Áht. — mi változott? 2021. december 1.

11/F. § (1) A feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (3)–(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – a feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

(7) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(8) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási törvény szerint közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.

(6) A beruházások megvalósítását, továbbá az ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására Beruházási Alap megjelöléssel – központi kezelésű előirányzatként – létrehozott tartalék (a továbbiakban: Beruházási Alap) szolgál, aminek a terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a 36. § (4h) bekezdésen kívüli előkészítéshez szükséges kötelezettségvállalás, a beruházás vagy támogatás, továbbá az ingatlanszerzés érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.

(7) A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, így különösen a forrás igénylésének rendjét, a forrásigény indokoltságának megalapozására irányuló követelményeket, a forrásbiztosítási folyamat lépéseit és határidőit az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.

(4f) Ha a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban olyan módon támogatja, hogy azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása a Beruházási Alap terhére történik, az (1)–(4c) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség.

(4g) A Kormány a (4f) bekezdés szerint adott felhatalmazása a tárgyévi és éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza, továbbá a felhatalmazásnak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen – így különösen kivitelezési szerződésen – kell alapulnia.

(4h) A (4g) bekezdés szerinti felhatalmazás összeghatár meghatározásával is megadható, ebben az esetben a kötelezettségvállalás végleges – a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő – összegéről a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja.

(4i) A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet a Beruházási Alappal érintett beruházások előkészítésére, továbbá az e beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is. Ebben az esetben a (4g) és (4h) bekezdésben foglaltakat a beruházás előkészítésére, valamint az ingatlanszerzésre irányuló szerződésre kell alkalmazni.

(1a) A 36. § (4f)–(4i) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.