balpart | Kis-Sárréti | 70,452 |

| Berettyó jobbpart | Nagy-Sárréti | 22,900 |

| Berettyó jobbpart | Berettyóújfalui | 42,020 |

| Berettyó jobbpart | Érmelléki | 5,490 |

| Bodrog balpart | Bodrogközi | 39,799 |

| Csincse balpart | Délborsodi | 4,159 |

| Dongér balpart | Csongrádi | 7,500 |

| Dongér jobbpart | Szegedi | 7,500 |

| Dráva balpart | Drávaszabolcsi | 13,750 |

| Dráva balpart | Kémesi | 4,400 |

| Dráva balpart | Ormánsági | 55,945 |

| Duna balpart | Budapest-bajai | 154,122 |

| Duna balpart | Margitta-szigeti | 47,800 |

| Duna jobbpart | Szigetközi | 61,724 |

| Duna jobbpart | Komárom-almásfüzitői | 14,283 |

| Duna jobbpart | Tát-esztergomi | 8,337 |

| Duna jobbpart | Szentendrei-szigeti | 15,642 |

| Duna jobbpart | Érdi | 3,108 |

| Duna jobbpart | Ercsi | 8,938 |

| Duna jobbpart | Adonyi | 10,665 |

| Duna jobbpart | Madocsai | 18,228 |

| Duna jobbpart | Duna-Sióközi | 37,800 |

| Duna jobbpart | Sárközi | 28,692 |

| Duna jobbpart | Mohácsi | 19,865 |

| Ér főcs. balpart | Érmelléki | 6,790 |

| Ér főcs. jobbpart | Berettyóújfalui | 5,861 |

| Fehér-Körös balpart | Gyulai | 5,019 |

| Fehér-Körös balpart | Békési | 4,267 |

| Fehér-Körös jobbpart | Remetei | 9,475 |

| Fekete-Körös balpart | Remetei | 20,490 |

| Fekete-Körös jobbpart | Sarkadi | 15,829 |

| Fekete-víz balpart | Kémesi | 4,618 |

| Fekete-víz jobbpart | Ormánsági | 6,525 |

| Gyöngyös p. jobbpart | Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi | 6,827 |

| Hármas-Körös balpart | Békési | 14,292 |

| Hármas-Körös balpart | Körös-Tisza-Maros-közi | 70,738 |

| Hármas-Körös jobbpart | Nagy-Sárréti | 28,413 |

| Hármas-Körös jobbpart | Fegyvernek-mesterszállási | 38,626 |

| Hármas-Körös jobbpart | Köröszugi | 18,728 |

| Hernád jobbpart | Ócsalános-Hernád-közi | 10,500 |

| Hortobágy-Berettyó balpart | Nagy-Sárréti | 76,930 |

| Hortobágy-Berettyó jobbpart | Nagykunsági | 54,280 |

| Hortobágy-Berettyó jobbpart | Fegyvernek-mesterszállási | 16,200 |

| Ipoly balpart | Balassagyarmati | 4,150 |

| Kálló főcs. balpart | Berettyóújfalui | 1,925 |

| Kálló főcs. jobbpart | Nagy-Sárréti | 11,210 |

| Keleti főcs. balpart | Tiszanagyfalu-tiszalöki | 3,475 |

| Keleti főcs. jobbpart | Hortobágyi | 3,205 |

| Kettős-Körös balpart | Békési | 35,040 |

| Kettős-Körös jobbpart | Sarkadi | 36,193 |

| Közös főcsatorna balpart | Szolnoki | 4,500 |

| Közös főcsatorna jobbpart | Szolnoki | 4,500 |

| Kraszna balpart | Ágerdői | 3,377 |

| Kraszna balpart | Vitkai | 10,097 |

| Kraszna jobbpart | Szamos-Kraszna-közi | 40,482 |

| Lajta balpart | Lajta balparti | 17,577 |

| Lajta jobbpart | Lajta jobbparti | 18,641 |

| Laskó jobbpart | Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi | 4,614 |

| Laskó balpart | Poroszlói | 4,600 |

| Lónyay-főcsatorna jobbpart | Felsőszabolcsi | 42,738 |

| Marcal balpart | Marcalközi | 19,253 |

| Marcal jobbpart | Holt-Marcal győri | 6,661 |

| Maros balpart | Torontáli | 28,640 |

| Maros jobbpart | Körös-Tisza-Maros-közi | 47,400 |

| Mosoni-Duna balpart | Szigetközi | 30,253 |

| Mosoni-Duna jobbpart | Mosoni-Duna Rábcaközi | 17,969 |

| Mosoni-Duna jobbpart | Rábaközi | 4,874 |

| Mosoni-Duna jobbpart | Holt-Marcal győri | 6,866 |

| Mura balpart | Murakeresztúri | 9,421 |

| Mura balpart | Molnári | 2,717 |

| Mura balpart | Tótszerdahelyi | 5,014 |

| Mura balpart | Birkitói | 11,924 |

| Mura balpart | Letenyei | 14,284 |

| Nádor balpart | Duna-Sióközi | 1,095 |

| Németér balpart | Nagykunsági | 9,100 |

| Németér jobbpart | Nagykunsági | 3,300 |

| Paksi Atomerőmű Hidegvíz- csatorna jobbpart | Duna-Sióközi | 0,393 |

| Paksi Atomerőmű Melegvíz- csatorna jobbpart | Duna-Sióközi | 1,358 |

| Palád balpart | Felsőtúri | 0,980 |

| Palád jobbpart | Palád-csécsei | 6,423 |

| Pécsi-víz balpart | Kémesi | 2,153 |

| Rába balpart | Rábaközi | 60,588 |

| Rába balpart | Nicki | 22,961 |

| Rába jobbpart | Kemenesaljai | 53,927 |

| Rába jobbpart | Marcalközi | 18,628 |

| Rába jobbpart | Holt-Marcal győri | 10,406 |

| Rábca balpart | Mosoni-Duna Rábcaközi | 29,854 |

| Rábca jobbpart | Rábaközi | 30,193 |

| Répce-árapasztó balpart | Rábaközi | 10,520 |

| Répce-árapasztó jobbpart | Nicki | 9,665 |

| Rima balpart | Délborsodi | 4,150 |

| Rima jobbpart | Poroszlói | 7,955 |

| Ronyva balpart | Ronyvazugi | 1,811 |

| Sajó balpart | Taktaközi | 8,000 |

| Sajó balpart | Felsőzsolca-boldvai | 7,270 |

| Sajó jobbpart | Szirma-sajóörösi | 10,474 |

| Sajó jobbpart | Délborsodi | 8,081 |

| Sámson A. főcs. balpart | Körös-Tisza-Maros-közi | 9,510 |

| Sámson A. főcs. jobbpart | Körös-Tisza-Maros-közi | 9,510 |

| Sáréger balpart | Szamos-közi | 6,774 |

| Sáréger jobbpart | Szamos-közi | 6,800 |

| Sebes-Körös balpart | Sarkadi | 57,966 |

| Sebes-Körös jobbpart | Nagy-Sárréti | 14,013 |

| Sebes-Körös jobbpart | Kis-Sárréti | 42,452 |

| Sió balpart | Duna-Sióközi | 17,635 |

| Sió balpart | Kajdacs-Simontornyai | 32,350 |

| Sió jobbpart | Sárközi | 14,419 |

| Szamos balpart | Szamos-Kraszna-közi | 46,650 |

| Szamos jobbpart | Szamos-közi | 46,385 |

| Szarv-ágy balpart | Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi | 3,010 |

| Szarv-ágy jobbpart | Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi | 3,019 |

| Szentendrei-Duna balpart | Szentendrei-szigeti | 9,059 |

| Szinva jobbpart | Szirma-sajóörösi | 0,300 |

| Szt. László balpart | Ercsi | 4,735 |

| Takta balpart | Taktaközi | 28,643 |

| Tápió balpart | Jánoshidai | 10,912 |

| Tápiói jobbpart | Szolnoki | 6,320 |

| Tarna balpart | Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi | 36,214 |

| Tarna jobbpart | Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi | 8,180 |

| Tisza balpart | Palád-csécsei | 16,082 |

| Tisza balpart | Szamos-közi | 31,300 |

| Tisza balpart | Vásárosnamény-benki | 23,038 |

| Tisza balpart | Felsőszabolcsi | 73,213 |

| Tisza balpart | Tiszanagyfalu-tiszalöki | 20,025 |

| Tisza balpart | Hortobágyi | 76,790 |

| Tisza balpart | Tiszaörvényi | 3,380 |

| Tisza balpart | Nagykunsági | 24,230 |

| Tisza balpart | Fegyvernek-mesterszállási | 57,890 |

| Tisza balpart | Alcsiszigeti | 25,995 |

| Tisza balpart | Cibakházi | 21,100 |

| Tisza balpart | Köröszugi | 36,400 |

| Tisza balpart | Körös-Tisza-Maros-közi | 64,166 |

| Tisza balpart | Torontáli | 12,400 |

| Tisza jobbpart | Beregi | 62,812 |

| Tisza jobbpart | Bodrogközi | 67,942 |

| Tisza jobbpart | Taktaközi | 45,381 |

| Tisza jobbpart | Délborsodi | 49,783 |

| Tisza jobbpart | Poroszlói | 12,944 |

| Tisza jobbpart | Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi | 83,913 |

| Tisza jobbpart | Szolnoki | 43,511 |

| Tisza jobbpart | Kécskei | 16,599 |

| Tisza jobbpart | Csongrádi | 28,536 |

| Tisza jobbpart | Szegedi | 59,964 |

| Túr balpart | Szamos-közi | 26,665 |

| Túr jobbpart | Palád-csécsei | 20,600 |

| Túr jobbpart | Felsőtúri | 7,422 |

| Vadász-patak jobbpart | Ócsalános-Hernád-közi | 1,300 |

| Váli víz balpart | Ercsi | 2,829 |

| Váli víz jobbpart | Adonyi | 4,235 |

| Zagyva balpart | Laskó-Tisza-Zagyva- Tarna-közi | 54,623 |

| Zagyva balpart | Borsóhalmi | 9,520 |

| Zagyva balpart | Jászfényszarúi | 18,985 |

| Zagyva jobbpart | Jánoshidai | 41,067 |

| Zagyva jobbpart | Szolnoki | 24,018 |

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

| A folyó (védvonal) neve | Hossza (km) | Megjegyzés |

| --- | --- | --- |

| Berettyó balpart | 9,638 | Darvas-berettyó- szentmártoni lok. töltés |

| Duna balpart | 22,000 | DVCs jobbparti lok. töltés |

| Duna balpart | 7,500 | Szeremlei lok. töltés |

| Duna balpart | 14,000 | Dávod-Hercegszántó- országhatár lok. töltés |

| Duna jobbpart | 17,200 | Kisvajkai lok. töltés |

| Duna jobbpart | 5,730 | Faddi lok. töltés |

| Hortobágy-Berettyó balpart | 15,580 | Püspökladány-Nádudvar lok. töltés |

| Rábca jobbpart | 1,073 | |

| Ráckevei-Duna balpart | 12,970 | |

| Ráckevei-Duna jobbpart | 24,600 | |

| Tisza balpart Szamos jobbpart | 1,000 | Olcsvaapáti körtöltés |

| Tisza balpart | 16,773 | Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés |

