Áht. — mi változott? 2025. július 1.

84. § (1) A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás – a 84. § (1a) bekezdésére figyelemmel – fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(1a) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett forint számláiról a kincstárnál vezetett fizetési számlájára (e § alkalmazásában a továbbiakban: kincstári számla) a számlát vezető hitelintézet forintban átutalja a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összegének 5%-át meghaladó pénzeszközét.

(1b) Az (1a) bekezdés szerint átutalt pénzeszközökről, valamint azok egyenlegéről a kincstár a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számára elkülönített nyilvántartást vezet.

(1c) A kincstár határozatban 2025. július 31-ig, az ezt követő években tárgyév október 15-éig megállapítja együttesen a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összege 5%-át forintban. Amennyiben a beutalással érintett önkormányzat a fizetési számláját vezető belföldi hitelintézetnél attól eltérően nem rendelkezik, a forintban megállapított költségvetési kiadási összeg 5%-ának megfelelő összeg a belföldi hitelintézetnél vezetett számlák között egyenlő összegben kerül felosztásra az (1a) bekezdés szerinti utalási szintként. A számlák közötti megosztás a beutalással érintett önkormányzat részéről legalább havonta egy alkalommal módosítható. A határozatot egyfokú eljárásban kell meghozni, továbbá a kincstár a határozathozatala során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. szerint jár el.

(1d) A kincstár adott munkanapon – a hatályos, vonatkozó hirdetményében meghatározott módon és feltételek mellett – biztosítja, hogy az (1b) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartásban szereplő egyenlegig a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve által teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak.

(1e) A számlát vezető hitelintézet az (1a) bekezdés szerinti átutalást a beutalással érintett önkormányzatonként és költségvetési szervenként nyitott technikai fizetési számla közbeiktatásával is teljesítheti.

(1f) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve

- a) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy a fizetési számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

- b) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy az értékpapír nyilvántartási és az értékpapír számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

- c) felhatalmazza írásban a fizetési számláját vezető hitelintézetet, hogy a fizetési számlája egyenlegéről és a technikai fizetési számlája forgalmáról folyamatosan tájékoztathatja a kincstárat.

#### 69/B. Az esemény alapú adatszolgáltatási platformmal kapcsolatos adatkezelés

106/H. § (1) E § alkalmazásában:

- 1. blokklánc: a rendszer által kezelt adatok nyilvántartását tartalmazó, a blokklánc hálózati csomópontok adott körében konszenzus mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

- 2. blokklánc hálózati csomópont: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely blokkláncon belül található valamennyi adat nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

- 3. deidentifikáció: az adatalanyokról szolgáltatott adatcsomagok elemenkénti elkülönítése, majd ezen adatelemek adatszolgáltatási esetenkénti és egymástól független álnevesítése, amely megszünteti az adatalanyok közvetlen beazonosíthatóságát és csökkenti az álnevesített adat egyéb, például statisztikai módszerekkel történő adatalanyokhoz kapcsolásának valószínűségét;

- 4. esemény alapú adatszolgáltatási platform: olyan blokklánc technológiát alkalmazó informatikai rendszer, amely alkalmazásával a foglalkoztatói adatszolgáltatások egységesített módon, egy közös csatornán teljesíthetők a rendszerhez önkéntesen csatlakozó foglalkoztatók által;

- 5. foglalkoztató:

- a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (1)–(1b) bekezdése szerint havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózó,

- b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 87. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás, valamint

- c) a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja, ha a Tbj. 87. § (3) bekezdése alapján maga köteles a foglalkoztató helyett a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget teljesíteni

- 6. konszenzus mechanizmus: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a blokklánc hálózati csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely adatot validálnak

- 7. társadalombiztosítási kifizetőhely: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése szerint társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztató.

(2) Az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a kincstár (a továbbiakban együtt: közös adatkezelők) közösen részt vesznek az esemény alapú adatszolgáltatási platform (a továbbiakban: EMAP) kialakításában és működtetésében.

(3) Az EMAP használatával a foglalkoztatók által szolgáltatott adatokat a közös adatkezelők blokkláncokban rögzítik, blokklánc hálózati csomópontonként tárolják, valamint a blokklánc hálózati csomópontok között továbbítják azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kizárólag a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint tesz eleget ennek. Az EMAP-ban a közös adatkezelők a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából kezelik az adatokat.

