Áht. — mi változott? 2015. január 1.

#### 1. A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit.

(2) A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik.

(3) Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg.

#### 2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

- a) agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások,

- b) állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig,

- c) állami kezesség: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség,

- d) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti támogatás,

- e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

- f) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett,

- g) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,

- h) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

- i) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője:

- ia) a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

- ib) a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak polgármestere,

- ic) a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke,

- id) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: térségi fejlesztési tanács) által irányított költségvetési szerv esetén a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke,

- j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a k) pontban nevesített fejezetek kivételével,

- k) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

- l) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet,

- m) maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,

- n) költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,

- o) kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat,

- p) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

- q) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,

- r) társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,

- s) zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése,

- t) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §-a szerinti átlátható szervezet,

- u) önkormányzati garancia: az önkormányzati alrendszerben vállalható olyan kötelezettség, ami alapján a garanciavállaló saját költségvetése terhére, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig,

- v) önkormányzati kezesség: az önkormányzati alrendszerben a Ptk. szerinti kezességnek megfelelően vállalt kötelezettség,

- w) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom.

- x) kormányzati szektor egyenlege: az Európai Unió túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló rendelete alapján számított egyenleg,

- y) strukturális egyenleg: a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege,

- z) középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban a strukturális egyenlegre meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel.

(2) E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit is érteni kell.

#### 3. Az államháztartás alrendszerei

- c) a társulás,

- e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

#### 4. A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés

4. § (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

(2) A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(3) A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként.

5. § (1) Költségvetési bevételek különösen

- a) a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek,

- b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

- c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,

- d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

- e) a kapott kamatok.

(2) Költségvetési kiadások különösen

- a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

- b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

- c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

- d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

- e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

- f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

(3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik.

6. § (1) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők.

(2) A kiadási előirányzatok működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak.

(3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.

(4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani.

(5) A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, amelynek alapítására, nyilvántartására, képviseletére, szervezetére, működésére, irányítására, felügyeletére, átalakítására és megszüntetésére az e törvényben, kormányrendeletben, valamint az egyes költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhet.

- a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,

(3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.

- b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács,

(4) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

(5) Az alapító okiratot a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel az alapító szerv adja ki.

(6) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét, a kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(8)

9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

- a) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése,

- b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

- c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása,

- d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

- e)

- f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,

- i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és

- j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)–i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

(1a) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.

(2) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel.

(4) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – gyakorolja.

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha törvény másként nem rendelkezik – az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol.

(7) Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon

- a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés b) és c) pontjában,

- b) az (1) bekezdés d)–f) pontjában, és

- c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – az (1) bekezdés i) és j) pontjában

(4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja.

(6) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.

11. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni.

(2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás.

(3) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.

(3a) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.

(7) A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a megszüntető okirat közzétételére, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (4)–(8) bekezdését kell alkalmazni.

(1a) A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Ptk. szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.

(7) A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(7) A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2) A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége az állami feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.

### III. Fejezet — A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

#### 10. A tervezés alapelvei

12. § (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra.

(2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.

(3) Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének állam által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés, a központi költségvetésről szóló törvényben vagy a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) dönthet.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti egyeztetés és a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A központi költségvetésről szóló törvény tervezete a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól a makrogazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén vagy a Kormány hatáskörén kívül eső más esemény bekövetkezésekor térhet el a változás, illetve az esemény által indokolt mértékben. Az eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában ismertetni kell.

- a) a Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság-mutató csökkenjen,

- c) annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai terméknek a Stabilitási tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított mértékének 3%-át.

(3) A Stabilitási tv. 7. §-ában meghatározott esetben a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelmény érvényesítésétől átmenetileg el lehet tekinteni, azzal, hogy annak okait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában részletesen be kell mutatni.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

- b) a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,

(5) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek közös irányító szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat, a következők figyelembevételével:

- a) a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

- b) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter, vagy a törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület látja el,

- c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el, és

- d) a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter látja el.

(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek.

16. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.

(2) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.

17. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.

(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerinti társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(5) Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak.

(6) Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló törvényben meg kell határozni

- a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,

- b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, és

- c) az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert, testületet.

18. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fejezetet irányító szerv látja el.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.

(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület, továbbá az MFB Zrt. vagy az általa alapított vagy megbízott szervezet láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja.

(4) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával, valamint az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet kijelölhet. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat vagy fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

19. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 73. § (1) bekezdése eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.

20. § (1) Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.

(4) A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

(6) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.

22. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Stabilitási tv. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

- a) tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,

- b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal összhangban, indokolással együtt bemutatja a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól történő eltérés esetén az eltérés indokait,

- a) az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban,

- a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- c) a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

- d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

- e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

- f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

- g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

- h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

- d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

#### 18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása

27. § (1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik.

(4) A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

(5)

(6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.

28. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket – a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2007–2013-as programozási időszakban a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt, a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrást tartalmazó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket normatív határozatában állapítja meg.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti rendeletben, szabályzatban, normatív határozatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt előirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeiről és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok elkészítését is.

(4) A (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(5) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.

29. § (1) A Kormány április 30-áig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét. A Kormány ezen határozatában indokolja, ha egy adott év vonatkozásában eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegek valamelyikétől.

(2) A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat, illetve javaslatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervéről.

- a) a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és

- b) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek

30. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(2) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

(3) A bevételi előirányzatok – a Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható.

31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy – ha törvény másként nem rendelkezik – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.

(4) A központi kezelésű előirányzatok előirányzatai módosítására az Országgyűlés jogosult.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult.

33. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek módosítására, kiegészítésére – a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek kivételével – a Kormány egyedi határozatban jogosult. A Kormány a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre.

(3) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges.

(4) A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti előirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha

- a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy

- b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.

(4a) A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet.

(5) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, az európai uniós források felhasználásával vagy elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(6) A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosíthatók.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt.

(8) Az (5)–(7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

#### 24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás

35. § Az előirányzat-csoportok, a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra

- a) az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő három évben a 29. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal,

(4a) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével – több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.

(5) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg, a költségvetési év kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség.

(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell.

40. § (1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Stabilitási tv. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti előirányzatokra, az európai uniós források, az adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira.

(3) A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

(4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

40/A. § Ha az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 121. cikk (4) bekezdése vagy 126. cikk (6) és (8) bekezdése alapján Magyarországra vonatkozó döntést hoz, figyelmeztetést vagy ajánlást tesz, az államháztartásért felelős miniszter nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos álláspontját.

41. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.

(4) A költségvetési szerv saját nevében a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére végzett ügyletekre is.

(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.

(2) A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.

#### 30. Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés

43. § (1) A minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, más költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv állapítja meg.

(2) A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó jogszabályok alapján kell megállapítani.

44. § (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetményszámfejtés vagy a saját illetményszámfejtése útján végzi.

(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelező a központosított illetményszámfejtéshez történő csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.

(3) A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségüket – a 83. § (1) bekezdése szerint finanszírozott szervek a kincstár útján – a tárgyhónapot követő hónap 20-áig teljesítik.

45. § (1) Az állam nevében

- a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), az MFB Zrt., törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló,

- b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló esetén – annak kezdeményezésére – az MNV Zrt.

hitelt, kölcsönt kizárólag a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság részére nyújthat.

(3) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli, (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását.

45/A. § (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet.

(2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Ptk. többek közös károkozására vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

46. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.

(3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.

47. § (1) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv bevételi előirányzatai után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel.

#### 34. A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok

48. § (1) Költségvetési támogatás támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája: pályázat vagy kérelem. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt.

(2) A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz vagy támogatói okiratot ad ki (a továbbiakban együtt: támogatói okirat), hatósági szerződést vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.

(3) A nem hatósági szerződésként kötött támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit miniszteri rendelet is meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

(2) Egyedi döntéssel költségvetési támogatás kivételesen átlátható szervezetnek nem minősülő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet számára az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállása hiányában akkor is biztosítható, ha az átlátható szervezetként való elismerhetőségéhez szükséges – tulajdonosi, igazgatási vagy egyéb – intézkedések megtételét vállalja. Ebben az esetben támogatói okirat addig nem adható ki, illetve a támogatási szerződés addig nem lép hatályba, amíg a kedvezményezett nem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.

(3) Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve a helyi adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).

(4) Jogszabály az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.

(5) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

(6) Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az (1)–(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus lehetővé teszi.

51. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

#### 35. A költségvetési támogatások folyósítása

52. § (1)

(2) A költségvetési támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(3) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira egyaránt alkalmazni kell.

#### 36. Beszámolás, visszakövetelés

53. § (1) A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül.

(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – a VII. fejezet szerinti költségvetési támogatások kivételével – a (3) bekezdésben meghatározott ügyleti, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be.

(3) Forintban meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. Külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve – külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén – külföldi kamat. Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

#### 37. Költségvetési támogatások ellenőrzése

54. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett költségvetési támogatást köteles visszafizetni.