| Tisza balpart | 14,035 | Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés |

| Tisza balpart | 50,300 | Újszentmargita- Tiszavasvári lok. töltés |

| Tisza balpart | 3,990 | Tiszaugi lokalizációs töltés |

| Tisza jobbpart | 6,000 | Tokaj-tiszaladányi lok. töltés |

| Tisza jobbpart | 7,600 | Sövényházi keresztgát |

| Tisza jobbpart | 11,508 | Paphalmi töltés |

| Tisza jobbpart | 9,118 | Percsorai keresztgát |

| Zagyva jobbpart | 3,000 | Határmenti lokalizációs töltés |

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

| A folyó (védvonal) neve | Hossza (km) | Megjegyzés |

| --- | --- | --- |

| Berettyó balpart | 2,120 | Kismarjai lokalizációs töltés |

| Fehér-Körös balpart | 10,290 | Fehér-Körös bp-i lok. töltés |

| Fehér-Körös jobbpart Fekete- Körös balpart | 9,770 | Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés |

| Fekete-Körös jobbpart Sebes- Körös balpart | 49,640 | Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés |

| Lajta-összekötőcsatorna balpart | 0,282 | Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés |

| Maros jobbpart | 5,055 | Élővíz főcsat. jp-i töltés |

| Névtelen-patak jobbpart | 0,950 | Bánrévei töltés |

| Palád balpart | 3,177 | |

| Ronyva balpart | 1,811 | Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés |

| Sajó balpart | 0,467 | Bánrévei töltés |

| Sebes-Körös jobbpart | 3,610 | Körösszegapáti lok. töltés |

| Szamos jobbpart | 25,234 | Szamos-Sáréger zárógát |

| Tisza jobbpart | 5,150 | Zemplénagárd-dámóci lok. töltés |

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

| A folyó (védvonal) neve | Hossza (km) | Megjegyzés |

| --- | --- | --- |

| Ágói-patak jobbpart | 5,417 | Borsóhalmi-szükségtározó töltése |

| Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart | 8,865 | Halaspusztai szükségtározó |

| Bodrog jobbpart | 10,175 | Ronyvazugi szükségtározó töltése |

| Berettyó balpart | 26,666 | Kutas szükségtározó töltése |

| Fehér-Körös jobbpart; Fekete- Körös balpart | 3,644 | Kisdelta szükségtározó töltése |

| Fekete-Körös balpart | 11,015 | Mályvádi szükségtározó töltése |

| Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart | 7,750 | Mérgesi szükségtározó töltése |

| Kebele-patak | 5,469 | Kebele-árvíztározó töltése |

| Kerka-patak | 1,192 | Alsószenterzsébeti- árvíztározó töltése |

| Lajta balpart | 14,400 | Lajta-szükségtározó töltése |

| Lajta balparti csat. jobbpart | 13,700 | Lajta-szükségtározó töltése |

| Répce | 3,096 | Gór-Bük-árvíztározó töltése |

| Ronyva jobbpart | 2,327 | Ronyvazugi szükségtározó töltése |

| Tarna jobbpart | 4,671 | Borsóhalmi-szükségtározó töltése |

| Tisza jobbpart | 23,830 | Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése |

| Zagyva jobbpart | 5,620 | Jásztelki szükségtározó északi töltése |

| Zagyva jobbpart | 3,300 | Jásztelki szükségtározó déli töltése |

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

| Folyó megnevezése | A műtárgy neve |

| --- | --- |

| Által-ér | Vecserei zsilip |

| Duna | Dunakiliti fenékküszöb |

| Duna | Dunakiliti vízlépcső |

| Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna | Homokparti (II. sz.) zsilip |

| Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Záperdei (III. sz.) zsilip |

| Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Diós (IV. sz.) zsilip |

| Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Csölösztői (V. sz.) zsilip |

| Fehér-Körös | Gyulai duzzasztó |

| Hármas-Körös | Békésszentandrási vízlépcső |

| Hármas-Körös | Bökényi vízlépcső |

| Hernád | Hernádszurdok fixgát |

| Hortobágy-Berettyó | Ágotai vészelzárómű |

| Hortobágy-Berettyó | Mezőtúri torkolati árvízkapu |

| Hortobágy-Berettyó | Mezőtúri torkolati hármaszsilip |

| Kettős-Körös | Békési duzzasztó |

| Lajta | Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó |

| Lónyay-főcsatorna | Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu) |

| Marcal | Marcal duzzasztó |

| Mosoni-Duna | Rajkai vízkivételi zsilip |

| Mosoni-Duna | Vigh (VI. sz.) zsilip |

| Mosoni-Duna | Mosonmagyaróvári duzzasztó |

| Rába | Szentgotthárdi duzzasztó |

| Rába | Nicki duzzasztó |

| Ráckevei-Duna | Kvassay zsilip |

| Ráckevei-Duna | Tassi zsilip |

| Sebes-Körös | Biharugrai fenékgát |

| Sebes-Körös | Körösladányi duzzasztó |

| Sió | Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip |

| Sió | Balatonkiliti mederduzzasztó |

| Sió | Sió árvízkapu |

| Tisza | Tisza tó |

| Tisza | Tiszalöki vízlépcső |

| Tisza | Kiskörei vízlépcső |

| Túr | Sonkádi duzzasztó |

| Túr | Túr torkolati műtárgy |

| Duna-Tisza-csatorna | Dunaharaszti tűsgát |

| Duna-Tisza-csatorna | Sári-zsilip |

| Ferenc-tápcsatorna | Deák Ferenc zsilip |

| Hanság-főcsatorna | Mekszikópusztai zsilip |

| Jászsági-főcsatorna | Beeresztő zsilip |

| Jászsági-főcsatorna | Hanyi vízleadó |

| Jászsági-főcsatorna | Sajfoki vízleadó |

| Jászsági-főcsatorna | 28-as vízleadó |

| K-III. főcsatorna | K-III. fővízkivétel |

| K-III. főcsatorna | I. sz. vízszintszabályzó |

| K-III. főcsatorna | II. sz. vízszintszabályzó |

| K-III. főcsatorna | III. sz. vízszintszabályzó |

| K-III. főcsatorna | IV. sz. vízszintszabályzó |

| K-III. főcsatorna | V. sz. vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | K-IV. fővízkivétel |

| K-IV. főcsatorna | 6T. automatikus vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | 9T. automatikus vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | 14T. automatikus vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | 16T. automatikus vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | 20T. automatikus vízszintszabályzó |

| K-IV. főcsatorna | 24T. automatikus vízszintszabályzó |

| Keleti-főcsatorna | Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip |

| Keleti-főcsatorna | Balmazújvárosi bukó |

| Keleti-főcsatorna | Hajdúszoboszlói bukó |

| Keleti-főcsatorna | Bakonszegi zsilip |

| Kiskunsági-főcsatorna | Tassi zsilip |

| Kiskunsági-főcsatorna | Homoki zsilip |

| Kiskunsági-főcsatorna | Halas-tói zsilip |

| Kiskunsági-főcsatorna | DVCS-kitorkollás |

| Kiskunsági-főcsatorna | Akasztói zsilip |

| Nagykunsági-főcsatorna | Beeresztő zsilip |

| Nagykunsági-főcsatorna | 14. sz. alvízszint-szabályzó |

| Nagykunsági-főcsatorna | 31. sz. alvízszint-szabályzó |

| Nagykunsági-főcsatorna | 34. sz. alvízszint-szabályzó |

| Nagykunsági-főcsatorna | Leürítő zsilip |

| Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) | 18. sz. alvízszint-szabályzó |

| Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) | Fenékleürítő |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 1. sz. alvízszint-szabályzó |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 7. sz. zsilip |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 14. sz. alvízszint-szabályzó |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 20. sz. alvízszint-szabályzó |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 21. sz. alvízszint-szabályzó |

| NK-III-2. öntözőcsatorna | 22. sz. alvízszint-szabályzó |

| Nyugati-főcsatorna | Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip |

| Nyugati-főcsatorna | I. vízszintszabályzó |

| Nyugati-főcsatorna | II. vízszintszabályzó |

| Nyugati-főcsatorna | III. vízszintszabályzó |

| Nyugati-főcsatorna | Hármas elosztó zsilip |

| Rábca árapasztó csatorna | Rábca árvízkapu |

| Takta-övcsatorna | Kesznyéteni árvízkapu |

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás

| --- | --- | --- | --- | --- |

| Bicskei RVR | | 21,9 | - | 140,0 |

| Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó) | | 21,0 | 17,2 | 272,6 |

| Dél-Borsodi RVR | | 9,5 | 9,5 | 53,0 |

| Dél-kelet Balatoni RVR | | 41,6 | 41,6 | 929,0 |

| Dorogi RVR | | 29,2 | - | 459,0 |

| Duna-balparti RVR | | 100,8 | - | 2389,4 |

| Duna-jobbparti RVR | | 50,9 | - | 938,6 |

| Dunai RVR | | 15,5 | - | 31,4 |

| Észak-kelet Balatoni RVR | | 40,7 | 25,0 | 509,5 |

| Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó) | | 24,2 | 18,0 | 107,1 |

| Észak-Szabolcsi RVR | | 8,3 | 7,0 | 30,3 |

| Geszterédi RVR | | 8,3 | 10,0 | 27,6 |

| Hevesi RVR | | 6,7 | 6,7 | 157,2 |

| Ipolymenti RVR | | 5,1 | - | 139,2 |

| Kelet-Borsodi RVR | | 91,0 | 50,0 | 229,1 |

| Keleti-Főcsatorna RVR | | 54,0 | 30,0 | 43,3 |

| Közép-Nógrád- Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.) | | 10,6 | 10,0 | 39,5 |

| Mátrai RVR | (felszín alatti) | 0,1 | 0,1 | |

| | (Köszörű-völgyi ivóvíz-tározó) | 1,3 | 1,2 | 177,7 |

| | (Csórréti ivóvíz-tározó) | 3,2 | 3,0 | |

| Nyírád-Ajka RVR | | 40,0 | - | 18,7 |

| Nyíregyházi RVR | | 66,0 | 48,0 | 77,0 |

| Nyugat-Balatoni RVR | | 54,5 | 24,5 | 1432,7 |

| Ózdi RVR | (felszín alatti) | 0,05 | 0,05 | |

| | (Lázbérci ivóvíz-tározó) | 24,0 | 24,0 | 201,0 |

| Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR | | 95,0 | 62,0 | 104,6 |

| Rákhegyi RVR | | 19,2 | 24,0 | 113,6 |

| Sajóecsegi RVR | (felszín alatti) | - | - | 74,7 |

| | (ipari, Bódva) | 15,4 | 15,4 | 23,1 |

| Sümegi RVR | | 8,4 | - | 50,8 |

| Tatabányai RVR | | 51,2 | - | 1134,0 |

| Velencei-tavi RVR | | 21,5 | 2,0 | 353,8 |

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás

| Regionális Vízi közmű megnevezése (RSzvet) | Szennyvíztelepének kapacitása ezer m3/nap | Közmű-hálózatának hossza (km) |

