Áht. — mi változott? 2025. január 1.

(2)

(3a) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében a költségvetési évben – a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(3b) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált elhelyezési, vagy rekreációs célú értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

- c) a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe tekintetében a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékáig

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát, de legalább a vállalkozási maradvány összege 50%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a társasági adó mértékével megegyező hányadát az irányító szerv költségvetése javára köteles befizetni.

(4a) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – az (5) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.

(4b) A nem az állam vagy az önkormányzat tulajdonában, többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalany, valamint a határon túli, továbbá a természetes személy kedvezményezett (a továbbiakban: magánszektorba sorolt kedvezményezett) kivételével, hazai forrás terhére, a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet kivételével – ötven millió forintot meghaladó, egy összegben 100%-os támogatási előlegként folyósított költségvetési támogatás kizárólag a kedvezményezett kincstárnál vezetett fizetési számlájára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy az állampapír vásárlása nem a kincstár által vezetett fizetési számlája terhére történik és a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.

51/A. § (1) Az ötven millió forintot meghaladó a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatás, valamint – a magánszektorba sorolt kedvezményezett kivételével – támogatási előleg a kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – bocsátható rendelkezésre.

(2) A kedvezményezett a támogatási előlegként rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott támogatási céllal összefüggésben, a támogatott tevékenységre használhatja fel.

(7c) A (7) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.

- g) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

- h) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

- i) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,

- j) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- k) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig,

- l) az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint a közfeladatot ellátó, központi kormányzati alszektorba tartozó kormányzati szektorba besorolt többségi állami tulajdonú gazdasági társaság

(2b) Az államháztartásért felelős miniszter a (2a) bekezdés szerint biztosított felmentést háromévente felülvizsgálja és a (2a) bekezdés szerinti

- a) teljeskörű felmentést meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentésre módosítja, vagy visszavonja, vagy

- b) a meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentést teljeskörű felmentésre módosítja, vagy visszavonja.

98. § A jogszabályban meghatározott családok otthonteremtési kedvezményével, családi otthonteremtési kedvezménnyel, CSOK Plusz hitelprogram részét képező családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással, adó-visszatérítési támogatással, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel, családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel, valamint az otthonfelújítási kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

98/A. § A 97. § (1a) bekezdése és a 98. § szerinti támogatásokra vonatkozó kormányrendeletekből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdésétől eltérően és a Vtv. 66. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével – a kincstár képviseli.

100. § (1) Az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges és annak elfogadásával az MNV Zrt. a vagyon értékesítési, bevételszerzési lehetőségeit mérlegelve egyetért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra, illetve a vagyonelemként átvett követelést kezelésre és érvényesítésre át kell adni. Az átadó és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása, követelés kezelése és érvényesítése során felmerülő költségekről.

(3) Az MNV Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából, a követelés érvényesítéséből származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.

(7) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével – valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetet irányító szerve a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a KKVTR rendszerbe adatot szolgáltat a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól.

(1b)

- a) a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, a támogatási előleg összegének – ideértve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámolásnak, a felhasználás ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének, a támogatási szerződés módosításának,

(42) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, amennyiben a részére a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot a hazai forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2025. március 31-ig átutalja.

(43) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 41. § (3) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő kihelyezett támogatásokkal összegfüggő eljárásokban is alkalmazni kell.

(44) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 70. § (7c) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(45) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezetek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2025. március 31-éig kötelesek a kincstári számlára átutalni.

(46) E törvénynek Módtv4.-gyel megállapított 79. § (2b) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv4. hatályba lépését megelőző három vagy ennél korábbi évben, határozatlan időre kiadott, e törvény hatálybalépése napján még érvényes felmentések esetében legkésőbb 2025. június 30-ig kell elvégezni.