Áht. — mi változott? 2013. január 1.

- ia) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület és a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

- ib) a többcélú kistérségi társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: jogi személyiségű társulás) által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és a társulási tanács elnöke,

- ic) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete és polgármestere,

- n) költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok és pártalapítványok támogatását, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,

- o) kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok és a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat,

- q) zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése,

- r) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a körjegyzőség.

- c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás,

(2) A kiadási előirányzatok – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak.

(3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakástámogatás, lakásépítés, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.

7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

- b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi fejlesztési tanács,

- c) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,

- d) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, és

(2) Költségvetési szervet az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szervek közösen is alapíthatnak.

- a) a költségvetési szerv átalakítása és megszüntetése,

- b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

- c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása,

- d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

- e) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

(1a) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt alapító szervek a költségvetési szerv irányításával kapcsolatos, az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreiket törvény, kormányrendelet, vagy megállapodás alapján egymásnak átadhatják.

(4) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket és az átruházás módját, amelyeket a központi költségvetési szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhat.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból, illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben szereplő feladatai törvényben meghatározott körét kezelő szerv látja el.

21. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására.

- a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,

- b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,

- c) a költségvetési egyenleg összegét,

- d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

- e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

- h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.

(4)

24. § (1) A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig – benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azt az önálló rendelettervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait tartalmazza.

25. § (1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

26. § (1) A nemzetiségi önkormányzatra, a többcélú kistérségi társulásra, a jogi személyiségű társulásra, valamint az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás tervezési feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős költségvetési szerv vezetője látja el.

#### 18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása

(4) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete – ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv – gondoskodik.

(5) A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a jogi személyiségű társulás munkaszervezete – ha a jogi személyiségű társulás nem hozott létre munkaszervezetet a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv – gondoskodik.

28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat – a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével – a költségvetési év február 15-éig az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, térségi fejlesztési tanácsok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül.

(5) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, társulási tanács elnöke, térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá.

(3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

(3) A bevételi előirányzatok – a Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti előirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével – a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges.

(5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

36. § (1) A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.

(3) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.

38. § (1) A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (a továbbiakban: utalványozás) a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel kizárólag a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

- b) pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és

(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtéshez a Kormány rendeletében meghatározott körben kötelező a csatlakozás, ezen túl ahhoz a kincstárral kötött megállapodás alapján, térítési díj ellenében más szervezetek is csatlakozhatnak.

#### 40. Általános szabályok

57. § (1) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulásokat, támogatásokat a kincstár útján igényli, és azok évközi módosítását a kincstár útján kezdeményezi.

(2) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatást vagy annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, nem a megjelölt célra használta fel, a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe vagy az igényléshez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani.

(3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a költségvetési év végét követően elszámol az igénybe vett hozzájárulásokkal, támogatásokkal.

(4) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulás, támogatás jogosulatlan igénybevétele és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a jogosulatlan igénybevétel és a késedelem után a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás kamatot fizet.

(5) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a hozzájárulások, támogatások évközi módosításához, az elszámoláshoz és az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódóan megállapított fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

(6) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(7) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a Kincsár az (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8) Az e fejezetben szabályozott helyszíni ellenőrzések során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – az eljárás hivatalból történő megindításáról való értesítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra a normatív hozzájárulásokra, támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel.

#### 41. A normatív hozzájárulások, támogatások igénylésének, igénybevételének évközi felülvizsgálata

58. § (1) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján felülvizsgálja a normatív hozzájárulások, támogatások igénylésében, azok évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat, és – ha azokat nem tartja megalapozottnak – írásban felhívást ad ki az igénylés, módosítás helyesbítésére. A felhívás címzettje nyolc napon belül írásban nyilatkozik az abban foglaltak módosításáról, ennek hiányában az eredeti igénylés, módosítás marad irányadó.

(2) A kincstár a költségvetési év végéig a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során megvizsgálhatja a mutatószámok alakulását, az igénylés megalapozottságát, szükséges esetben felhívást ad ki az érvényes mutatószámok módosítására, az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatok érvényesítésére.

(3) A felhívás címzettje kiegészítő kamat fizetésére köteles, ha a felhívásnak a következő évközi módosítási lehetőség során nem tesz eleget. Ha a felhívás címzettje az elszámolásban nem veszi alapul a javasolt adatokat, a kincstár az elszámolás felülvizsgálata során érvényesíti azokat.

(4) A kincstár a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított húsz napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni.

#### 42. A költségvetési támogatások igénylésének, igénybevételének évközi felülvizsgálata

59. § (1) A kincstár a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatások esetén szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről – a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg – értesíti azt.

(2) A kincstár a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatások igénybevételének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év végéig megvizsgálhatja és felhívásában javasolhatja a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről történő lemondást.

(3) A kincstár a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított húsz napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés előírásait a vis maior támogatások esetében az adott támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

60. § (1) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig – a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig – megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2) A felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál és többcélú kistérségi társulásnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év – a kincstár által meghatározott hozzájárulások, támogatások jogcímeinek – helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre kiterjeszthető.

(4) A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó hozzájárulások, támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá – szükség esetén – ezek igénylésében, elszámolásában érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is.

(7) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja:

(8) A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás számára.

(9) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.

(10) A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, vagy – ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz.

(11) Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát.

#### 49. Finanszírozási célú pénzügyi műveletek, aktív és passzív pénzügyi műveletek, továbbadási célú bevételek

- a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi műveletek),

- b) letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és passzív pénzügyi műveletek), és

- c) továbbadási célú bevételek.

(2) A finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi műveleteket pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

74. § (1) A letéti pénzkezelés a költségvetés végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások olyan kiadások, amelyek a költségvetési évben nem véglegesek.

