Áht. — mi változott? 2018. október 1.

A 2018. július 26. és 2018. október 1. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. július 26.)Következő módosítás (2018. november 24.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 798 változatlan sor ⋯

(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

#### 27. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő

#### 27. A költségvetési felügyelő

39. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, – többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén – a tulajdonosi joggyakorlót előzetesen tájékoztatja.

39. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz költségvetési felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, – többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén – a tulajdonosi joggyakorlót előzetesen tájékoztatja.

(2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(2) A költségvetési felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(3) A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(4) A költségvetési felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(5) A költségvetési főfelügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

#### 28. Rendkívüli intézkedések

⋯ 306 változatlan sor ⋯

(7) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata elleni keresetlevelet a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

### VII. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

#### 41. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata

58. § (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.

(2) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a költségvetési beszámoló teljesítésének határidejét követő második hónaptól a hatodik hónapig a Kormány rendeletében meghatározott mértékű – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett készítenie.

59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

⋯ 256 változatlan sor ⋯

(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.

(3) A (2a) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek.

(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével –, valamint értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.

(3a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a (2) bekezdés e), f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek. A (2) bekezdés f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.

(3a)

(4) A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját.

(4a) A kincstár fizetési számlát vezet a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára, illetve a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára.

(4a) A kincstár fizetési számlát vezet

- a) a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára,

- b) törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára,

- c) a (4b)–(4d) bekezdés szerinti esetekben,

- d) ha törvény vagy kormányrendelet meghatározott pénzeszközök kezelését a kincstárnál vezetett fizetési számlán írja elő.

(4b) A kincstár a 4/A. § (5) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

(4c) Ha a települési önkormányzat 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4c) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4d) A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására.

(4d) A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására.

(5) A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

⋯ 362 változatlan sor ⋯

(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.

(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat

(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje

- a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy

- b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,

a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(3a) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni.

(3a) A bírságot

- a) ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben,

- b) ha az adatszolgáltatás kötelezettje az a) pont hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzattal szemben,

- c) ha az adatszolgáltatás kötelezettje társulás, nemzetiségi önkormányzat, valamint az ezek irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról gondoskodó költségvetési szerv irányító szervével szemben,

- d) más esetben az adatszolgáltatás kötelezettjével szemben

kell kiszabni.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – közvetlenül és hátrányosan – befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.

(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- 9. a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét

- 10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét,

- 11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat,

- 12. a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat,

- 12. a költségvetési felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat,

- 13.

- 14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait,

- 15. a költségvetési támogatások tekintetében

⋯ 113 változatlan sor ⋯

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott azonosítás sikertelensége esetén a hiányzó személyes adatok feltöltését a kincstár hibakezelési eljárás keretében egyedileg hajtja végre a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján.

(7)

(7) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat azok lejáratáig fenntarthatják.

(8)

⋯ 74 változatlan sor ⋯