(4) A közös adatkezelők az EMAP-ban a következő személyes és egyéb adatokat kezelik:

- 1. a foglalkoztató

- a) elnevezése, adóazonosító száma, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetősége,

- b) jogelődjének elnevezése, adóazonosító száma,

- c) őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma, őstermelői tevékenységének azonosító száma,

- d) székhelye, telephelye, vagy telephelyei címe, levelezési címe,

- e) képviselőjének neve, beosztása, telefonszáma, e-mail címe, a képviselet jellege,

- f) fizetési számlaszáma,

- g) telefonszáma, e-mail címe,

- h) egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő esetén az adózó társadalombiztosítási azonosító jele,

- i) kollektív bérmegállapodásának megléte, típusa,

- j) ha a munkavállalót kölcsönbe adják, a kölcsönbe vevő munkáltató adószáma,

- k) társadalombiztosítási kifizetőhely minősége,

- l) ügyintézőjének telefonszáma, email-címe,

- 2. a foglalkoztatott és az adó- vagy járulékkedvezménnyel, illetve ellátással érintett természetes személy

- a) természetes személyazonosító adatai,

- b) neme,

- c) állampolgársága, magyar állampolgárság mellett más állampolgárság

- d) külföldi illetőség szerinti állama,

- e) őstermelő FELIR azonosítója, tevékenységi azonosítója, őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma,

- f) adóazonosító jele, vagy adóazonosító jel megállapítására irányuló foglalkoztatói nyilatkozat az Art. 37. § (4) bekezdése alapján,

- g) társadalombiztosítási azonosító jele,

- h) eltartotti minősége,

- i) nyugdíjpénztári azonosítója,

- j) diákigazolvány azonosító száma,

- k) nyugdíjfolyósítási törzsszáma,

- l) lakóhelye, tartózkodási helye, külföldi címe,

- m) legmagasabb iskolai végzettsége,

- n) kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a házastárs adóazonosító jele,

- o) illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító száma, ha az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkezik,

- 3. a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan

- a) az alkalmazás minősége (biztosítási jogviszony kódja),

- b) munkavégzésre irányuló megállapodás típusa,

- c) biztosítási jogviszony kezdete és vége,

- d) FEOR kód,

- e) munkakör,

- f) heti munkaóra és túlórák száma, szerződés szerinti heti munkaóra száma, ledolgozott munkaórák száma, fizetett munkaórák száma, ledolgozott túlórák száma, fizetett túlórák száma, egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje,

- g) tevékenység vagy biztosítási jogviszony szünetelésének kezdete és vége,

- h) változás hatálydátuma,

- i) tagsági jogviszony kezdete és vége,

- j) jövedelem szerzés időpontja és vonatkozási időszakának, valamint ellátások folyósításának kezdete és vége,

- k) kedvezményezett foglalkoztatás kezdete és minősége,

- l) a foglalkoztatás legalább középfokú végzettséget igényel-e,

- m) a foglalkoztatottnak más foglalkoztatóval fennáll-e biztosítási jogviszonya,

- n) a foglalkoztatott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik,

- o) egyszerűsített foglalkoztatás jellege, időtartama (munkanapok száma),

- p) a foglalkoztatott gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e,

- q) szociális és társadalombiztosítási ellátások melletti munkavégzés kezdete és vége,

- r) kedvezményre való jogosultság kezdete és vége, a jogosultság jogcíme, a kedvezmény típusa, érvényesítésének módja,

- s) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadása iránti kérelem,

- t) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás kiállítása iránti kérelem,

- u) éves szabadság napjainak száma,

- 4. a jövedelemmel kapcsolatban

- a) alapbér és törzsbér összege,

- b) bruttó kereset,

- c) pótlékok és jutalékok összege,

- d) havi rendszerességű, vagy nem havi rendszerességű prémium vagy jutalom összege,

- e) jövedelemtípusonként a jövedelmek összege,

- f) érdekképviseleti tagdíj összege,

- g) osztalékelőleg összege,

- h) vállalkozói kivét összege,

- i) az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem összege,

- j) mezőgazdasági őstermelő esetén az átalányban megállapított jövedelem vagy – amennyiben az őstermelő tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz – az őstermelői bevételből megállapított jövedelem,

- k) biztosítás megszűnését követő időre folyósított ellátások,

- l) adómentes és egyéb adóköteles juttatások összege, jogcíme,

- 5. az adó- és járulékalaphoz kapcsolódóan

- a) levont adó, hozzájárulás, járulék, közteher, illetve azok előlegének jövedelem típusonkénti alapja és összege,

- b) kedvezmény alapja és összege,

- c) adóelőleg levonás elmaradásának indoka,

- d) az egyéni vállalkozó által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,

- e) a biztosított mezőgazdasági őstermelő által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,

- f) nyilatkozat, ha a Tbj. 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,

- 6. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és a baleseti táppénzzel kapcsolatban

- a) folyósított ellátás megnevezése,

- b) szolgáltatott adat típusa, azonosítója,

- c) ellátás, baleseti táppénz naptári napi alapja,

- d) számítási mód,

- e) ellátás, baleseti táppénz folyósításának időtartama (kezdete és vége),

- f) ellátás, baleseti táppénz folyósított bruttó összege,

- g) ellátás, baleseti táppénz folyósításának módja,

- h) betudásra, beszámításra vonatkozó adatok,

- 7. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, örökbefogadói díjjal, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított ellátás jelölése,