| --- | --- | --- |

| Balatoni RSzvet-k | | |

| I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó | 32,5 | 353,4 |

| II. régió: Balatonszemes-Fonyód | 14,4 | 212,7 |

| III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény | 7,0 | 242,2 |

| IV. régió: Keszthely-Balatongyörök | 21,5 | 224,0 |

| V. régió: Zánka-Szigliget | 3,8 | 150,9 |

| VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő | 17,0 | 298,8 |

| VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya | 5,0 | 138,3 |

| Dorogi RSzvet | 5,0 | 31,7 |

| Duna-balparti RSzvet | 25,0 | 391,0 |

| Duna-jobbparti RSzvet | 14,2 | 112,0 |

| Esztergomi RSzvet | 12,0 | 43,7 |

| Tatabányai RSzvet | 16,0 | 165,2 |

| Tatai RSzvet | 6,0 | 50,8 |

| Velencei-tavi RSzvet | 12,4 | 267,0 |

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

| |

| --- |

* szakaszonkénti összes hossz

| A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve | Befogadó neve | Csatorna hossza (km) |

| --- | --- | --- |

| 12-28. összekötőcsatorna | 12. csatorna | 7,500 |

| 5-120. csatorna | Jobb parti szivárgó | 4,700 |

| 72. összekötőcsatorna | 33. csatorna | 4,375 |

| Ásványi-tápcsatorna | Duna | 0,352 |

| Barbacsi-csatorna | Kölesmajori-csatorna | 6,235 |

| Berek-ér-Puszta-ér | Sárréti-főcsatorna | 8,493 |

| Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna | Sárréti-főcsatorna | 1,420 |

| Bodzás-ér | Kati-ér | 3,619 |

| Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna | Fancsika-II. tározó | 2,650 |

| Börcsi-Ó-Rábca | Rábca | 6,166 |

| Csente-Szakáli-I. csatorna | Kutas alsó főcsatorna | 6,386 |

| Csente-Szakáli-II. csatorna | Kődombszigeti-főcsatorna | 12,060 |

| Cserei-ér | Kondoros-csatorna | 4,165 |

| Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna | Élővíz-csatorna | 0,972 |

| Csillagosi-összekötőcsatorna | Sárközi-II. főcsatorna | 0,150 |

| Csökmő-Halasi-csatorna | Nagy-foki-csatorna | 1,645 |

| Dióér-Holt-Sebes-Körös- összekötőcsatorna | Holt-Sebes-Körös- főcsatorna | 0,650 |

| Doba-Tiszasülyi-28. összekötőcsatorna | Tiszasülyi-28. csatorna | 2,657 |

| Északi-főcsatorna | Szamos | 18,840 |

| Farkas-árok | Kapuvár-Bősárkányi- csatorna | 16,022 |

| Fehér-tói-ér | Pocsaji-ér | 3,846 |

| Forgácsháti-csatorna | Hortobágy-főcsatorna | 5,650 |

| Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna | Sarkad-Mérges-Sáros-ér | 7,300 |

| Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna | Vidi-ér | 8,416 |

| Gátér-Fehértói-összekötőcsatorna | Csukás-éri-főcsatorna | 3,144 |

| Gojdár-Pamukéri-csatorna | Sártó-Ökröstói-csatorna | 7,748 |

| Gőgő-Szenke-főcsatorna | Öreg-Túr | 19,110 |

| Gúti-ér | Bodzás-ér | 5,328 |

| Hamvas-Alsófutaki- összekötőcsatorna | Hamvas-főcsatorna | 4,550 |

| Harta-I. összekötőcsatorna | V. csatorna | 1,415 |

| Harta-II. összekötőcsatorna | Fűzvölgyi-főcsatorna | 3,295 |

| Hollózugi-árapasztó | Sebes-Körös | 0,580 |

| Holt-Sebes-Körös- Határér-összekötőcsatorna | Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna | 19,244 |

| Homoródi-összekötőcsatorna | Sárközi-I. főcsatorna | 2,600 |

| I/4. csatorna | Dömsödi-holtág (felső szakasz) | 0,119 |

| II. övcsatorna | I. övcsatorna | 11,000 |

| III. főcsatorna | Duna | 10,485 |

| III/6. csatorna | Ráckevei-Duna | 0,100 |

| IV. csatorna | Ráckevei-Duna | 0,162 |

| K-1. csatorna | Kórógy-ér | 15,596 |

| K-11. csatorna | Veker-ér | 7,689 |

| K-13. csatorna | K-1. csatorna | 4,880 |

| K-V-1. megkerülő csatorna | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 3,040 |

| K-V-1.-Kadarcs-összekötőcsatorna | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 2,100 |

| K-V-3.-Kadarcs-összekötőcsatorna | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 0,220 |

| K-XI. lecsapolócsatorna | K-XI.-Pálfoki- összekötőcsatorna | 2,830 |

| K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna | Pál-foki-csatorna | 0,206 |

| Kengyelesi-csatorna | III. főcsatorna | 0,050 |

| Kisbodaki-összekötőcsatorna | Duna | 0,346 |

| Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna | Kis-Körös-főcsatorna | 0,979 |

| Kis-Rába | Rábca | 40,235 |

| Kis-Rába (kettős ág) | Kis-Rába | 0,150 |

| Kis-Rába (Kisfaludi mellékág) | Kis-Rába | 2,325 |

| Kisújszállási-III. csatorna | Kakat-csatorna | 6,900 |

| Kisújszállási-XL. csatorna | Kakat-csatorna | 2,672 |

| Kisújszállási X-XII. csatorna | Kakat-csatorna | 2,184 |

| Kisújszállási X-XXVII. csatorna | Kakat-csatorna | 2,960 |

| Klágya-Duna | Ferenc-tápcsatorna | 6,410 |

| Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna | Kopolya-csatorna | 3,010 |

| Kölesmajori-csatorna | Kepés-Lesvári-főcsatorna | 2,238 |

| Kunere-csatorna | Zagyva | 1,824 |

| Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatorna | I. övcsatorna | 7,783 |

| Lébény-Hanyi-1. csatorna | Rábcai-tőzegcsatorna | 8,330 |

| Lébény-Hanyi-2. csatorna | Lébényi-belvízcsatorna | 8,145 |

| Lébény-Hanyi-főcsatorna | Mosonszentjánosi-csatorna | 9,847 |

| Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna | Nagy-ér | 4,200 |

| Ludas-ér | Kurca-főcsatorna | 12,227 |

| Matyér-Fehértói-csatorna | Matyér-Subasai-csatorna | 6,664 |

| Megkerülő | Szelidi-tavi | 6,290 |

| Mérges-ér | Kálló-ér | 1,043 |

| Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna | Mirhó-Gyolcsi-csatorna | 2,564 |

| Morgó-foki-tápcsatorna | Fekete-Körös | 0,821 |

| Móricföldi-II. csatorna | Kődombszigeti-főcsatorna | 2,525 |

| Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna | Bordacsi-csatorna | 1,340 |

| Műrét-Kis-tiszai-csatorna | Percsorai-főcsatorna | 6,048 |

| Nagy-foki-csatorna | Kutas-főcsatorna | 12,571 |

| Nagy-vájás | Lápi-főcsatorna | 6,700 |

| Örömkő-laposi-csatorna | Révfalui-csatorna | 5,225 |

| Pál-foki-csatorna | Kispálszigeti-csatorna | 2,350 |

| Patéi-csatorna | Veker-ér | 2,600 |

| Pocsaji-ér | Nagy-ér | 0,535 |

| Rábatamási-határcsatorna | Kapuvár-Bősárkányi-csatorna | 7,375 |

| Remencei-csatorna | Bácsai-csatorna | 2,235 |

| Répce jobb parti főlecsapoló csatorna | Répce | 7,766 |

| Sebes-éri-IV. csatorna | Villogó-csatorna | 2,550 |

| Siratói-összekötőcsatorna | Szarvas-Békésszentandrási-holtág | 1,444 |

| Solti-árapasztó | Duna | 3,522 |

| Szeghalmi-megcsapoló csatorna | Sebes-Körös | 3,354 |

| Szigetbecsei-átkötőcsatorna | III/6. csatorna | 0,535 |

| Szittyó-csatorna | XXX. csatorna | 10,270 |

| Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna | Kutas-főcsatorna | 10,584 |

| Tapolnok-főcsatorna | Öreg-Túr | 24,990 |

| Terehalom-Mucsihát- Kórógy-összekötőcsatorna | Kórógy-ér | 2,720 |

| Terehalom-Mucsiháti-csatorna | Kórógy-ér | 8,177 |

| Tói-csatorna | Kraszna | 0,800 |

| Tordai-csatorna | Sebes-Körös | 3,035 |

| Tordosa | Kapuvár-Bősárkányi-csatorna | 13,150 |

| Tökföldi-tápcsatorna | Vargahosszai főcsatorna | 0,910 |

| Urhanya-csatorna | Lébényi belvízcsatorna | 5,400 |

| Újfoki-csatorna | Duna | 1,973 |

| V-11. csatorna | Villogó-csatorna | 1,585 |

| V-14. csatorna | Villogó-csatorna | 1,112 |

| V-3. (Óvári-)csatorna | V. (Vargahosszai-)főcsatorna | 8,070 |

| V. csatorna | Ráckevei-Duna | 0,480 |

| Vámház-ér | Kis-Répce | 7,833 |

| Vámház-ér-Kis-Rába-összekötőcsatorna | Kis-Rába | 0,530 |

| Vasútmenti-csatorna | Kőris-patak | 1,680 |

| Veker-Ecser-Kórógy-összekötőcsatorna | Veker-ér | 8,060 |

| Vidre-ér | Felső-főcsatorna | 12,890 |

| Vidre-éri- összekötőcsatorna | Vidre-ér | 4,750 |

| XX. árapasztó | Duna-völgyi-főcsatorna | 2,390 |

| | | |

| 2 m3/s torkolati vízszállító- képességet meghaladó csatorna neve | Befogadó neve | Csatorna hossza (km) |

| 12. csatorna | Saj-foki-csatorna | 10,200 |

| 14. csatorna | Hanyi-csatorna | 9,523 |

| 22. csatorna | Tiszasülyi-28. csatorna | 9,000 |

| 33. csatorna | Millér-csatorna | 24,366 |

| Adonyi-főcsatorna | Duna | 4,470 |

| Algyői-főcsatorna | Tisza | 17,008 |

| Álomzugi-csatorna | Hortobágy-Berettyó | 6,964 |

| Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna | Alpári-holtág | 41,473 |

| Alsó-alvízi-tápcsatorna | Kékcsei-tápcsatorna | 1,550 |

| Alsó-főcsatorna | Felső-főcsatorna | 9,450 |

| Alsó-Kadarcs-csatorna | Kösely-főcsatorna | 19,930 |

| Alsó-Ó-Berettyó-csatorna | Sárréti-főcsatorna | 13,314 |

| Alsó-Öreg-Túr | Túr | 14,070 |

| Alsó-Selypes-főcsatorna | Tiszakeszi-főcsatorna | 6,265 |

| Alsófutaki-csatorna | Hortobágy-Berettyó | 10,832 |

| Alsóréti-csatorna | Tisza | 1,209 |

| Aranyad-éri-csatorna | Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér | 13,536 |