#### 38. Egyéb szabályok

54/A. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli:

- a) a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,

- b) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,

- ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,

- be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,

- c) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,

- ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,

- cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,

- cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,

- cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és

- cf) a kedvezményezett székhelyét.

54/B. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan

- a) az 54/A. § a) pontja szerinti adatot,

- b) az 54/A. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,

- c) az 54/A. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- d) az 54/A. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

- e) az 54/A. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,

- f) az 54/A. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és

- g) az 54/A. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.

55. § A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

#### 39. Összehangolási, monitoring szabályok

56. § A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában.

### VII. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA

#### 40. Közös szabályok

57. § (1) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

(2) A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat – a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása kivételével – a folyósítás évében használhatja fel.

(3) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a folyósítás évét követő évben december 31-ig használhatja fel. Vis maior támogatás esetében kormányrendelet ettől eltérő, egyéb támogatás esetében jogszabály ennél rövidebb határidőt is megállapíthat a támogatás felhasználása tekintetében.

(4) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára e fejezet szerint folyósított támogatásokkal.

57/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat

- a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

- b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

- c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

- d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

(e fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

57/B. § A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

57/C. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a fizetési számlájával szemben a kincstár által benyújtott beszedési megbízást legfeljebb hat hónapra a kincstár visszavonhatja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.

57/D. § A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kincstár közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban ezek fedezetét, illetve összegét. A kincstár által így kifizetett munkabérek és segélyek fedezetét a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetés biztosítja.

#### 41. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata

58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát.

(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámot megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor, illetve az elszámolás során vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.

(3) Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult a határozatában meghatározott mutatószámok átvezetésére.

(4) A kincstár (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit – az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.

(5) A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a kincstár (3) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a kincstár (2) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.

#### 42. A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata

59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerűségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről – a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg – értesíti azt.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználásának megkezdését vagy – ha annak teljes felhasználására az ellenőrzés megindítását megelőzően sor került – a költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi.

(3) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás felhasználását a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A határozatban foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására.

(4) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás ellenőrzésére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl jogszabályban meghatározott szerv vagy személy is jogosult.

#### 43. Az elszámolás felülvizsgálata

60. § (1) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év – a kincstár által meghatározott támogatások jogcímeinek – helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre kiterjeszthető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül helyszíni ellenőrzés a felülvizsgálat bármely szakaszában tartható.

(4) A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá – szükség esetén – ezek igénylésében, elszámolásában érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is.

(5) A kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni.

(6) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az elszámolás során közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével felhívást ad ki az elszámolás módosítására. A határidő a felhívás címzettjének kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.

(7) Ha a helyi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés maradt fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja:

- a) ha a (6) bekezdés szerinti felhívásra annak címzettje nem nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap,

- b) a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, ha ezt követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra,

- c) helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, az erről szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap.

(8) A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára.

(9) A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.

(10) A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, vagy – ha a helyi önkormányzat nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz.

(11) Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát.

61. § (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.

(2) Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el.

(3) Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg.

#### 45. A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv

- b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

- c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

(4) A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.

68. § Az európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre

#### 49. Finanszírozási bevételek és kiadások

72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

(3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

73. § (1) Finanszírozási bevételek és kiadások

- a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

- aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével,

- ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön – ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is – felvétele és tőkeösszegének törlesztése,

- ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

- ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

- ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

- af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások,

- b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

- ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek,

- bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

- bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, az MFB Zrt. és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül,

- bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

- be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és

- bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.

- d) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és

(4) A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

- a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

- b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény,

- c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény,

- d) a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és

- e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének

fedezetét.

(5) A kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

- a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

- b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

- c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és

- d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait.

- a) a térségi fejlesztési tanácsok,

(4a) A kincstár a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára fizetési számlát vezet.

(4b) A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

81. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.

(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

82. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha törvény másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.

(4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár.

(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.

(6a) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek a költségvetési évben legkésőbb december 5-ig nem tesz eleget, az év során felfüggesztett támogatások összege az adott évben nem folyósítható részére.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti esetben az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat számára, amelyik évben a (6) bekezdés szerinti kötelezettségeit teljesíti.

(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) Ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg erejéig a kincsár a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben.

84. § (1) A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(3) A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.

(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap költségvetési maradványa a következő években felhasználható.

#### 60. Évközi kimutatások, beszámolás

#### 87. §

88. § (1) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót a 28. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személy hagyja jóvá.

(2)–(4)

#### 61. A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás általános szabályai

89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.