(3) A függő, átfutó, kiegyenlítő és a továbbadási célú bevételek olyan bevételek, amelyek rendeltetése még nem ismert, vagy más személyt illet meg.

(2) A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.

- c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi évek előirányzat-maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, és

- d) a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének fedezetét.

- i) az Országgyűlés, a Kormány és a megyei önkormányzatok által alapított közalapítványok, és

- j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik

[az a)–j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].

(4) A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségű társulás megbízása esetén a jogi személyiségű társulás és költségvetési szervei fizetési számláját.

(5) A kincstár az (1)–(4) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

- b) az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,

- j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat, és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.

81. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési költségvetésre és a kölcsönökre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.

83. § (1) A helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást, támogatást, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

(2) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó hozzájárulásokat, támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi önkormányzattal, többcélú kistérségi társulással, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.

(5) E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.

(6) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit határidőig nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a határidő utolsó napját követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot és a többcélú kistérségi társulást megillető összeg folyósítását – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – felfüggeszti.

84. § (1) A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.

(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyben maradó személyi jövedelemadó, a normatív hozzájárulás, támogatás, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyben maradó személyi jövedelemadó, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, valamint a normatív hozzájárulás, támogatás felhasználható.

(2) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a képviselő-testületnek, a társulási tanácsnak, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjainak.

- b) az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási célú pénzügyi műveletekről készített összegzést,

(5) A Kormány 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.

(3) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás beszámolási feladatainak ellátásáért a 27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős szervezet vezetője látja el.

- c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás eredményeképpen keletkeztek.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia)

96. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

(2) A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes törvényszéktől (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság).

(8) A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(9) A kincstár a (8) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív állami hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít.

(10) A (2), (8) és (9) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók.

107. § (1) A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.

(2) A költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve évközi beszámolót és időközi mérlegjelentést, az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve időközi mérlegjelentést, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít.

- 6. az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezendő tételeket, a körjegyzőség és a körjegyzőségben részt vevő helyi önkormányzatok költségvetésének sajátos szabályait, a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének, elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során,

- 8. a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, a továbbadási célú bevételek elszámolásának sajátos szabályait,

- 16. a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, évközi módosítására, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára, a hozzájárulásokkal, támogatásokkal történő elszámolásra, az elszámolás felülvizsgálatára és a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57. § (4) bekezdése és 58. § (3) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,

- 21. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit,

(5) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként

(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben az önkormányzati biztos kirendelésének feltételei közül az e törvényben foglaltaknál kisebb mértéket, rövidebb időtartamot és lejáratot állapíthasson meg.

(8) E törvénynek a vállalkozási tevékenység maradványából származó befizetési kötelezettségre vonatkozó szabályait a 2011. évi vállalkozási tevékenység maradványára is alkalmazni kell.

(10) A 2012. évben a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatásokat a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított három munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.

(18) Amennyiben a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv adóhatósághoz történő bejelentkezése az e törvény hatálybalépésére tekintettel vált szükségessé 2012. január 1-jén és e kötelezettségének nem tett eleget, az e bekezdésben említett szerv a bejelentési kötelezettségét legkésőbb 2012. július 31. napjáig teljesíti, azzal, hogy a bejelentkezéskor az adóköteles tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(19) A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdés a)–d), illetve h) pontja szerinti nyilatkozatot 2012. július 31-ig – közvetlenül az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatával – jogosult megtenni, megváltoztatni, mely során

- a) az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal abban az esetben is élhet, ha

- aa) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt nem teljesíti,

- ab) az Áfa tv. 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el,

- b) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdésében említett választástól abban az esetben is eltérhet, ha a 88. § (5) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.

(20) A (19) bekezdés alapján tett nyilatkozatot úgy kell tekintetni, mintha azt a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 2011. december 31-ig az állami adóhatósághoz bejelentette volna.

(21) A (19) bekezdés szerinti bejelentéssel összefüggő önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani sem megfizetni nem kell.

(22) A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodásának elkülönítése adó- és illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet, azzal az eltéréssel, hogy azt általános forgalmi adó szempontból az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni. Az elkülönített gazdálkodás tekintetében az elkülönítést követően gazdálkodást folytató helyi önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást, jogi személyiségű társulást, helyi nemzetiségi önkormányzatot, helyi önkormányzati költségvetési szervet, helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervet az adó- és illetéktörvények szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jogutódként járna el.

111/A. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 111. §-ának (18)–(22) bekezdéseit a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a (22) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gazdálkodás elkülönítésére 2012. január 1-jét megelőzően került sor.

112. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 1., 3. és 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

| | Adat | Frissítés | Megőrzés |

| --- | --- | --- | --- |

| „1. | A közfeladatot ellátó szerv éves költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója vagy éves költségvetési beszámolója | A változásokat követően azonnal | A közzétételt követő 10 évig” |

| „3. | A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond | A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig | A közzétételt követő 5 évig” |

| „4. | Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, és a minősített adatok kivételével A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani | A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig | A közzétételt követő 5 évig” |

(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. § (1) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

„g) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértésével

ga) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy

gb) külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;”

(3) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 180. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az e törvény Hatodik Részében foglaltaknak megfelelően a Közbeszerzések Tanácsa, mint költségvetési szerv elnevezése 2012. január hó 1. napjával Közbeszerzési Hatóságra változik, a névváltozásra a költségvetési szerv folyamatos működése mellett kerül sor.”

113. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés g) pontja az „egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják;” szövegrész helyett az „egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;” szöveggel lép hatályba.

(4) Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 180. § (5) bekezdése.