| Árkus-főcsatorna | Sarkad-Mérges-Sáros-ér | 44,530 |

| Bácsai-csatorna | Mosoni-Duna | 6,743 |

| Bágy-Szandalik-csatorna | Hortobágy-főcsatorna | 15,723 |

| Bal parti szivárgó | Tisza | 27,520 |

| Balatonlellei szivattyútelep- nyomócsatorna | Balaton | 0,247 |

| Balatonlellei-B. árok | Balatonlellei szivattyútelep- nyomócsatorna | 1,368 |

| Bárkás-csatorna | Fekete-Körös | 3,376 |

| Bársonyos-csatorna | Hernád | 60,300 |

| Bédai-holtág | Külső-Bédai-holtág | 11,500 |

| Békés-III. tápcsatorna | Kettős-Körös | 1,150 |

| Belfő-csatorna | Tisza | 57,740 |

| Bodrogzugi-I. csatorna | Bodrog | 13,550 |

| Bodrogzugi-II. csatorna | Bodrogzugi-I. csatorna | 9,070 |

| Bódvaj-patak | Kraszna | 15,840 |

| Bordacsi-csatorna | Kimlei-csatorna | 9,612 |

| Borzasi-összekötőcsatorna | XXX. csatorna | 0,240 |

| Brassó-ér | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 3,112 |

| Büngösdi-főcsatorna | Kettős-Körös | 22,004 |

| Cigány-foki-főcsatorna | Holt-Sebes-Körös-főcsatorna | 21,320 |

| Csárdaszállási-csatorna | Mezőberényi-főcsatorna | 5,660 |

| Császári-Oláhréti-tápcsatorna | Császári-Oláhréti-tározórendszer | 1,700 |

| Csátés-csatorna | Tiszasülyi-28. csatorna | 28,000 |

| Cserepes-Pap-ér | Hortobágy-főcsatorna | 8,830 |

| Csincsa-csatorna | Laskó-patak | 21,700 |

| Csincse-övcsatorna | Rima | 23,335 |

| Csomata-csatorna | Öreg-Túr | 36,400 |

| Csorna-Foktői-csatorna | Duna | 33,380 |

| Csukás-ér | Kőrös-ér | 11,690 |

| Csukás-éri-főcsatorna | Dong-éri-főcsatorna | 37,596 |

| Csukásér-Nyárlőrinci-összekötőcsatorna | Csukás-éri-főcsatorna | 13,256 |

| Dános-csatorna | Lanka-csatorna | 2,971 |

| Dár-foki-összekötőcsatorna | Szekszárd-Bátai-főcsatorna | 4,120 |

| Deszk-Fehértói-főcsatorna | Maros | 9,643 |

| Dió-éri-főcsatorna | Sebes-Körös | 22,406 |

| Doba-csatorna | Tisza | 16,608 |

| Dong-éri-főcsatorna | Tisza | 70,447 |

| Dorozsma-Halasi-főcsatorna | Dorozsma-Majsai-főcsatorna | 28,252 |

| Dorozsma-Majsai-főcsatorna | Algyői-főcsatorna | 38,630 |

| Dögös-Kákafoki- főcsatorna | Szarvas-Békésszentandrási-holtág | 55,200 |

| Duna-völgyi-főcsatorna | Duna | 146,526 |

| Eger-csatorna | Kánya-patak | 27,840 |

| Eleki-főcsatorna | Kígyósi-főcsatorna | 30,300 |

| Élővíz-csatorna | Kettős-Körös | 37,352 |

| Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz) | Maros | 1,160 |

| Eresztőhalmi-I. csatorna | Zagyva | 0,563 |

| Érfűi-csatorna | Tisza | 1,750 |

| Érpataki-főfolyás | Lónyay-főcsatorna | 50,160 |

| Északi-főgyűjtő | Karapancsai-főcsatorna | 13,320 |

| Északi-övcsatorna | Prügyi-főcsatorna | 5,200 |

| Fazekaszugi-főcsatorna | Hármas-Körös | 13,591 |

| Fehér-tói-tározó-tápcsatorna | Fehér-tói-tározó | 2,850 |

| Fehérnádi-csatorna | Sulymos-főcsatorna | 6,000 |

| Fehértó-Majsai-főcsatorna | Algyői-főcsatorna | 37,529 |

| Fekete-Körös-Kopolya-összekötőcsatorna | Fekete-Körös | 0,177 |

| Félegyházi-főcsatorna | Csukás-éri-főcsatorna | 45,563 |

| Félhalmi-csatorna | Félhalmi-holtág | 4,919 |

| Felső-alvízi-tápcsatorna | Kékcsei-tápcsatorna | 1,243 |

| Felső-főcsatorna | Tisza | 18,162 |

| Felsőréhelyi-főcsatorna | Hortobágy-Berettyó | 21,594 |

| Foki-csatorna | Tolnai-Holt-Duna | 3,700 |

| Folyás-éri-főcsatorna | Sebes-Körös | 20,501 |

| Füredkócsi-tározó-tápcsatorna | Füredkócsi-tározó | 5,350 |

| Fűzvölgyi-főcsatorna | Kékesiréti | 48,169 |

| Gaja-malomcsatorna | Gaja-patak | 3,993 |

| Gencsháti-csatorna | Szárazér-Porgányi-főcsatorna | 4,050 |

| Gerje | Közös-csatorna | 49,900 |

| Gerje-mellékcsatorna | Gerje | 20,305 |

| Gerlai-holtág | Élővíz-csatorna | 11,949 |

| Gombócos-Bár-Duna-csatorna | Zsejkei csatorna | 8,825 |

| Görbeházi-csatorna | Bágy-Szandalik-csatorna | 3,490 |

| Gyáli-1. főcsatorna | Ráckevei-Duna | 24,660 |

| Gyáli-17. csatorna | Gyáli-1. főcsatorna | 7,583 |

| Gyáli-2. főcsatorna | Gyáli-1. főcsatorna | 17,150 |

| Gyáli-24. csatorna | Gyáli-2. főcsatorna | 9,619 |

| Györpölési előtéri csatorna | Tisza | 0,683 |

| Gyulai-lecsapolócsatorna | Kígyósi-főcsatorna | 11,058 |

| Gyulai-tápcsatorna | Fehér-Körös | 1,540 |

| Gyulavári-főcsatorna | Fehér-Körös | 7,350 |

| Halásztanyai-csatorna | Tisza | 5,050 |

| Hamvas-főcsatorna | Hortobágy-Berettyó | 45,148 |

| Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna | Hamvas-főcsatorna | 1,142 |

| Hanság-főcsatorna | Rábca | 34,971 |

| Hanyi-csatorna | Tisza | 43,625 |

| Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna | Saj-foki-csatorna | 0,914 |

| Harangzugi-I. c. csatorna | Harangzugi-I. csatorna | 24,305 |

| Harangzugi-I. csatorna | Hármas-Körös | 20,638 |

| Hataj-csatorna | Tisza | 0,776 |

| Határmenti | Zagyva | 1,225 |

| Hédervár-Darnói-csatorna | Hédervár-Vadaskerti-csatorna | 8,242 |

| Hédervár-Vadaskerti-csatorna | Mosoni-Duna | 5,100 |

| Hejő-főcsatorna | Tisza | 23,600 |

| Hejő-Szarda-övcsatorna | Sajó | 11,200 |

| Hódtó-Kis-tiszai-csatorna | Györpölési előtéri csatorna | 15,796 |

| Holt-Marcal | Nagy-Pándzsa | 12,692 |

| Holt-Sebes-Körös-főcsatorna | Sebes-Körös | 53,042 |

| Homok-Sarródi-csatorna | Hanság-főcsatorna | 7,530 |

| Hortobágy-főcsatorna | Hortobágy-Berettyó | 93,267 |

| Hortobágy-Kadarcs-összekötőcsatorna | Hortobágy-főcsatorna | 4,896 |

| I-13. csatorna | Hortobágy-Berettyó | 2,263 |

| I. árapasztó | Ráckevei-Duna | 16,993 |

| I. övcsatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 37,647 |

| Igali gravitációs főcsatorna | Ferenc-tápcsatorna | 40,373 |

| III. övcsatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 36,880 |

| Inérháti-főcsatorna | Sajó | 10,200 |

| Ively-ér | Északi-övcsatorna | 4,060 |

| Jobb parti szivárgó | Tisza | 19,680 |

| Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | Hortobágy-főcsatorna | * 36,593 |

| Kadia-Ó-Duna | Ferenc-tápcsatorna | 10,004 |

| Kakat-csatorna | Hortobágy-Berettyó | 45,300 |

| Kállai-főfolyás | Lónyay-főcsatorna | 54,630 |

| Kálló-ér | Berettyó | 29,365 |

| Kamuti-csatorna | Mezőberényi-főcsatorna | 7,906 |

| Kapuvár-Bősárkányi-csatorna | Rábca | 15,987 |

| Karapancsai-főcsatorna | Kadia-Ó-Duna | 22,761 |

| Karász-Gyulaházi-csatorna | Kártavai-csatorna | 16,400 |

| Karcagi-I. csatorna | Hortobágy-Berettyó | 23,024 |

| Karcagi-II. csatorna | Karcagi-I. csatorna | 20,650 |

| Karcagi-III. csatorna | Hortobágy-Berettyó | 9,080 |

| Karcsa-csatorna | Tiszakarádi-főcsatorna | 12,300 |

| Kártavai-csatorna | Lónyay-főcsatorna | 4,600 |

| Kati-ér | Kálló-ér | 52,600 |

| Kékcsei-tápcsatorna | Rétközi-tó | 5,455 |

| Kékesiréti | Megkerülő | 4,431 |

| Kenyere-ér | Tisza | 11,508 |

| Kepés-Lesvári-főcsatorna | Rábca | 30,945 |

| Kerülőházi-csatorna | Felső-alvízi-tápcsatorna | 7,590 |

| Keszeg-ér | Rábca | 50,226 |

| Kígyós-ér (mellékág) | Kiskunsági-főcsatorna | 7,710 |

| Kígyósi-főcsatorna | Gerlai-holtág | 10,085 |

| Kimlei-csatorna | Rábca | 13,312 |

| Király-ér | Bágy-Szandalik-csatorna | 42,988 |

| Kis-foki-csatorna | Bal parti szivárgó | 5,860 |

| Kis-Rába-öblítőcsatorna | Rába | 0,150 |

| Kis-Répce | Hanság-főcsatorna | 12,130 |

| Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna | Nagyfai-Holt-Tisza | 0,145 |

| Kisgyepi-csatorna | Zagyva | 8,200 |

| Kispálszigeti-csatorna | Ó-Berettyó | 6,400 |

| Kisújszállási-II-3. csatorna | Hortobágy-Berettyó | 0,725 |

| Kiszombor-Csipkési-főcsatorna | Maros | 5,686 |

| Kocsordi-főcsatorna | Kraszna | 11,919 |

| Kondoros-csatorna | Kösely-főcsatorna | 29,586 |

| Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna | Hódtó-Kis-tiszai-csatorna | 6,743 |

| Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna | Kopolya-csatorna | 1,770 |