(2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.

#### 62. A zárszámadásról szóló törvény

- c) a Stabilitási tv. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,

- i) a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát, és

- j) az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát.

91. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

- b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

92. § (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.

(3) Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén állami kezesség, állami garancia (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

96. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)–(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani.

105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.

(2) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(4) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból.

(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(7) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

- d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)–c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)–c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és

106/A. § (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

- b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének,

- c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

- d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának

(2) A kincstár nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.

108. § (1) Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni.

(2) A költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára.

(3) A Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság, államadósság-mutató számításához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoringjelentések összeállításához – a költségvetési szerv kivételével – a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a 45. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe.

(4) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki. A kincstár határozata tekintetében az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

- 6. az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezendő tételeket, a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének, elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során,

- 9. a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét

- 13. az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát vezető hivatalvezető képesítési követelményeit,

- 15. a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának szabályait, a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit, a költségvetési támogatások igénylésének, biztosításának, folyósításának – ide értve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a felhasználásról szóló beszámolásnak, ellenőrzésnek, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének részletes szabályait, a kincstár által működtetett monitoring rendszerrel kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós forrásból nyújtott támogatások és az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,

- 16. a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,

- 20. a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait,

- 31. a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak, a Civil Alap – 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak és az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,

- 41. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat.

- c) az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző szervet,

és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, és ellenőrzései részletes szabályait.

(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt, a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználásával összefüggésben – a költségvetési évre tekintet nélkül – rendeletben állapítsa meg a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként

- a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját,

- b) azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető,

- c) ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás,

- ca) a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,

- cb) a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét,

- cc) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés határidejét,

- cd) a kikötendő biztosítékokat, és

- d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét.

- 3. az 57–60. § szerinti felülvizsgálatok részletes módszereit,

(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának a (2a) bekezdés szerinti szabályait – a költségvetési évre tekintet nélkül – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.

(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésű előirányzat terhére nyújtott, normatív szabályozást igénylő költségvetési támogatás

- a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá

- b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

amely előirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást.

(5b) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésű előirányzatok jogszabály kiadását igénylő felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelő szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást.

(3) Azon kiállítási garanciákra és kiállítási viszontgaranciákra, amelyek vállalásának előkészítése e törvény hatálybalépésekor már megkezdődött, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 8. § alapítási szabályai nem érintik az e törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a nem e törvény előírásai szerint alapított költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(6) A 24. § (2) bekezdésétől eltérően a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselő-testület, társulási tanács elé beterjeszteni.

(7) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvénynek a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni.

(12) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kincstári kör kincstáron kívül forintban vezetett fizetési számláit a számla felett rendelkezni jogosult – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla kivételével – e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles megszüntetni és egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlára átutalni. E kötelezettség alól – kizárólag az e törvény hatálybalépése napján a kincstáron kívül vezetett fizetési számla esetén – az államháztartásért felelős miniszter a számla felett rendelkezni jogosult hatvan napon belül benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.

(15) A (12)–(14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(16) E törvény rendelkezéseit a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell.

(16a) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról.

(17) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén

- a) a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő, a munkavállaló nem jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta,

- b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott felmentési idő mértéke meghaladhatja a hat hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a Magyar Államkincstár megszűnésekor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor.

(18) A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje – a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a költségvetési évet követő második év június 30-a.

(19) Ha az arra kötelezett a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény hatálybalépéséig nem tesz eleget a 83. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségének, akkor a 2013. év során felfüggesztett támogatásainak összege az adott évben nem folyósítható részére. A 2013. évben így nem folyósított támogatások összege a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete IX. fejezetének fejezeti tartalékát növeli.

(23) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(24) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat 2012. évben igénybe vett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára e törvény 2013. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felülvizsgálat a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatásai helyett a normatív hozzájárulásaira, támogatásaira, illetve a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásra terjed ki.

111/B. § Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 63. § (1) bekezdés d) pontot, 64. § (3) bekezdést, 65. és 67. §-t az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kormányzati ellenőrzések során is alkalmazni kell.

111/C. § A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg.

111/D. § A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni.

111/E. § (1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére olyan mértékig lehet kötelezettséget vállalni, hogy a kötelezettségvállalás forrásául szolgáló kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege egyik évben sem haladhatja meg

- a) működési célú kiadás esetén a költségvetési év működési költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok hetven százalékát,

- b) felhalmozási célú kiadás esetén a költségvetési év felhalmozási költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok ötven százalékát.

111/F. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 109. § (10) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.