- 8. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban

- a) az ellátásra való jogosultság időtartama (kezdete és vége),

- b) a gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,

- 9. csecsemőgondozási díjjal kapcsolatban a gyermek születésének várható ideje,

- 10. gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban az ellátás melletti keresőtevékenység jelölése,

- 11. táppénzzel, gyermekápolási táppénzzel, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban

- a) keresőképtelenség kezdete és vége,

- b) keresőképtelenség kódja,

- c) táppénz mértéke,

- d) baleseti táppénz jellege,

- e) gyermekápolási táppénzzel kapcsolatban a gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,

- 12. táppénzzel kapcsolatban a baleset üzemiségének elbírálásáig folyósított táppénz jelölése,

- 13. kifizetőhelyi adatszolgáltatásban szereplő egyéb adatokkal kapcsolatosan

- a) adatszolgáltatás hónapja,

- b) kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónál foglalkoztatott biztosítottak létszáma,

- c) kifizetőhely által folyósított elszámolás tekintetében a következő ellátások, jogcímek összege: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, hallgatói gyermekgondozási díj, nevelőszülői gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz, üzemi baleset elbírálásáig folyósított táppénz, közegészségügyi okból történő hatósági elkülönítés miatti táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz, kifizetőhelyi költségtérítés, egészségbiztosítási ellátások postaköltségei, az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kiadások összesen, táppénz-hozzájárulás, kamat jogalap nélküli ellátás után, a csecsemőgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a gyermekgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a baleseti táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, kiutalandó összeg összesen.

(5) Az EMAP egyedi technológiai megoldást (deidentifikációt) alkalmaz, amely a természetes személyeknek a feladatai szerinti adatkezelési jogosultsággal nem rendelkező szerv általi azonosíthatóságát megszünteti.

(6) A blokkláncokban tárolt személyes adatok megőrzési ideje megegyezik a blokkláncban rögzített személyes adat kezelésére vonatkozó az adózás rendjéről szóló törvényben, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényben, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényben, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott megőrzési idővel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltekor az EMAP blokklánc hálózati csomópontok üzemeltetői az érintett adatok és szervek vonatkozásában az (5) bekezdésben meghatározottak szerint megszüntetik a természetes személyek azonosíthatóságát.

(8) A közös adatkezelők az EMAP-ban kezelt adatok tekintetében végzett közös adatkezelésről egymással megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelősségüket és az együttműködés módját.

(9) A közös adatkezelők az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt adatfeldolgozót bíznak meg. Az adatfeldolgozást a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság láthatja el.

108/B. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat − ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is – (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig az e §-ban meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett értékek és a tényértékek a (4) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott határozatban a kincstár − az államháztartás központi alrendszerét megillető − bírságot állapít meg.

(3) A kincstár a bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokat figyelembe veszi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatot szolgáltató helyi önkormányzatokat bírság terheli abban az esetben, ha az október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig benyújtandó adatszolgáltatások közül legalább kettőben az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együttesen számított várható éves költségvetési bevétel és kiadás különbsége, és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10 000 része.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltató önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást határidőig nem készíti el, a (4) bekezdése szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat előre jelzett költségvetési kiadásainak és bevételeinek összege nulla.

(6) A bírság összegét a kincstár határozatban állapítja meg és közli az érintett önkormányzattal a tárgyévet követő év május 31-éig. Az önkormányzat a bírság megfizetését a közlést követő húsz munkanap lejártát követő havi nettó finanszírozásban teljesíti, ha nem él a (7) bekezdés szerinti mérséklés kérelmezésével.

(7) Az önkormányzat a kincstár által közölt bírság mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül a kincstárnál, ha

- a) a bírság teljesítése az önkormányzat által fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését veszélyeztetné,

- b) a (4) bekezdés szerint számított eltérést a Kormány egyedi döntésével, illetve az EU-s programokból biztosított és pénzügyileg teljesített források összege okozta,

- c) a (4) bekezdés szerint számított eltérés az önkormányzat érdekkörén kívüli, általa előre nem látható, elháríthatatlan okra vezethető vissza.

(8) A kincstár a kérelem kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megvizsgálja annak tartalmát és az Ákr. szerinti eljárása során határozatban dönt. Egyetértéséről vagy annak hiányáról értesíti az önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert.

(9) Az önkormányzat a bírságot a kincstár (8) bekezdés szerinti döntéséről szóló értesítést követő hónap nettó finanszírozásában teljesíti.

(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót.

(27) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 108/B. § (2)–(9) bekezdését első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni.

(28) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 84. § (1)–(1b) és (1d)–(1f) bekezdését első alkalommal a 2025. október 1-jétől kell alkalmazni.

(47) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 51/A. § (1) bekezdését, 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.