| Korcsina-csatorna | Dráva | 18,540 |

| Kórógy-ér | Kurca-főcsatorna | 49,800 |

| Kósdi előtéri csatorna | Tisza | 0,337 |

| Kődombszigeti-főcsatorna | Sebes-Körös | 20,530 |

| KÖF-DVCS-összekötőcsatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 0,450 |

| Köles-ér | Kardos-ér | 10,814 |

| Kőris-árapasztó | Kis-Rába | 3,225 |

| Kőris-patak | Répce | 10,647 |

| Kőrös-ér | Tisza | 40,312 |

| Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna | Kőrös-ér | 8,800 |

| Körtvélyesi-árok | Nádor-csatorna | 7,610 |

| Kösely-főcsatorna | Hortobágy-főcsatorna | 60,900 |

| Kösely-Hajdúszováti-átmetszés | Keleti-főcsatorna | 10,000 |

| Kötegyáni-övcsatorna | Kopolya-csatorna | 4,970 |

| Közös-csatorna | Tisza | 8,200 |

| Kurca-főcsatorna | Kurca-toroki előtéri csatorna | 39,359 |

| Kurca-toroki előtéri csatorna | Tisza | 0,150 |

| Kutas alsó főcsatorna | Berettyó | 46,580 |

| Kutas-felfogócsatorna | Körmösdpusztai-tározó | 9,310 |

| Lanka-csatorna | Dráva-holtág | 10,695 |

| Lankóci-Kis-Duna-csatorna | Duna | 5,705 |

| Lápi-mellékcsatorna | Lápi-főcsatorna | 13,300 |

| Leányvár-Agárdi-csatorna | Ricsei-főcsatorna | 8,800 |

| Lébényi-belvízcsatorna | Rábca | 17,990 |

| Lébényi-zsilipcsatorna | Rábca | 2,295 |

| Létai-ér | Nagy-ér | 35,575 |

| Lónyay-főcsatorna | Tisza | 44,600 |

| Lórés-Siratói-összekötőcsatorna | Gyoma-Siratói-holtág | 7,520 |

| Magdolna-ér | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 13,056 |

| Mágocs-ér | Kórógy-ér | 45,589 |

| Makkodi-főcsatorna | Hortobágy-Berettyó | 16,381 |

| Makócsa-főcsatorna | Szipa-főcsatorna | 14,750 |

| Makói-főcsatorna | Maros jobb parti tápcsatorna | 4,280 |

| Malomzug-Décsipusztai-csatorna | Szarvas-Békésszentandrási-holtág | 14,278 |

| Malomzug-Simafoki-csatorna | Peresi-holtág | 13,340 |

| Marcal-belvízcsatorna | Marcal | 12,930 |

| Máriapócsi-főfolyás | Lónyay-főcsatorna | 37,500 |

| Maros jobb parti tápcsatorna | Maros | 0,577 |

| Mátételkei-Kígyós | Kígyós | 28,950 |

| Mátyáshalmi-főcsatorna | Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna | 31,367 |

| Matyér-Subasai-csatorna | Gyálai-Holt-Tisza | 11,250 |

| Meggyes-Csaholyi-folyás | Kraszna | 23,500 |

| Mezőberényi-főcsatorna | Kettős-Körös | 11,129 |

| Mezőtúri-VI. csatorna | Hármas-Körös | 24,267 |

| Millér-csatorna | Tisza | 36,890 |

| Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna | Tisza | 0,125 |

| Mindszenti régi szivattyútelep-tápcsatorna | Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna | 0,039 |

| Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna | Tisza | 0,086 |

| Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna | Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna | 0,039 |

| Mirhó-Gyolcsi-csatorna | Tisza | 8,511 |

| Mosonszentjánosi-csatorna | Hanság-főcsatorna | 11,215 |

| Nád-ér | Csincse-övcsatorna | 10,536 |

| Nádor-csatorna | Sió | 111,400 |

| Nagy-ér | Kálló-ér | 84,400 |

| Nagyari-Túr-ág | Tisza | 8,050 |

| Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna | Tisza | 11,572 |

| Nagyfoki-I. csatorna | Tiszaderzsi-3. csatorna | 16,030 |

| Nagyhalász-Pátrohai- csatorna | Belfő-csatorna | 23,100 |

| Nagyréti-szivárgó | Érpataki-főfolyás | 4,400 |

| Német-ér | Hortobágy-Berettyó | 12,554 |

| Nováki-főcsatorna | Mosoni-Duna | 23,996 |

| Ó-Berettyó | Szeghalmi-övcsatorna | 17,745 |

| Orosztanyai-csatorna | Belfő-csatorna | 5,150 |

| Ószentiváni-csatorna | Tisza | 10,153 |

| Ottómajori-csatorna | Rábcai-tőzegcsatorna | 4,400 |

| Ottómajori-összekötőcsatorna | Kimlei-csatorna | 0,910 |

| Ölyvös-főcsatorna | Kutas-főcsatorna | 36,750 |

| Ördögárok-Zomlini-csatorna | Kis-Körös-főcsatorna | 9,321 |

| Öreg-Túr | Tisza | 63,600 |

| Őrszemi-megcsapolócsatorna | Tisza | 3,300 |

| Paks-Faddi-főcsatorna | Faddi-Holt-Duna | 11,540 |

| Palád-Csécsei-főcsatorna | Tisza | 22,280 |

| Paphalmi-főcsatorna | Gyálai-Holt-Tisza | 6,757 |

| Parlagnyilasi-csatorna | Szavai-csatorna | 3,865 |

| Patkányosi-tápcsatorna | Duna | 1,434 |

| Peitsik-csatorna | Tisza | 36,450 |

| Percsorai hullámtéri csatorna | Tisza | 0,280 |

| Percsorai-főcsatorna | Tisza | 15,318 |

| Peres-ér | Prügyi-főcsatorna | 6,560 |

| Perje | Közös-csatorna | 25,550 |

| Perje-Felső | Perje | 17,836 |

| Piti-csatorna | Török-éri-főcsatorna | 7,225 |

| Pontyos-Örvényi-csatorna | Hullámtéri vízpótló rendszer | 5,019 |

| Pörös-éri-főcsatorna | Vesszősi hullámtéri csatorna | 7,690 |

| Prügyi-főcsatorna | Tisza | 14,670 |

| Pusztai-levezetőcsatorna | Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér | 1,961 |

| Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Tejfalui mellékágrendszer | 5,782 |

| Rábca-árapasztó | Mosoni-Duna | 2,520 |

| Rábcai-tőzegcsatorna | Rábca | 10,900 |

| Rekettyés-ér | Zagyva | 23,633 |

| Répce-Kardos-összekötőcsatorna | Répce | 0,425 |

| Révfalui-csatorna | Mosoni-Duna | 7,137 |

| Ricsei-főcsatorna | Tisza | 10,460 |

| Rigós-csatorna | Tisza | 33,100 |

| Saj-foki-csatorna | Tisza | 32,905 |

| Sajó-csatorna | Tisza | 5,000 |

| Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér | Maros | 49,442 |

| Sarkad-Mérges-Sáros-ér | Hortobágy-főcsatorna | 28,875 |

| Sárközi-I. főcsatorna | Duna | 50,405 |

| Sárközi-II. főcsatorna | Sárközi-I. főcsatorna | 47,000 |

| Sárközi-III. főcsatorna | Sárközi-I. főcsatorna | 22,000 |

| Sárréti-főcsatorna | Hortobágy-Berettyó | 70,782 |

| Sártó-Ökröstói-csatorna | Tisza | 4,013 |

| Séd-Sárvízi-malomcsatorna | Nádor-csatorna | 71,580 |

| Simai-főfolyás | Lónyay-főcsatorna | 31,620 |

| Soroksári-I. főcsatorna | Ráckevei-Duna | 8,660 |

| Sós-tói-csatorna | Pusztai-levezetőcsatorna | 12,080 |

| Sulák-csatorna | Duna | 3,080 |

| Sulymos-főcsatorna | Tisza | 20,800 |

| Szajoli-I. csatorna | Tisza | 15,293 |

| Szamossályi-árapasztó | Szamossályi-tározó | 10,020 |

| Szárazér-Porgányi-főcsatorna | Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna | 40,370 |

| Szavai-csatorna | Mosoni-Duna | 23,959 |

| Szegedi-csatorna | Rábca | 16,664 |

| Szeghalmi-főcsatorna | Berettyó | 3,793 |

| Szeghalmi-gyűjtőcsatorna | Szeghalmi-főcsatorna | 15,027 |

| Szeghalmi-övcsatorna | Szeghalmi-főcsatorna | 23,000 |

| Szegvár-Mindszenti-határcsatorna | Kurca-főcsatorna | 10,831 |

| Széksóstói-főcsatorna | Paphalmi-főcsatorna | 33,700 |

| Szekszárd-Bátai-főcsatorna | Duna | 35,500 |

| Szekszárdi-Séd | Szekszárd-Bátai-főcsatorna | 9,923 |

| Szelidi-tavi | Csorna-Foktői-csatorna | 16,728 |

| Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna | Tisza | 0,390 |

| Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna | Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna | 0,880 |

| Szentkuti-összekötőcsatorna | Hédervár-Darnói csatorna | 0,634 |

| Szeregyházi-csatorna | Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna | 4,615 |

| Szipa-kivezető csatorna | Tisza | 0,900 |

| Szőny-Füzitői-csatorna | Fényes-patak | 11,927 |

| Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna | Maros | 13,376 |

| Szöveteni-csatorna | Belfő-csatorna | 10,000 |

| Takta-övcsatorna | Sajó | 29,260 |

| Taktaközi-főcsatorna | Takta-övcsatorna | 20,800 |

| Tardi-ér | Csincse-övcsatorna | 11,500 |

| Telki-Peresi-főcsatorna | Peresi-holtág | 18,337 |

| Temető-árok | Kardos-ér | 1,470 |

| Tetétlen-szigeti-csatorna | Hamvas-főcsatorna | 6,153 |

| Tinódi-árok | Nádor-csatorna | 5,460 |

| Tiszabői-csatorna | Tisza | 13,000 |

| Tiszaderzsi-3. csatorna | Tisza | 8,750 |

| Tiszadobi-főcsatorna | Tisza | 13,120 |

| Tiszafüredi-főcsatorna | Tisza | 19,060 |

| Tiszakarádi-főcsatorna | Tisza | 27,680 |

| Tiszakarádi-összekötőcsatorna | Tiszakarádi-főcsatorna | 3,740 |

| Tiszakeszi-főcsatorna | Tisza | 12,930 |

| Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna | Saj-foki-csatorna | 2,850 |

| Tiszasülyi-28. csatorna | Tisza | 14,767 |

| Tiszavalki-főcsatorna | Tisza | 22,800 |

| Tisztaberki-Sár-csatorna | Tapolnok-főcsatorna | 7,600 |

| Tócó-csatorna | Kösely-főcsatorna | * 4,200 |

| Tótfalusi-övcsatorna | Szamos | 4,400 |

| Tótkomlós-éri-csatorna | Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér | 29,800 |

