Áht. — mi változott? 2016. június 18.

- g) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat,

(4) A költségvetési szerv – a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel – gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja.

(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésből megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet költségvetési bevételei között kell elszámolni.

(3) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi költségvetésből – az uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.

28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.

28/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeiről és kiadásairól kiemelt előirányzatok és finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontású kincstári költségvetést kell készíteni.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.

(3) A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek, illetve a költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.

- bf) elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

39. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre, költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, – többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén – a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja.

(6) Az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.

(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével –

- b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján

teljesíthet, a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, más esetekben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.

(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges összeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

45/A. § (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított költségvetési kiadási előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet.

(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása alól és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

57. § (1) A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai kivételével – átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.

83. § (1) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásnak – a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás kivételével – a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.

- e) az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását,

91. § (1) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/A. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.

- 8. a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet,

részletes szabályait, ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,

- 16. a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 60/A. § (2) bekezdése szerinti kamat alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettó finanszírozás keretében felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,

- 31. a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,

- 32. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,

- 41. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat,

- ag) kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,

(12)

(13) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – 2015. november 30-ig köteles a kincstárnál – ha azzal még nem rendelkezik – forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével – megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény hatálybalépése napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2015. november 30-ig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével – új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja.

(15) A (13) és (14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.