| Töbörzsöki-árok | Tinódi-árok | 4,030 |

| Török-éri-főcsatorna | Bodrog | 12,790 |

| Új-Füzes-ér | Vajdácskai-csatorna | 4,574 |

| Új-Szőrhalmi-csatorna | Dögös-Kákafoki-főcsatorna | 14,637 |

| V. (Vargahosszai-) főcsatorna | Kettős-Körös | 25,140 |

| V. csatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 27,212 |

| Vág-Sárdos-Megág | Rába | 20,960 |

| Vajai-főfolyás | Lónyay-főcsatorna | 47,470 |

| Vajastoroki-összekötőcsatorna | Duna | 1,224 |

| Vajdácskai-csatorna | Török-éri-főcsatorna | 3,370 |

| Vajdalaposi-csatorna | Alsó-Kadarcs-csatorna | 8,609 |

| Vármegyei-csatorna | Öreg-Túr | 13,250 |

| Veker-ér | Kurca-főcsatorna | 41,810 |

| Veresmarti-kivezetőcsatorna | Tisza | 1,000 |

| Vesszősi hullámtéri csatorna | Tisza | 0,400 |

| Vidi-ér | Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna | 35,286 |

| Vidre-éri hullámtéri csatorna | Tisza | 2,160 |

| VII. csatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 36,300 |

| Villogó-csatorna | Hortobágy-Berettyó | 37,470 |

| XLII. csatorna | Kakat-csatorna | 10,227 |

| XX. csatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 17,098 |

| XXIII. csatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 16,005 |

| XXX. csatorna | Duna-völgyi-főcsatorna | 43,976 |

| XXXI. csatorna | XXX. csatorna | 37,360 |

| XXXIX. (Katalszegi-) csatorna | Folyás-éri-főcsatorna | 13,228 |

| Zámolyi-csatorna | Mosoni-Duna | 5,367 |

| Zsejkei-csatorna | Mosoni-Duna | 15,470 |

| Zselinszki-csatorna | Kraszna | 4,230 |

| Zsombékosi-csatorna | Duna | 2,864 |

| Zátonyi-Duna | Nováki-főcsatorna | 31,062 |

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

| Tározó neve | Árvízi térfogat (millió m3) |

| --- | --- |

| Devecseri-tározó | 1,330 |

| Fehérvárcsurgói-tározó | 9,000 |

| Geleji-tározó | 3,590 |

| Gyöngyös-Nagyrédei-tározó | 1,110 |

| Hór-völgyi-tározó | 4,240 |

| Laskó-völgyi-tározó | 2,150 |

| Maconkai-tározó | 1,280 |

| Mátraverebélyi-tározó | 1,680 |

| Pátkai-tározó | 1,600 |

| Tapolca-tározó | 1,047 |

| Tarján-pataki-tározó | 1,870 |

| Tatai-Öreg-tó | 2,000 |

| Zámolyi-tározó | 3,300 |

8. Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak

| Létesítmény megnevezése | A tartozékként kezelendő létesítmény(ek) típusa |

| --- | --- |

| Balatonhenyei szűrőmező | Burnót-patak |

| Kápolnásnyéki szűrőmező | Vereb-Pázmándi-vízfolyás |

| Lesence-nádasmező | Lesence-patak, Tapolca-patak |

| Hévízi-tó | Hévíz-folyás |

| Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer | Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár- Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei |

| K-III. főcsatorna | Övárkok |

| K-IV. főcsatorna | Övárkok |

| K-V. tározó | Övárkok |

| K-XI. tározó | Övárkok |

| Keleti-főcsatorna | Övárkok |

| Nyugati-főcsatorna | Övárkok |

| Jászsági-főcsatorna | Övárkok |

| Nagykunsági-főcsatorna | Övárkok |

| NK-III-2. főcsatorna | Övárkok |

| Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó) | Duzzasztómű |

| Árvédelmi töltések egyes szakaszai | Párhuzamos csatornák |

| Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései | Tározó töltés |

III.

Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 (1) Füzesabony - Eger

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

207 Budapest-Józsefváros - Budapest-Ferencváros

208 Budapest-Józsefváros - Kőbánya felső

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

221 Soroksár - Szemeretelep mh.

### 2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés

| Társaság neve | állami részesedés legalacsonyabb mértéke |

| --- | --- |

| Magyar Villamos Művek Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |

| DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. | 100% |

| ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. | 100% |

| Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. | 100% |

| GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt. | 100% |

| Ipoly Erdő Zrt. | 100% |

| Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. | 100% |

| KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |

| EGERERDŐ Erdészeti Zrt. | 100% |

| Mecsekerdő Zrt. | 100% |

| NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |

| NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. | 100% |

| Pilisi Parkerdő Zrt. | 100% |

| SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |

| Szombathelyi Erdészeti Zrt. | 100% |

| TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. | 100% |

| VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. | 100% |

| Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |

| Zalaerdő Erdészeti Zrt. | 100% |

| HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. | 100% |

| HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. | 100% |

| HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. | 100% |

| HM Armcom Zrt. | 100% |

| HM Currus Zrt. | 100% |

| HM Arzenál Zrt. | 100% |

| Magyar Export-Import Bank Zrt. | 25%+1 szavazat |

| Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. | 25%+1 szavazat |

| Magyar Posta Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Magyar Államvasutak Zrt. | 100% |

| Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. | 66,5% |

| HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. | 100% |

| ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. | 100% |

| Magyar Fejlesztési Bank Zrt. | 100% |

| Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. | 100% |

| HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. | 100% |

| Államadósság Kezelő Központ Zrt. | 100% |

| Garantiqa Hitelgarancia Zrt. | 50%+1 szavazat |

| Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. | 50%+1 szavazat |

| Regionális Fejlesztési Holding Zrt. | 100% |

| Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. | 100% |

| Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. | 100% |

| Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. | 100% |

| Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. | 100% |

| Szerencsejáték Zrt. | 100% |

| Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. | 100% |

| Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. | 100% |

| Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. | 75%+l szavazat |

| Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. | 75%+1 szavazat |

| Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. | 25%+1 szavazat |

| Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft. | 100 % |

| Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. | 100 % |

| Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. | 100 % |

| Diákhitel Központ Zrt. | 100 % |

| Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt | 100% |

| Állami Autópálya Kezelő Zrt. | 100% |

| Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. | 100% |

| Magyar Közút Nonprofit Zrt. | 100% |

| Magyar Turizmus Zrt. | 100% |

| Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. | 100% |

| TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. | 100% |

| Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. | 50%+1 szavazat |

II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek

a) Az I. pontban felsorolt társasági részesedésen kívül a többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés.

b) Többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés.

c) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

ca) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

cb) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

d) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek

1. BUDAPEST

I. kerület

| 1. | A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel | |

| --- | --- | --- |

| | Szent György tér 1., 2. | Sándor-palota |

| | Szent György tér 4., 5., 6., Szent György u. 2. | Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki-palota és udvari istálló területe és maradványai |

| | Szent György tér 3. | Honvéd Főparancsnokság |

| | Színház u. 1-3. | karmelita templom |

| | Színház u. 5-11. | karmelita rendház |

| | Ybl Miklós tér 2-6. | Várkert bazár és csatlakozó lakóházak |

| 2. | Anna u. 1. (Tárnok u. 18.) | lakóház |

| 3. | Apród u. 1-3. | Semmelweis Ignác szülőháza |

| 4. | Dísz tér 15. | De la Motte-palota |

| 5. | Döbrentei tér 9. | Rudas fürdő |

| 6. | Kapisztrán tér 2., 3., 4. | Nándor laktanya |

| 7. | Kapisztrán tér 6. | a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai |

| 8. | Táncsics Mihály u. 1. | lakóház |

| 9. | Táncsics Mihály u. 7. | Erdődy-palota |

| 10. | Táncsics Mihály u. 9. | József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof |

II. kerület

| 11. | Budakeszi út 91-95. | budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai |

| --- | --- | --- |

| 12. | Fő u. 82-86., Ganz u. 4. | Királyfürdő |

| 13. | Frankel Leó út 39-41., Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11. | Császárfürdő |

| 14. | Hűvösvölgyi út 78., Fekete István u. 1-3. | Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai |

| 15. | Mecset u. 14. | Gül Baba türbéje |

| 16. | Szajkó u. 14-16., Fekete István u. 11. | Nyék középkori templomának romjai |

| 17. | Pesthidegkút, Templom u. 12-14. | Klebelsberg-kastély |

III. kerület

| 18. | Aquincum, Szentendrei út 139. | római polgárváros romegyüttese |

| --- | --- | --- |

| 19. | Fő tér 1. | Zichy-kastély épületegyüttese |

| 20. | Óbudai sziget, Hajógyár | az aquincumi helytartó palotájának romjai |

| 21. | Meggyfa u. | római ház romjai |

| 22. | Pacsirtamező u. 2-14. | római katonai amfiteátrum romjai |

| 23. | Szentendrei út | római polgárvárosi amfiteátrum romjai |

V. kerület

| 24. | Ferenciek tere 6. | Egyetemi Könyvtár |

| --- | --- | --- |

| 25. | József A. u. 6. (Nádor u. 2.) | Pollack Mihály háza |

| 26. | Károlyi M. u. 16. | Károlyi-palota és Károlyi-kert |

| 27. | Kossuth L. tér 11. | Földművelésügyi Minisztérium |

| 28. | Kossuth L. tér 12. | kúria |

| 29. | Március 15. tér | Contra Aquincum romjai |

| 30. | Vigadó tér 2. | Pesti Vigadó |

VI. kerület

| 31. | Andrássy út 22. | Magyar Állami Operaház |

| --- | --- | --- |

| 32. | Andrássy út 67. | régi Zeneakadémia |

| 33. | Andrássy út 69. | régi Műcsarnok |

| 34. | Andrássy út 71. | Képzőművészeti Főiskola |

| 35. | Bajza u. 41. | régi pesti Kálvária |

| 36. | Liszt Ferenc tér 8. | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola |

| 37. | Teréz körút 51-53. | Nyugati pályaudvar felvételi épülete |

VIII. kerület

| 38. | Baross tér 11. | Keleti pályaudvar felvételi épülete |

| --- | --- | --- |

| 39. | Bródy S. u. 4. | lakóház |

| 40. | Illés u. 25. | Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben |

| 41. | Kerepesi temető | a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt |

| 42. | Múzeum krt. 4-8. | Tudományegyetem |

| 43. | Múzeum krt. 14-16. | Magyar Nemzeti Múzeum |

| 44. | Múzeum u. 7. | Hadik palota |

| 45. | Múzeum u. 11. | Károlyi-palota |

| 46. | Ötpacsirta u. 2. | Almásy-Andrássy-palota |

| 47. | Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.) | Festetics-palota |

| 48. | Pollack Mihály tér 4. | Esterházy-palota |

| 49. | Pollack Mihály tér 10. (Múzeum u. 4.) | Károlyi-palota |

| 50. | Üllői út 80-82. Ludovika tér 1. | Ludovika főépülete, együttese és parkja |

IX. kerület

| 51. | Fővám tér 7-9. | Fővámház |

| --- | --- | --- |

| 52. | Üllői út 33-37. | Iparművészeti Múzeum |

XI. kerület

| 53. | Gellérthegy | Citadella |

| --- | --- | --- |

| 54. | Hunyadi János út | albertfalvai római tábor romjai |

| 55. | Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6. | Budapesti Műszaki Egyetem épületei |

XIV. kerület

| 56. | Hősök tere műemléki együttese | |

| --- | --- | --- |

| | Dózsa György út 39-41. | Szépművészeti Múzeum |

| | Dózsa György út 37. | Műcsarnok |

| | Hősök tere | Millenniumi Emlékmű |

| 57. | Stefánia út 14. | Földtani Intézet |

| 58. | Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget | Vajdahunyad vára |

XXII. kerület

| 59. | Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15. | Rudnyánszky-kastély együttese és parkja |

| --- | --- | --- |

| 60. | Szigetköz, Szent Flórián tér (Zsák u. és MÁV vasútvonal között) | római tábor romjai |

2. BARANYA MEGYE

| 61. | KÁSÁD, Rákóczi út 28. | horvát tájház |

| --- | --- | --- |

| 62. | MAGYAREGREGY | Márévár |

| 63. | PÉCS, Apáca u. 14. | ókeresztény sírkápolna |

| 64. | PÉCS, Nyár u. 8. | Idrisz Baba türbéje |

| 65. | PÉCS, Minaret tér (Rákóczi út) | Jakováli Hasszán pasa dzsámija |

| 66. | PÉCS, Szent István tér | ókeresztény mauzóleum |

| 67. | PÉCS, Szepessy I. u. 3. | Egyetemi Könyvtár |

| 68. | PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy | pálos templom- és kolostorrom |

| 69. | PÉCSVÁRAD | vár |

| 70. | SIKLÓS | vár |

| 71. | SZÁSZVÁR Templom tér 2. | vár |

| 72. | SZIGETVÁR | vár |

3. BÁCS-KISKUN MEGYE

| 73. | LAJOSMIZSE Alsóbene 225. | tanyamúzeum |

| --- | --- | --- |

4. BÉKÉS MEGYE

| 74. | GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese | |

| --- | --- | --- |

| | Várfürdő út | gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal |

| | Kossuth u. 15. | Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja |

| | Várfürdő út 2. | lovarda |

| 75. | MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes | |

| | Csekonits park | víztorony és szivattyúház |

| | Hild János utca | központi magtár |

| | Kossuth u. 41-43. | sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület |

| | Kozma F. u. 6. | üzemi konyha, csikóscsárda |

| | Kozma F. u. 14. | kettős tiszti lak |

| | Kozma F. u. 28. | déli nagy diadalív |

| | Kozma F. u. 28. | déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház) |

| | Kozma F. u. 30. | ménesparancsnoki épület (ma székház) |

| | Kozma F. u. 32. | Északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius) |

| | Kozma F. u. 32. | Északi nagy diadalív |

| | Kozma F. u. | fedeles lovarda |

| | Kozma F. u. | központi istálló |

| | Kozma F. u. | harangláb a Hotel Nonius előtt |

| | Posta u. 1. | vadászvendéglő |

| | 18-as major, Ómezőhegyes | gabonaüzemi zabsilótorony |

| | 18-as major. Ómezőhegyes | 1. és 2. számú csikóslak |

| | 18-as major, Ómezőhegyes | sertéstelepi zabsilótorony |

| | 21-es major, Kamarás | harangláb |

| | 21-es major, Kamarás | magtár |

| | 23-as major, Fűperegpuszta | zabsilótorony |

| | 39-es major, Árkospuszta | zabsilótorony és harangláb |

| | 48-as major, Külsőpereg-puszta | csikóslak |

| | 56-os major | zabsilótorony |

| | 57-es major, Peregpuszta | elevátor-magtár |

| | 57-es major, Peregpuszta | komlószárító |

| | 57-es major, Peregpuszta | harangláb |

| | 66-os major, Csatókamarás | zabsilótorony |

| | 79-es major, Komlósfecskés-puszta | zabsilótorony |

| 76. | SZABADKÍGYÓS, Kastély u. | Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja |

| 77. | SZARVAS Szabadság u. 2. | Bolza-kastély és parkja |

| 78. | SZARVAS Anna-liget | Csáky-kastély és parkja |

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

| 79. | BOLDOGKŐVÁRALJA | várrom |

| --- | --- | --- |

| 80. | EDELÉNY Borsodi út 7. | L’Huillier-Coburg-kastély és parkja |

| 81. | FÁJ Bolt u. 1. | Fáy-kastély |

| 82. | FÜZÉR Várhegy | várrom |

| 83. | FÜZÉRRADVÁNY Kossuth u. 2. | Károlyi-kastélyegyüttes és parkja |

| 84. | GÖNC Kossuth u. 85. és 85/A | huszita ház |

| 85. | GÖNC Dobogóhegy | pálos templom- és kolostorrom |

| 86. | KOMLÓSKA Rákóczi u. 50. | rutén tájház |

| 87. | KURITYÁN | pálos templom- és kolostorrom |

| 88. | MARTONYI Háromhegy | pálos templom- és kolostorrom |

| 89. | MÁD Rákóczi u. 75. | zsinagóga |

| 90. | MISKOLC Bükkszentlélek | pálos templom- és kolostorrom |

| 91. | MISKOLC Diósgyőr Vár u. | vár |

| 92. | MISKOLC Hámor Újmassa | őskohó |

| 93. | ÓNOD | várrom |

| 94. | PÁCIN Kossuth-kert | Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja |

| 95. | SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 19-21. | Rákóczi-várkastély és parkja |

| 96. | SZOMOLYA Toldi u. 28-30. | barlanglakás és udvara |

| 97. | SZÖGLIGET Várhegy | Szádvár romjai |

| 98. | TARD Béke u. 55. és 57. | tájház |

6. CSONGRÁD MEGYE

| 99. | FÁBIÁNSEBESTYÉN Gádorosi műút Külső dűlő 48. | Cserna-féle szélmalom |

| --- | --- | --- |

| 100. | SZEGVÁR Kossuth tér 1. | Károlyi-kastély |

7. FEJÉR MEGYE

| 101. | ALCSÚTDOBOZ Alcsút | Habsburg-kastély maradványai és parkja |

| --- | --- | --- |

| 102. | BICSKE Kossuth u. 42. | Batthyány-kastély és parkja |

| 103. | CSÁKVÁR Kastélypark u. és Szent Vince u. | Esterházy-kastély együttese és parkja |

| 104. | CSÓKAKŐ | várrom |

| 105. | DÉG Hunyadi u. 11. | Festetics-kastély, „Hollandi ház” és kastélypark |

| 106. | FEHÉRVÁRCSURGÓ Petőfi u. | Károlyi-kastély és parkja |

| 107. | FÜLE Széchenyi u. 107. | tájház |

| 108. | ISZKASZENTGYÖRGY, Kossuth tér 1. | Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja |

| 109. | LOVASBERÉNY Fehérvári u. | Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark |

| 110. | MARTONVÁSÁR, Emlékezés tere | Brunszvik-kastélyegyüttes és parkja |

| 111. | NÁDASDLADÁNY, Április 4. u. | Nádasdy-kastély és parkja |

| 112. | SOPONYA Nagyláng Dózsa Gy. u. | Zichy-kastélyegyüttes és parkja |

| 113. | SZÉKESFEHÉRVÁR, Koronázó tér | romkert, koronázó templom romjai |

| 114. | TÁC Fövenypuszta | Gorsium |

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

| 115. | DÉNESFA Fő u. 19. | Cziráky-kastélyegyüttes és parkja |

| --- | --- | --- |

| 116. | FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese: | |

| | | erdő |

| | | Kelemente-patak |

| | | erdő |

| | | út |

| | | erdő |

| | | út |

| | | erdő |

| | | út |

| | | vendéglő |

| | | út |

| | | erdő |

| | | út |

| | | erdő |

| | | szántó |

| | | út |

| | | szántó |

| | | út |

| | | park |

| | | Gránátos ház I. |

| | | út |

| | | sportpálya |

| | | Gránátos ház II. |

| | | út |

| | | járda |

| | | út |

| | | ipartelep, rakodó |

| | | iparvasút |

| | | iroda |

| | | beépítetlen terület |

| | | út |

| | | park |

| | | út |

| | | kastély |

| | | park |

| | | híd, sétány |

| | | park |

| | | járda |

| | | udvarosház |

| | | uradalmi épület |

| | | út |

| | | muzsikaház |

| | | lovarda |

| | | beépítetlen terület |

| | | kertészet, üvegházak, kutyaház |

| | | park |

| | | út |

| | | vízmű |

| | | park |

| | | út |

| | | tiszttartói ház |

| | | Marionett Színház |

| | | télikert |

| | | kerti ház |

| | | út |

| | | beépítetlen terület |

| | | lakóház |

| | | út |

| | | víztorony |

| | | uradalmi épület |

| | | uradalmi épületek |

| | | út |

| | | uradalmi cselédházak |

| | | út |

| | | magtár |

| | | közmű |

| | | beépítetlen terület |

| | | út |

| | | park |

| 117. | FERTŐRÁKOS Fő u. 153. | püspöki kastélyegyüttes és kertje |

| 118. | GYŐR Liszt Ferenc u. 13. | megyeháza |

| 119. | GYŐR Széchenyi tér 5. | Apátúr-ház |

| 120. | MIHÁLYI Korona u. 1. | Dőry-kastély és parkja |

| 121. | MOSONMAGYARÓVÁR Pozsonyi út 88. | vár és erődrendszer |

| 122. | NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese: Kiscenki út 3. | |

| | | park |

| | | Vöröskastély (kastélyszálló) |

| | | méntelep |

| | | Széchenyi Emlékmúzeum |

| | | virágház (kastélyszálló) |

| | | őrépületek |

| | | méntelep |

| | | vízmű, szennyvíztelep |

| | | csatorna |

| | | hársfasor |

| 123. | SOPRON Fő tér 6. | Fabricius-ház |

| 124. | SOPRON Fő tér 7. | Tábornokház |

| 125. | SOPRON Fő tér 8. | Storno-ház |

| 126. | SOPRON Templom u. 2-4. | Esterházy-palota |

| 127. | SOPRON Új u. 11. | zsinagóga |

| 128. | SOPRON Új u. 22-24. | zsinagóga |

| 129. | SZANY Kossuth u. 2-6. | püspöki kastélyegyüttes és parkja |

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

| 130. | DEBRECEN Déri tér 1. | Déri Múzeum |

| --- | --- | --- |

| 131. | DEBRECEN, Egyetem tér 1. | Kossuth Lajos Tudományegyetem |

| 132. | DERECSKE Nyárfa utca 30. | tájház |

| 133. | HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Kossuth u. 1. | Hajdúkerületi Székház |

| 134. | HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény) | Nagyhortobágyi kőhíd |

| 135. | HORTOBÁGY Petőfi tér 1. | Nagyhortobágyi csárda |

| 136. | HORTOBÁGY Petőfi tér | egykori szekérállás |

| 137. | NAGYKEREKI, Bocskai tér | Bocskai várkastély és magtár |

10. HEVES MEGYE

| 138. | EGER Dózsa György tér 3. | Validé Szultana török fürdő romjai |

| --- | --- | --- |

| 139. | EGER | vár és erődrendszer romjai |

| 140. | EGER Knézich K. u. | minaret |

| 141. | ERDŐTELEK Fő u. 129. | Buttler-kastély és parkja |

| 142. | HATVAN Kossuth tér | Grassalkovich-kastély és parkja |

| 143. | NOSZVAJ Dobó u. 10. | De la Motte-kastély és parkja |

| 144. | PARÁD Sziget u. 8. | falumúzeum |

| 145. | SIROK | várrom |

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

| 146. | BAJNA Május 1. tér | Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja: kastély park, út uradalmi istálló |

| --- | --- | --- |

| 147. | DÖMÖS Felsőfalu dűlő | prépostsági romok |

| 148. | ESZTERGOM Szent István tér 1. | vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese |

| 149. | ESZTERGOM Pilisszentlélek | pálos kolostorrom |

| 150. | KISBÉR Szabadság park 6. | volt Magyar Királyi Lovarda |

| 151. | KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese | |

| | | Igmándi erőd |

| | | Monostori erőd |

| | | Csillagerőd |

| 152. | OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese | |

| | | kastély |

| | | toronyrom |

| | | remeteházak |

| | | központi udvar |

| | | jégverem, erdő |

| | | gazdasági épület |

| | | kápolna és erdő |

| | | gyep |

| | | erdő |

| | | étterem (gyep) |

| | | gyep |

| | | tó, mocsár |

| | | udvar |

| 153. | OROSZLÁNY, Vértesszentkereszt | Bencés templom- és kolostorrom |

| 154. | TATA Hősök tere 7., 8., 9/A | Esterházy-kastély és melléképületei, park |

| 155. | TATA Hattyúliget u. 40. Néppark | Esterházy kerti lak, műrom és mecset |

| 156. | TATA Váralja u. 1-3. | a vár együttese |

12. NÓGRÁD MEGYE

| 157. | BALASSAGYARMAT Madách u. 2. | megyei börtön |

| --- | --- | --- |

| 158. | DRÉGELYPALÁNK | várrom |

| 159. | HOLLÓKŐ Kossuth u. 82. | Palóc Múzeum |

| 160. | HOLLÓKŐ | várrom |

| 161. | MÁTRAVEREBÉLY Szentkút (Meszes tető) | remetebarlang |

| 162. | SALGÓTARJÁN | Salgó várrom |

| 163. | SZÉCSÉNY Ady E. u. 7. | Forgách-kastély, park és várkert |

13. PEST MEGYE

| 164. | ABONY Tószegi u. 51. | Vigyázó-kúria |

| --- | --- | --- |

| 165. | ACSA Petőfi u. | Prónay-kastély és parkja |

| 166. | ASZÓD Szabadság tér 7. | újabb Podmaniczky-kastély és parkja |

| 167. | DABAS-GYÓN Kossuth u. 7. | Halász Móric-kúria és parkja |

| 168. | ÉRD Mecset u. | minaret |

| 169. | FÓT Vörösmarty tér 2. | Károlyi-kastély együttese és parkja |

| 170. | GÖDÖLLŐ Szabadság tér 1. | Grassalkovich-kastély együttese és parkja |

| 171. | GÖDÖLLŐ | vasútállomás királyi váróterme |

| 172. | GÖDÖLLŐ Babatipuszta | istállókastély |

| 173. | GYÖMRŐ Teleki u. 118. | Teleki-kastély és parkja |

| 174. | NAGYKŐRÖS Kecskeméti u. 27/B | Halász-Tanárky-kúria |

| 175. | PÉCEL Kálvin tér 1. | Ráday-kastély és parkja, márványistálló |

| 176. | PILIS Kossuth u. 31. | Beleznay-Nyáry-kastély és parkja |

| 177. | PILISSZENTKERESZT Romterület | ciszterci apátság romjai |

| 178. | POMÁZ Templom tér 3. | Teleki-kastély |

| 179. | RÁCKEVE Kossuth u. 95. | Savoyai-kastély és parkja |

| 180. | VÁC Köztársaság u. | diadalív |

| 181. | VÁCHARTYÁN Veres Pálné u. 5. | Rudnay-kastély |

| 182. | VISEGRÁD Fő u. 25-35. | a királyi palota teljes romterülete |

| 183. | VISEGRÁD Fő u. 37-41. | ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek |

| 184. | VISEGRÁD Fő utca Salamon-torony u. Várhegy | erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony) Fellegvár és a csatlakozó várfalak |

| 185. | VISEGRÁD Sibrik-domb | római castrum és X-XI. századi várispánság romjai |

| 186. | VISEGRÁD Sibrik-domb | esperesi templom romjai |

| 187. | ZSÁMBÉK Régi templom u. | premontrei prépostság romjai |

14. SOMOGY MEGYE

| 188. | BALATONSZENTGYÖRGY Csillagvár u. 68. | tájház |

| --- | --- | --- |

| 189. | BALATONSZENTGYÖRGY Irtási dűlő | csillagvár |

| 190. | ISTVÁNDI Kossuth u. 59. | tájház |

| 191. | SOMOGYVÁR Várhegy | Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai |

| 192. | SZENNA Árpád u. 38. | tájház |

| 193. | ZAMÁRDI Szántódpuszta | majorsági épületegyüttes |

| 194. | ZAMÁRDI Fő u. 83. | tájház |

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

| 195. | NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe | |

| --- | --- | --- |

| | Édesanyák útja | |

| | Vár u. 1. | Báthori-várkastély, magtár |

| 196. | SZABOLCS Földvár u. | földvár |

| 197. | TARPA Árpád u. | szárazmalom |

| 198. | TUZSÉR Ady E. u. 2. | Lónyay-kastély és parkja |

| 199. | TÚRISTVÁNDI Zrínyi M. u. | vízimalom |

| 200. | VAJA Damjanich u. 79. | Vay-kastély és parkja |

16. TOLNA MEGYE

| 201. | LENGYEL | Apponyi-kastély és parkja |

| --- | --- | --- |

| 202. | OZORA | Ozorai Pipo vára |

| 203. | DUNAFÖLDVÁR Rátkay köz 2. | török torony |

| 204. | SIMONTORNYA Vár tér 10. | vár |

| 205. | KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTA | Hiemer-Jeszenszky-kastély |

17. VAS MEGYE

| 206. | BOZSOK Rákóczi u. 1. | Sibrik-kastélyegyüttes és parkja |

| --- | --- | --- |

| 207. | BOZSOK Rákóczi u. 101. | Batthyány-várkastély romja és kertje |

| 208. | CÁK Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28, 29., 30., 31., 32. | gesztenyés pincesor |

| 209. | CSÁKÁNYDOROSZLÓ Fő u. 9-13. | Batthyány-kastélyegyüttes és parkja |

| 210. | HEGYHÁTSZENTPÉTER Béke u. 86. és 88. | tájház |

| 211. | JÁNOSHÁZA Vár u. 50-54. | Erdődy-Choron-várkastély és parkja |

| 212. | KÖRMEND Gr. Batthyány L. u. 1. | Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei |

| 213. | KŐSZEG Rajnis J. u. 9. | Jurisics-vár teljes együttese |

| 214. | SÁRVÁR Várkerület 1. | Nádasdy-várkastély és kertje |

| 215. | SZALAFŐ Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A. | népi műemléki együttes |

| 216. | VASSURÁNY Vasút u. 2. | Schilson-kastély és parkja |

| 217. | VASSZÉCSENY Munkás u. 3. | Ó-Ebergényi-kastély és parkja |

18. VESZPRÉM MEGYE

| 218. | ALSÓÖRS Petőfi köz 7. | gótikus ház, ún. török adószedőház |

| --- | --- | --- |

| 219. | BADACSONYTOMAJ Szegedy Róza u. 137. | Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház |

| 220. | BAKONYBÉL Fő u. 15. | tájház |

| 221. | CSESZNEK Vár u. | várrom |

| 222. | CSOPAK Kisfaludy u. 28. | vízimalom |

| 223. | DABRONC Ötvös-puszta | Szegedy-kastély és kúria |

| 224. | DEVECSER Petőfi tér 5. | vár, Esterházy-kastély |

| 225. | DOBA | Erdődy-kastély és parkja |

| 226. | DOBA | Somló vár romjai |

| 227. | DÖRGICSE Fő u. | felsődörgicsei kettős templom romja |

| 228. | DÖRGICSE | alsódörgicsei templomrom |

| 229. | DÖRGICSE Pusztatemplomi dűlő | kisdörgicsei templomrom |

| 230. | GYULAKESZI, Csobánc-hegy | várrom |

| 231. | KÉKKÚT Fő u. 55. | tájház |

| 232. | KŐVÁGÓÖRS | ecséri templomrom |

| 233. | KŐVÁGÓÖRS Petőfi u. 18. | tájház |

| 234. | MAGYARPOLÁNY Petőfi u. 4. | tájház |

| 235. | NAGYVÁZSONY Bercsényi u. 21. | Schumacher-ház |

| 236. | NAGYVÁZSONY Vár u. | Kinizsi-vár romjai |

| 237. | NAGYVÁZSONY Barátipuszta | pálos templom- és kolostorrom |

| 238. | NEMESVÁMOS Balácapuszta | római villagazdaság, likasdombi halomsír |

| 239. | ÖRVÉNYES Szent Imre u. 1. | vízimalom |

| 240. | PÁPA Fő tér 1. | Esterházy-kastélyegyüttes: kastély, istálló, park, várkert és vízfolyások |

| 241. | PÁPA Március 15. tér 12. | Kluge-féle kékfestőüzem |

| 242. | SÜMEG Szent István tér 10. | püspöki palota |

| 243. | SÜMEG Várhegy | vár |

| 244. | SZIGLIGET | várrom |

| 245. | TÉS Táncsics M. u. 17., 32. | szélmalmok |

| 246. | TIHANY Batthyány u. 18-20. | halászcéh-ház és gazdaház |

| 247. | VÁRPALOTA Szabadság tér 1. | Thury György vára |

| 248. | VESZPRÉM Veszprémvölgyi u. | veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai |

| 249. | VESZPRÉM Gyulafirátót Kolostor u. | premontrei templom- és kolostorrom |

| 250. | VESZPRÉMFAJSZ | középkori templomrom |

19. ZALA MEGYE

| 251. | EGERVÁR Vár u. | várkastély |

| --- | --- | --- |

| 252. | KESZTHELY Bercsényi u. 65. Georgikon u. 20. | Georgikon és majorja teljes együttese |

| 253. | KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja: | |

| | Kastély u. 1. | kastélymúzeum |

| | Bástya u. 2. | |

| | Bástya u. 4. | |

| | Bástya u. 6. | |

| | Georgikon u. 21. | kertészet |

| | Georgikon u. 21/A | |

| | Georgikon u. 21/B | |

| | Georgikon u. 21/C | |

| | Soproni u. 2. | |

| | Lehel u. 2. | |

| | | kastélypark |

| 254. | KESZTHELY Kastély u. 11. Georgikon u. 1. | Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese |

| 255. | KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes | |

| | | római kori épületmaradványok |

| | | Festetics-kúria és gazdasági épület |

| 256. | REZI | várrom |

| 257. | ZALASZENTGRÓT Zala u. 1. | Batthyány-kastély, park és híd |

| 258. | ZALASZÁNTÓ Tátika | várrom |

| 259. | ZALAVÁR Récéskút | bazilika romjai |

| 260. | ZALAVÁR Vársziget | vár és apátság romjai |